A szerző felvételei
„Hétfő...vasárnap, jó dolgunk van, mint erdőben a madárnak!“ – zengett az iskola tornatermét és az egybegyűltek szívét egyaránt csordultig töltő dal. Ballagási ünnepség volt. Június 13-án. Torontálvásárhelyen. Bakator János tanító bácsi negyedikes osztályközösségében. Versek, énekek, sormagyar és egyéb tánckoreografia, bábelőadásba foglalt mese a Négyszögletes Kerek Erdőből...
Alkotórészecskéje volt mindez annak a kora délutáni szerdai találkozónak, mely minden pörgősége és önfeledt vidámsága ellenére egy picinykét azért a búcsúzkodással járó szomorkodás hangulatát is átvette. Odakünn – ki tudja, talán a nyomaték kedvéért?!, a várva várt eső is eleredt egy fértályórára.
Kettőezertizennégy szeptember elsején, vagyis elsősökként, még huszonketten voltak. Aztán időközben sajnos, nyolcan is külföldre költöztek közülük. A nyilvános köszönetmondás és névsorolvasás pillanataiban János tanító bácsi őróluk sem feledkezett meg.