Hiánycikk a vegyszermentes élelmiszer

Hiánycikk a vegyszermentes élelmiszer

A Példakép Alapítvány 2013-ban indította el a többmilliós díjazással járó pályázatát, és immár negyedik alkalommal hirdették ki az Év Példaképét.

A pályázaton olyan negyven év alatti fiatalok vehettek részt, akik vállalkozásukkal, életútjukkal pozitív példát mutatnak a társadalomnak és a fiatal generációnak. A tavalyi év különlegessége volt, hogy a Miniszterelnökség Nemzetpolitikai Államtitkársága által meghirdetett, 2016 a külhoni magyar fiatal vállalkozók éve nevű programhoz csatlakozva a pályázaton kizárólag határon túli, fiatal, magyar vállalkozók vehettek részt.

Vajdaságból is többen pályáztak, és a Magyar Turisztikai Ügynökség különdíját Csikós Árpád tóthfalusi fiatal biotermelő kapta meg.

— Tavaly indult a Nemzetpolitikai Államtitkárság programja, a 2016 a külhoni magyar fiatal vállalkozók éve, és ennek a programindító rendezvényén jómagam is részt vettem. Többek között megjelent a Példakép Alapítvány is, prezentálta céljait, beszámolt a pályázatról. A hallottak felkeltették az érdeklődésemet, felcsillant a szemem, és úgy gondoltam, talán a mi gazdaságunkat is érdemesnek találják a díjazásra. 2016 második felében, amikor kiírták a pályázatot, eleinte hezitáltam, de amikor többen is biztattak, akkor belevágtam, jelentkeztem. Vajdaságból hat vállalkozó került a szűk harmincba, közülük végül kiválasztották a legjobbakat.

* A biogazdálkodásról a termelőknek elsősorban a tiltások jutnak eszükbe. Szerbiában mennyire szigorú az ökológiai gazdálkodás szabályozási rendszere?

— Ami magát a megfogalmazást illeti, én az utóbbi időben leginkább a vegyszermentes termelés kifejezést használom. Ez határozza meg legpontosabban egy laikus számára azt, amivel foglalkozom. És igen, vannak szabályok, tiltások. Nem alkalmazhatunk olyan anyagokat a termelés során, amelyek a természetben nem léteznek. Például a növényvédelemben szabad használni ként vagy rezet, növényi olajokat, ásványi anyagokat, de laboratóriumban, mesterségesen előállított vegyszereket már nem. Létezik egy lista, melyet a minisztérium minden évben frissít, és ehhez kell igazítani a termelést. A szerbiai előírások szinte száz százalékban megegyeznek az európai uniós szabályozással. Van néhány könnyítés, például az istállótrágya használatát vagy a szaporítóanyagokat illetően.

* Melyek a legfontosabb előírások az organikus termelésben, és Szerbiában vannak-e olyan szervezetek, amelyek ellenőrzik a gazdaságokat?

— Ez komplex dolog. A növénytársítástól kezdve a megfelelő kultúra- és vetésváltáson át a növényvédelemig mindegyik fontos eleme a termelésnek. Sok mindennek meg kell felelni ahhoz, hogy a gazdaság megkapja a tanúsítványt. Szerbiában több akkreditált szervezet is végzi az ellenőrzést, adja ki az igazolásokat. Mi azzal a céggel dolgozunk együtt, amelyik európai uniós tanúsítvány kiadására is fel van hatalmazva. Évente legalább egyszer ellenőrzik a gazdaságot, ilyenkor a munkanaplótól kezdve a szaporítóanyag beszerzésére vonatkozó dokumentumokon át egészen a növényvédelemhez vásárolt anyagok számlájáig mindent ellenőriznek. És vizuálisan is megtekintik a gazdaságot. Egy szakember például a gyomflórából is meg tudja állapítani, hogy milyen termelés folyik a parcellán.

* Ha valaki szerves gazdálkodásra adná a fejét, hogyan induljon el?

— Mindenekelőtt azt javaslom, hogy lépjen kapcsolatba egy tanúsítócéggel. Elsőként a talajt kell „egészségesebbé” tenni, ami úgy érhető el, hogy két-három évig — attól függően, hogy az ellenőrző szerv hogyan írja elő — „pihentetjük”. Többnyire eddig tart az átállási periódus, a talaj ennyi idő alatt tisztul meg a vegyszerektől. Az átállási időszakban organikus módon kell termelni, tehát minden szabálynak meg kell felelni, viszont a termés ekkor még nem kapja meg a biotanúsítást. Erre majd csak az átállási szakasz után kerül sor.

* Van-e piacuk az organikus élelmiszereknek?

— Természetesen van, és az igény évről évre növekszik. Fel is merülhet a kérdés, hogy ha ez valóban így van, akkor miért nem foglalkozik több gazda biotermeléssel. Mi tizenkét éve csináljuk, a kezdetekkor több embert is próbáltam bevonni, de sajnos kevés sikerrel. Akkor még nagy volt a bizonytalanság, a piac alakulóban volt. Az elején mi is elsősorban csak saját részre termeltünk, vagyis nem az volt a célunk, hogy ebből éljünk meg. Ma viszont már akkora a kereslet, hogy nem tudjuk kielégíteni az igényeket.

* Magyarországon a mezőgazdasági földterületek nagyjából három százaléka áll ökológiai művelés alatt, Szerbiában viszont mindössze egy százaléka. Önök mekkora területen gazdálkodnak?

— Ausztriában egyébként ez az arány huszonhárom százalék. Mi tíz év alatt álltunk át teljesen az organikus termelésre, most húsz hektárt művelünk. Zöldségtermeléssel és gabonafélékkel foglalkozunk, illetve állattartással is próbálkozunk. Úgy látom, hogy az organikus termékek közül szinte mindegyik hiánycikk. Mi kizárólag a hazai piacra termelünk, az áru kilencven százalékát Belgrádban értékesítjük. Sajnos ebből is látszik, hogy a vajdaságiak fizetőképessége jóval kisebb, mint a fővárosiaké. Ami az értékesítést illeti, több lábon állunk. Van kilenc-tíz belgrádi üzlet, melybe szállítunk, illetve direkt eladással is foglalkozunk, azaz interneten vesszük fel a rendelést, és hetente egyszer házhoz szállítjuk az árut. A termés így jut el Szabadkára, Palicsra, Horgosra és Magyarkanizsára.

* A versenyképesség fenntartásához, a fejlődéshez a folyamatos tanulás is szükséges. Milyen terveik vannak?

— Van egy szerényebb állatállományunk, ezen a téren szeretnénk fejlődni. Néhány évvel ezelőtt szert tettünk egy kisebb tanyára, ott szeretnénk az állatfarmot kialakítani. A meglévő épületek egy részét már átalakítottuk, most ott vannak az állatok, és ott szelektáljuk, mossuk a termés egy részét. Szeretnénk feldolgozással is foglalkozni, de ehhez épületek kellenek, és infrastruktúra. A tárolóegységek bővítése most is folyamatban van. Ami a tanulást illeti, mi, biogazdálkodással foglalkozó termelők megosztjuk egymással a tapasztalatainkat. A Terras Egyesület is sokat segített, Bödő Kálmán bácsit említeném meg, vagy Nemes Mátyás fülöpjakabi biotermelőt. Hozzájuk bármikor bármilyen kérdéssel fordulhatunk. De arra is volt már példa, hogy tőlem kértek tanácsot.


Szabó Attila felvételei

Hozzászólások

Kapcsolódó cikkek

„Hiszek az igényes színházban”
Heti Interjú
Miért? Warum?
Heti Interjú
Facebook

Támogatóink