Deli Andort választották meg a lemondott dr. Korhecz Tamás tartományi jogalkotási, közigazgatási és nemzeti közösségekkel foglalkozó titkár helyére. A 33 éves okleveles jogász 4 évig töltötte be a segédtitkári tisztséget, de 2002-óta dolgozik a tartományi képviselőházban. A fiatal jogász két pici gyermek édesapja. Jelenleg Újvidéken él a családjával, és mint mondja: igyekszik a lehető legtöbb időt eltölteni szeretteivel. Otthon is, mint ahogyan a tartományi székházban, csapatmunka folyik, így Deli Andor elmondása szerint nyugodt lelkiismerettel vállalta el a megbízatást, hiszen odahaza a dolgok jól zajlanak, a nagyszülők is sokat segítenek. ,,Ha ők nem lennének, akkor nem menne minden ennyire gördülékenyen'' - vallja az újonnan kinevezett tartományi jogalkotási, közigazgatási és nemzeti közösségekkel foglalkozó titkár.
* Nem könnyű feladat előtt áll, hiszen elődje megalkuvást nem ismerve dolgozott. Milyen ambíciókkal vállalta el a megbízatást?
- Olyan ember örökébe léptem - dr. Korhecz Tamásról van szó -, aki valóban meghatározó személye volt az elmúlt 10 év kisebbségi politizálásának nemcsak vajdasági, hanem köztársasági szinten is. Szeretem a kihívásokat, hiszen önfejlesztő jellegűek, és azt vallom, hogy az ember csak így tud előrelépni. Próbálok a lehető legjobban megfelelni minden megmérettetésnek. Igyekszem majd az elkövetkező két évben - ennyi maradt ugyanis hátra dr. Korhecz Tamás mandátumából - minden tőlem telhetőt megtenni, hogy rászolgáljak a bizalomra.
*A média még csak most fedezte fel, jóllehet ön már évek óta a tartományi képviselőházban dolgozik.
- 2000-ben diplomáztam a jogi karon, majd magiszteri fokozatot szereztem. Az első omnibusztörvényhez köthető hivatalnokállomány-bővítéssel kerültem be a tartományba 2002-ben. 2006-ban jogalkotási, közigazgatási és nemzeti közösségi segédtitkárrá neveztek ki, s ez egyben a jogalkotási főosztály vezetését is jelentette, majd ez év június 17-én a Tartományi Képviselőház megválasztott tartományi titkárrá.
* 2006-ban kezdődött el a tartományi közigazgatási reform, éppen az ön titkársága kezdeményezésére. Sokan lehetetlen küldetésnek vélték a reformot. Négy év elteltével milyen eredményeket lehet felmutatni?
- Ez egy összetett folyamat, mely mögött alaposan előkészített stratégia áll. Szakemberek és külső szakmunkatársak bevonásával készítettük el, és a tartományi képviselőház is elfogadta, vagyis megvan hozzá a politikai háttér. Ez nem egy lezárt program, hiszen mind a mai napig tart a reform. Ez egy előremutató, progresszív folyamat: nem lehet ugyanis máról holnapra változásokat kezdeményezni olyan intézményeken, berögződött szervezeteken, hivatalokban, amelyek évtizedek alatt épültek ki. A reform több szempontból eredményes, hiszen elkezdődött egy olyan európai gondolkodás és európai jellegű hivatal felépítése, amely ezeken a területeken egyedinek számít. Úgy gondolom, hogy a tartományi hivatalok - és ezt a statisztikai adataink is alátámasztják -, valamint a tartományi közigazgatás szervei működnek egyebek közt a leghatékonyabban ebben az országban.
* Vajdaság új alapszabálya értelmében folyik a hatáskörök átvétele, vagyis a tartományi kormánynak újabb feladatok elvégzésére kell berendezkednie. Ugyanakkor a sajtó egyfolytában racionalizációról beszél.
- Első pillantásra úgy tűnhet, hogy ellentmondásos a helyzet: egyrészt a nemzetközi monetáris alap arra kötelez bennünket, hogy spóroljunk a közigazgatás, illetve a közszféra terén, másrészt pedig a hatáskörök bővítésével a munkahelyek száma is gyarapodik. Az igazság az, hogy munkahelyekből nincs több, mivel azokat a köztársasági hivatalnokokat, akiket eddig valamelyik minisztérium foglalkoztatott, a hatáskörök átruházása folytán átveszi a tartomány. A köztársasági szinten elköltött pénzek átruházódnak a tartományra, tehát amíg állami, köztársasági szinten csökkennek a munkahelyek, addig a tartományban növekednek. Sokszor elhangzott már az a vélemény, hogy a hatáskörök átvételével megkétszereződik a munkahelyek száma. Nos, ez nem így van, mert valójában ugyanazokról a pénzeszközökről, ugyanazokról az emberekről van szó. Akik eddig állami köztisztviselők voltak, azok most átkerülnek a tartományi közigazgatáshoz. Tehát ellentmondás nincs.
* Kérdőíves felmérést végeznek a közigazgatási hivatalok dolgozói körében. Mit várnak ettől a felméréstől?
- Eljuttattuk a községeknek ezt a részletes kérdőívet. Azonkívül, hogy tájékozódni szeretnénk, hány és milyen képzettségű hivatalnokokat alkalmaznak az önkormányzatok, abba is betekintést szeretnének nyerni, hogy a polgárok milyen mértékben élnek azzal a lehetőséggel, hogy anyanyelvükön végezhetik az ügyintézést a hivatalokban. Azt is felmérjük továbbá, hogy ezen önkormányzatokban milyen arányban vannak jelen azok a hivatalnokok, akik e jogos igénynek meg tudnak felelni. Magyarán: hányan beszélik a hivatalokban a hivatalos használatban lévő nyelveket.
* Tartományi titkárkánt és szerbiai, vajdasági polgárként mit tapasztalt a hivatalos nyelvhasználat terén?
- Nagyon tarka a kép. Mást tapasztalok, amikor ellátogatok a zömmel kisebbségek által lakott önkormányzatokba, és megint mást Újvidéken. Ebben a városban négy nyelv van hivatalos használatban: a szerb, a magyar, a szlovák és a ruszin. A székvárosban a hivatalos nyelvhasználat szinte kizárólag a különféle cégtáblák és feliratok többnyelvűségében nyilvánul meg. Másként jut kifejezésre ez a többségében kisebbségek lakta településen. Ezeken a helyeken az önkormányzatok igyekeznek megfelelni a különféle igényeknek. Mivel a nyelvhasználat pénzbe kerül, a Kisebbségi Titkárságnak módjában áll, hogy költségvetési eszközökkel - főleg pályázatok útján - támogassa ezeket a törekvéseket.
* Az előző felállású Magyar Nemzeti Tanácsban Ön is vállalt feladatot, vagyis van némi betekintése e testületek munkájába, ugyanakkor korábban említette, hogy egy rendkívül szoros kapcsolatot szeretnének kiépíteni a nemzeti tanácsokkal. A gyakorlatban ez hogyan fest majd?
- Valóban, az előző MNT-ben a magyar helységnevek meghatározása terén koordinátori szerepet vállaltam, és a terminológiai szemináriumok megszervezésében is részt vettem, vagyis van egyfajta betekintésem a nemzeti tanácsok munkájába.
Azt mindenképpen le kell szögezni, hogy ezek a nemzeti tanácsok új minőséget képviselnek: elsősorban a közvetlen választás lehetősége az, ami merőben új értéket ad a működésük és a súlyuk tekintetében. A törvény pontosan meghatározta azokat a jogköröket, amelyekben a nemzeti tanácsok dönthetnek, vagy amelyekbe beleszólhatnak. Ez újdonságnak számít, és mi itt szeretnénk egyfajta szakmai segítséget nyújtani nekik ahhoz, hogy a munkájuk gördülékenyebb legyen. Az oktatás, a tájékoztatás, a kultúra, a hivatalos nyelvhasználat főleg tartományi jogkörök, úgyhogy számunkra nagyon fontos, hogy hatékony együttműködés alakuljon ki.