Hétköznapok és ünnepek egy alföldi kastélyban

Hétköznapok és ünnepek egy alföldi kastélyban

A magyarországi Gyulát történelmi fürdővárosként, a vizek városaként és fesztiválvárosként is szokás emlegetni, hiszen a látnivalók változatos palettáját kínálja a turistáknak.

A település rendkívüli vonzereje némelyek szerint a Várfürdőben és az Aqua Palotában rejlik, mások szerint a várban, a Várszínházban, a Százéves Cukrászdában, az Erkel Ferenc Emlékházban vagy éppen a gyulai kolbászban, de a felsorolást még hosszasan folytathatnánk. Egy éve a csodálatosan felújított Almásy-kastély is feliratkozott erre a terjedelmes listára.

A gyulai Almásy-kastély múltja három arisztokrata család történetéhez kapcsolódik. A törökök kiverése után Harruckern János György a császári hadseregben teljesített szolgálatai fejében kapta meg Békés vármegye jelentős részét. A csaknem elnéptelenedett területen megszervezett uradalmának központját Gyulán hozta létre. Fia, Harruckern Ferenc báró az atyai örökségre alapozva sikerrel vezette hatalmas birtokát, és kiépítette a kastély ma is látható barokk tömbjét. Fiú leszármazott híján a vagyont a Wenckheim család örökölte. Munkájuk eredményeként az objektum, noha többször is leégett, az Alföld egyik kiemelkedő főúri lakóhelye, a kor irodalmi, zenei és képzőművészeti centruma lett. Színházi előadások és más ünnepi események idején az Erkel família jeles tagjai is felléptek, valamint e falak között tanulta az ecsetkezelést Munkácsy Mihály. 1888-ban az Almásyak költöztek be a kastélyba, akikre a rendíthetetlen segítőkészség és jótékonykodás volt jellemező.

Az épületben jelenleg látható állandó kiállítás része az az építészeti változásokat bemutató makett is, amely különleges fényjátékkal ábrázolja az egyes korszakok állapotát.  

A II. világháború után a kastélyt államosították, traktorosokat képző iskolát, majd ápolónői szakiskolát és kollégiumot rendeztek be benne. Az 1960-as években a park nagyobb részén termálfürdőt alakítottak ki. A főépületben később csecsemőotthon kapott helyet, 2000-re pedig fokozatosan kiürítették.

A csaknem 2,5 milliárd forint értékű felújítási munkálatok az Európai Unió támogatásával 2014-ben kezdődtek, a jelenlegi Almásy-kastély Látogatóközpontot 2016 márciusában nyitották meg a nagyközönség előtt. Az egykori grófi rezidenciában állandó és időszaki tárlatok, múzeum- és ajándékbolt, valamint kávézó kapott helyet. A toronykilátó 13,5 méter magas járószintjéről gyönyörű kilátás nyílik a csodálatos parkra és a XIV-XV. században épült, Közép-Európa legépebben megmaradt síkvidéki téglavárára. Az Almásy-kastély Látogatóközpontban Hétköznapok és ünnepek egy alföldi kastélyban címmel állandó kiállítás mutatja be, hogy a főurak színes világán túl a háttérben hogyan élt az őket kiszolgáló népes személyzet. Az érdeklődők a XXI. századi technika segítségével interaktív módon, a kreativitásukra támaszkodva fedezhetik fel, hogyan küszködtek a szolgák, akik egy grófi család mindennapjait tették láthatatlanul és szinte észrevétlenül kényelmessé.

A cselédségen belül is szigorú hierarchia uralkodott, mindenkinek megvolt a maga feladata, felelőssége és hatásköre. Megtudhatjuk például, hogyan alakult a személyzet napirendje, ki fűtötte a kályhákat, ki mosta a grófnő fehérneműit, hányszor fürödtek az uraságék, egy-egy alkalommal hány liter vizet kellett behordani a kádba, milyen tisztálkodási és illatszereket használtak… Kiderül, hogy a cipőtisztítás rendkívül időigényes és szinte művészi tehetséget kívánó mesterség volt, megemelhetjük a szobalányok vasalóit, a komorna tekintélyes súlyú kulcscsomóját, bekukkanthatunk egy inas és a házvezetőnő kényelmes lakószobájába. A tárlat a korabeli öltözködési és étkezési szokásokat is bemutatja, illetve az ételeket, a tárolási és tartósítási módszereket, bizonyos helyiségek funkcióját, a fűtés- és világítástechnikát — a hatalmas termeket megvilágító számos gyertya fényerejét összehasonlítják a mai fényforrásokkal —, és még számos érdekességet. Kedvünk szerint teszteket oldhatunk meg, recepteket tölthetünk le, számítógépes alkalmazás segítségével korhű ruhákba „öltözhetünk”, árnyjátékot rögtönözhetünk.

A tárlat 1300 m2-t foglal el (a teljes épület 2150 m2-éből), a 36 kiállítási helyiségben ugyanennyi interaktív felület és 48 installáció áll a látogatók rendelkezésére. A múlt élményszerű felelevenítéséhez egy igen ritkán előforduló eszköz, az úgynevezett holoprojektor is hozzájárul. A kastélymakett ablakán bepillantva hologramok segítségével tárul elénk a bent zajló élet néhány jelenete. Az összeállítás oly sokrétű, hogy aki teheti, annak érdemes többször is visszatérnie, és minden alkalommal újabb részleteket felfedezve megismernie ezt a különleges világot.

A gyulai Almásy-kastély Látogatóközpont keddtől vasárnapig 10 és 18 óra között fogadja a vendégeket.


Szabó Attila felvételei  

Képgaléria

Cikkünk további képei

Hozzászólások

Kapcsolódó cikkek

Facebook

Támogatóink