home 2024. március 28., Gedeon napja
Online előfizetés
Hasznosítható tudás, gyakorlatorientált képzés
Tóth Lívia
2016.10.24.
LXXI. évf. 42. szám
Hasznosítható tudás, gyakorlatorientált képzés

Szakmai konferenciával és alkalmi műsorral ünnepelték meg Zentán a kertészmérnökképzés 20., illetve a Kertészek Egyesülete fennállásának 15. évfordulóját. Beszélgetésünk során Lengyel Lászlóval, a budapesti Szent István Egyetem zentai kihelyezett tagozatának vezetőjével arra a kérdésre kerestük a választ, mit jelentett két évtizeddel ezelőtt az új oktatási forma, és milyen lehetőségeket kínált az eltelt időszakban a vajdasági fiataloknak.

— Az anyaintézmény, az akkori Kertészeti és Élelmiszeripari Egyetem, a mostani Kertészettudományi Kar, mely a Szent István Egyetemhez tartozik, Zenta előtt Erdélyben nyitott kihelyezett képzést, majd más Kárpát-medencei helyszíneket is keresett. Az akkori zentai polgármester, Tóth Horti Gábor fantáziát látott ebben a kezdeményezésben. A kertészeti ágazatokban ugyanis nagyobb szaktudással kisebb területen is lehet jövedelemre szert tenni, piacképes termékeket előállítani. Így kezdődött, és nálunk mindmáig megmaradt a kihelyezett képzési forma, habár természetesen a két évtized alatt sokat változott. Továbbra is az a célunk, hogy a tananyag gyakorlatorientált legyen, és hasznosítható tudást adjon. Kezdetben inkább az idősebb korosztály jelentkezett, mostanában viszont a pályakezdők. A kertészmérnöki szakkal indultunk, hat évvel ezelőtt pedig megnyitottuk a környezetgazdálkodói agrármérnöki szakot is. A képzés módszertana is különleges, minden tantárgyat ugyanis két tanár tanít, egy magyarországi — ő határozza meg a tantárgyi követelményrendszert és a feltételeket — és egy itteni. A tanrendünk levelező, de hétről hétre, pénteken és szombaton órarend szerinti órák vannak. A helyi tanár az itteni adottságokra, feltételrendszerekre, viszonyokra készíti fel a diákokat. A hallgatók magyarországi, angol nyelven is kiállított oklevelet kapnak, melyet itthon el kell ismertetniük. Ezt tíz évig az újvidéki Mezőgazdasági Kar, az idéntől pedig egy belgrádi honosítási iroda végzi. Semmiféle gond sincs, az oklevelünk az itteni egyetemi alapképzésnek (BSC) felel meg. A mi oktatásunkat egyfajta kapcsolatrendszer jellemzi a gazdálkodókkal és a gazdaszervezetekkel. 2004-ben a tanári kar bevonásával pályázni kezdtünk, elindult a projekttevékenységünk, mely során kutató- és más oktatási intézményekkel olyan közös ötleteket próbálunk megvalósítani, amelyeket felkínálhatunk a gazdálkodóknak. Foglalkozunk tudománynépszerűsítéssel, tehetséggondozással, megépítettük a szalmaházat, hogy a környezetkímélő, energiatakarékos szemléletnek legyen központja, táborokat szervezünk. Mivel így kiteljesedett a tevékenységünk, a pályázati menedzsmentet és az együttműködést koordináló egységet a dr. Berényi Jánosról elnevezett innovációs irodában helyeztük el. Úgy véljük, a mi vidékünkön nem elég a hallgatókat csak szakmailag képezni, hanem megfelelő kompetenciákkal is fel kell őket vértezni, hogy megállják a helyüket, el tudják adni magukat, kommunikatívak, kellően nyitottak legyenek. A konzultációs órákon kívül projektfeladatokban, kutatói műhelyeken, rendezvények szervezésében, lebonyolításában is részt vesznek.

* Az elmúlt húsz évben hányan iratkoztak be, illetve szereztek oklevelet önöknél?

— Nagyjából 460-an diplomáztak. A beiratkozottak számát nem tudom pontosan, de az első évben két évfolyam indult, aztán sokáig 90 elsős hallgatót vettünk fel, mostanában 60-70-re csökkent a számuk. A felsőbb évfolyamokon viszont körülbelül egyharmada marad meg az osztályoknak, és diplomázik, vagy néha még kevesebben. Az utóbbi két évben gólyatáborral, felzárkóztató képzéssel próbálunk ezen az arányon javítani, a tanulási nehézségekkel küzdő fiatalokkal külön foglalkozunk. A színvonalat, az elvárás- és követelményrendszert nem tudjuk csökkenteni, hiszen nekik is ugyanazt a tudást kell elsajátítaniuk, mint azoknak a diákoknak, akik az anyaintézményben, Budapesten vagy Gödöllőn tanulnak.

* A diplomázottak többsége azzal foglalkozik, amit tanult, vagy vannak, akik arra használják ezt a képzést, hogy itthon, magyar nyelven felsőfokú oklevelet szerezzenek?

— A nálunk végzettek között volt olyan, aki polgármester vagy államtitkár lett, mások tangazdaságban vagy üzemvezetőként helyezkedtek el, de több mint ötven százalékuk a szakmájához kötődően dolgozik. A beiratkozók között akadnak olyanok, akiknek már van munkahelyük, de örököltek földet, vagy átvették a családi birtokot, és szeretnék elsajátítani a gazdálkodás alapjait. Ők általában sikeresek a tanulásban, mert már van élettapasztalatuk, és tudják, mit akarnak elérni. Viszont a hallgatók egy részének a felkészültsége és a motiváltsága nagyon alacsony szinten van, az évfolyam egytizede már az első megpróbáltatás előtt kiiratkozik. Ha nincs céljuk, és az eltökéltség is hiányzik belőlük, hamar elbátortalanodnak, és feladják. Az utóbbi időben tapasztalható elvándorlást mi sem tudjuk megállítani, ezért inkább arra törekszünk, hogy azok számára álljon mindig nyitva az ajtónk, akik itt maradnak, azoknak segítsünk, akik itt akarnak tenni valamit. A külföldre távozottakkal, ha módunkban áll, tartjuk a kapcsolatot, mert ők egyfajta külső erő, forrás és ismeretség számunkra.

* Ezt a képzést a szerb állam is támogatja?

— Nem, ez teljes egészében anyaországi egyetemnek számít, a diákjaink nem fizetnek tandíjat, a magyar állam hallgatói szerződést ír alá velük. A konzultációs központot üzemeltető alapítvány külön kap működési támogatást, hogy fenn tudja tartani a képzéshez szükséges feltételeket. Egyébként nagyon szeretnénk mesterszakot nyitni, de egyelőre nem sikerült, megakadt az engedélyeztetése. Ez azoknak a hallgatóknak lenne fontos, akik továbbtanulnának, de a munkahely és a család mellett csak a levelező rendbe tudnának beilleszkedni.

* A Kertészek Egyesülete is most ünnepelt. Hol vannak a kapcsolódási pontok a kertészmérnöki képzéssel?

— Amikor megindult a képzés, kellett egy szakmai civil szervezet, mely pályázatokat ír, gondoskodik a háttérről, intézi a szervezéssel kapcsolatos teendőket. 2001-ben meg is kezdte a munkáját, majd egyre több sikeres projektumot bonyolított le, EU-s pályázatokat is nyert. 2009-ben már egy kicsit furcsa volt, hogy a nagy nemzetközi rendezvény hátterében a Kertészek Egyesülete áll, ezért a környezetgazdálkodói szak megindításának kérelmével egyidejűleg megalapították a Pro Scientia Naturae Alapítványt. Attól kezdve az alapítvány a hordozója a képzésnek és a főbb tudományos munkáknak, az egyesületre maradt a tájékoztató, a közérdekű, illetve a tudománynépszerűsítő tevékenység lebonyolítása.


A nyitóképen Lengyel László (Szabó Attila felvétele)


Az alábbi képre kattintva olvassa el a szerző adatlapját is:
Tóth Lívia

Hozzászólások
Hozzászólások
0
Hozzászólás küldése
1000 karakter áll rendelkezésére
A megjegyzésekben kifejtett vélemények a hozzászólások szerzőinek magánvéleményei, és nem tükrözik az internetes portál véleményét. A megjegyzéseket moderáljuk és jóváhagyjuk az általános szerződési feltételeknek megfelelően.
Támogatóink
Az oldal sütiket használ, hogy személyre szabjuk a tartalmakat és reklámokat, hogy működjenek a közösségi média funkciók, valamint hogy elemezzük a weboldal forgalmát. Bővebben a "Beállítások" gombra kattintva olvashat.
Az oldal sütiket használ, hogy személyre szabja az oldalon megjelenő tartalmat és reklámokat..