A Palics—Ludas Közvállalat egy hónapja szürke marhákat telepített a Palicsi-tó keleti partjára, az úgynevezett Kisitató területére. A projektum célja legeltetéssel, azaz természetes módon visszaszorítani a nádat a tó melletti területekről. A 4,5 hektáros, villanypásztorral körbekerített, náddal benőtt, nedves területen jelenleg hat szürke marha legelészik. A zord idő elől istállóba húzódhatnak be, ahol kukorica, széna és ivóvíz várja őket.
— Ezen a területen már több éve próbáljuk visszaszorítani a nádat. Ez azonban nem hozott átütő eredményeket, évente viszont legalább 450 000 dinárba került. A nádat speciális gépekkel kellett kaszálni, mivel a terület zsombékos, kézzel kellett összeszedni, ami viszont nagyon munkaigényes. Három-négy alkalommal volt szükség kaszálásra, ez pedig a növényzetnek sokkot okozott. A szürke marhák viszont folyamatosan karbantartják a területet, szeretik a friss nádhajtásokat, és így visszaszorítják a nád terjedését, ezzel teret adnak a sokszínű növény- és állatvilágnak. Magyarországon és Ausztriában már alkalmazzák ezt a módszert, Szerbiában elsőként próbáljuk meg ezt meghonosítani, hogy ne gépekkel vagy emberi munkaerővel, sok pénzért kelljen egy ilyen területet karbantartani, hanem jószágok segítségével — mondta Márton Ferenc, a Palics—Ludas Közvállalat igazgatója.
A tervek között több szürke marha vásárlása szerepel. A Palicsi-tó és a Ludasi-tó mentén helyeznék el őket, hiszen mindkét vízfelület körül szükség volna a nád természetes visszaszorítására.
2014-ben fogadta el a város a Palicsi-tó ökológiai helyzetének javításáról szóló tervcsomagot. Az épület és a villanypásztor Slobodan Puzović tartományi környezetvédelmi titkárnak és Szabadka városnak köszönhető. A lakosságnak és a területkezelőknek is szeretnék bemutatni, hogy ez a nálunk még új módszer mennyire hatékony és természetközeli.
A szürke marhák genetikai hátterüket tekintve rengeteg olyan tulajdonsággal bírnak, melyet meg kell őrizni az utókor számára. A projektum egyik jelentős aspektusa a genetikai tartalékok megőrzése. A nád kiszorításával több rovar és hüllő telepszik meg ezen a területen, egyszersmind a madárfajok is megtalálják fészkelőhelyüket.
A Palics—Ludas Közvállalat idei terveivel kapcsolatban Márton elmondta, hogy ezt a projektumot szeretnék szélesíteni, állatvásárlásra pályáztak, és ezt a fajta tájkezelést a Ludasi-tó mentén is szeretnék kiterjeszteni, valamint a Palicsi-tó körüli zöld, multifunkcionális sávnak a kiépítésén is dolgozni fognak. Szabadka városa, illetve a városi képviselő-testület a Palics—Ludas Közvállalatra bízta a mezőőrszolgálat megszervezését.
— Meghatároztunk egy optimális létszámot, mely tizennyolc, terepen dolgozó mezőőrt, egy jogászt és egy szolgálatvezetőt foglal magában. A nulláról próbálunk felépíteni egy működőképes rendszert. A mezőőröknek szükséges felszerelést beszereztük, csupán még a munkaruhákra várunk. Az őrök tizennyolc mopeddel járják majd a területet, két könnyebb terepjáró is rendelkezésükre áll, jelenleg pedig a munkaköri leírásnak és a formanyomtatványoknak a kialakítása van folyamatban. Szabadka községben az összes védett terület a felügyeletünk alá tartozik, és tovább folytatjuk a természetvédelmi tevékenységet. A Palicsi- és a Ludasi-tó rendbetételében folyamatosan részt veszünk, illetve a természetvédelmi tartalmakat továbbfejlesztjük, melyek az idelátogató turistáknak megfelelően bemutatják ennek a vidéknek az értékeit — tudtuk meg Márton Ferenctől.
