Himnusz, Kölcsey és a magyar kultúra napja

Himnusz, Kölcsey és a magyar kultúra napja

Minden magyar ember tudja, hogy a magyar kultúra napját január 22-én ünnepeljük, e köré szerveződnek a magyarlakta területeken a különféle ünnepi műsorok is.

Azt is tudja mindenki, hogy miért éppen ezt a napot érte a megtiszteltetés, hogy hozzá egy ilyen nemes ünnep kötődjön, hiszen Kölcsey Ferenc 1823-ban ekkor tisztázta le a Himnusz kéziratát.

A magyar kultúra napját 1989 óta ünnepeljük meg, ilyenkor még nagyobb hangsúlyt helyezünk hagyományainkra, a nemzeti tudatra, a magyar népművészetre és irodalomra. Fasang Árpád zongoraművész fejéből pattant ki az ötlet 1985-ben, hogy a sok ünnep mellett a magyar kultúra is megérdemelne egy külön napot, majd a Hazafias Népfront Országos Tanácsa tett immáron ténylegesen is felhívást, s első alkalommal meg is szervezte a rendezvénysorozatot 1989 januárjában. Ehhez a naphoz kapcsolódva adják át a magyar kultúrával, az oktatással és a pedagógiával kapcsolatos díjakat is.


 

Néhány szó a Himnuszról, mely cím kiegészül még A magyar nép zivataros századaiból alcímmel. Először Kisfaludy Károly Auróra című folyóiratában jelent meg, kötetben pedig 1832-ben. Keretes szerkezetű költemény a romantika jegyeivel. A magyarságnak sokáig, egészen a XIX. századig nem volt önálló nemzeti himnusza, néphimnusza igen, a katolikusoknak ez volt a Boldogasszony Anyánk és az Ah, hol vagy magyarok tündöklő csillaga, a reformátusoknak pedig a Tebenned bízunk elejétől fogva című zsoltár. Emellett igen nagy népszerűségnek örvendett a hatóságok által betiltott úgynevezett Rákóczi-nóta is. A Himnusz zenéjét Erkel Ferenc zeneszerző és karmester szerezte 1844-ben. A nyertes pályaművet először a pesti Nemzeti Színház mutatta be 1844. július 2-án és július 9-én. Első nyilvános, szabadtéri előadására ugyanebben az évben augusztus 10-én került sor a Széchenyi nevét viselő gőzhajó avatásán.

Vajdaságban a központi ünnepség az idén is Zentán lesz, a Vajdasági Magyar Művelődési Szövetség, a Vajdasági Magyar Művelődési Intézet és a Magyar Nemzeti Tanács szervezésében. Január 25-én vendégül látják majd a Kárpát-medence magyarsága és az anyaország intézeteit, ernyőszervezeteit, a Macedóniában, Bosznia és Hercegovinában, a boszniai Szerb Köztársaságban élő diaszpóra képviselőit. Az idei fórum egyik kiemelt témája a magyar állam által 2019-re meghirdetett Rákóczi-emlékév. A programra 15.30-tól kerül majd sor a Művelődési Ház kamaratermében. Szintén ezen a napon, a 19 órakor kezdődő ünnepi műsor keretében adja át a Vajdasági Magyar Művelődési Szövetség a Magyar Életfa díját, a Plakett elismerését és az Aranyplakett kitüntetését, továbbá a Vajdasági Szép Magyar Könyv pályázat eredményét is ekkor hirdetik ki.

Magyar Életfa díjban részesül Beszédes Margit újvidéki karnagy, Kónya Sándor csókai verséneklő, énekmondó, zeneszerző, népzenegyűjtő, Németh Mátyás temerini fényképész, a Magyar Szó nyugalmazott fotóriportere és Vendel Gyöngyi kúlai karnagy. Plakett elismerést vesz át N. Czirok Ferenc muzslyai költő, irodalomszervező, a Sziveri János Művészeti Színpad alapító tagja, Pásztor József kúlai gyermekszínjátszócsoport-vezető, amatőr színjátszó, Szabó József törökkanizsai helytörténet-kutató, Tóth Ugyonka Frigyes tamburás, művelődésszervező és Varga Ernő, a pancsovai Petőfi Sándor Magyar Művelődési Egyesület alelnöke, aki csaknem fél évszázada a pancsovai művelődési élet fontos mozgatórugója. Az Aranyplakett idei kitüntetettje Németh István, a budapesti Zenetudományi Intézet nyugalmazott munkatársa, népzenekutató és -gyűjtő.

 

Hozzászólások

Kapcsolódó cikkek

A népzeneoktatás ifjú mestere
Múzsaidéző
  • Csermák Zoltán
  • 2019.02.18.
  • LXXIV. évfolyam 7. szám
„Az igazi jazz sorszene”
Múzsaidéző
Facebook

Támogatóink