Hamlet a prérin

Hamlet a prérin

Nagyapám számtalanszor mesélt róla, hogy pelyhes állú ifjúként pénz híján milyen csalafintaságok segítségével jutott be a filmszínházakba, ha valamilyen új hollywoodi produkció volt műsoron. Idősebb korba lépve engem is magával vitt, valahányszor valamiféle retrospektív vetítésre került sor Szabadkán. Az álomgyár hőse, John Wayne volt a kedvence.

A Duke (herceg) főszereplésével készült gyöngyszemeket azóta jómagam is nagyon megszerettem, hiszen ő sosem bonyolított túl semmit, és az élet nagy igazságait boncolgató gondolatokat próbálta celluloidra rögzíteni. A Hondo című, 1953-ban készült vadnyugati történetet is vagy egy tucatszor megtekintettem már. A filmezés technikája, a környezet számomra híven tükrözi a western világát.

Elnyúló kameramozgások, hegyek, préri, kék ég, naplemente. Ifjúkoromban én is úgy képzeltem el a cowboyok és indiánok korát, ahogyan ebben az alkotásban John Farrow ausztrál képíró a kamerájával oly szépen megfestette.

A zeneszerzőpáros, Emil Newman és Hugo W. Friedhofer pedig arra törekedett, hogy a kísérő dallamok hangulata kiegészítse az izgalommal vegyített romantikát. A történet Shakespeare Hamletjének vadnyugati újramesélése, Louis L'Amour novellája alapján. Egy idősödő férfi megöli egy fiú apját, majd apafiguraként belép a család életébe. Időközben megjelennek az apacsok, és a törzsfőnök is magának akarja a nőt. Kialakul egy szerelmi háromszög, a két férfi verseng, de csak egyiküké lehet a hölgy, és ha már Duke a főszereplő, tudnivaló, hogy merre is billen a mérleg nyelve, mert John Wayne mindig megkapja, amit akar. 

A kalandos szerelmi dráma a fent említett három szereplőre alapozva épül fel. Hondo Lane egy indiánok között nevelkedett, félelmet nem ismerő pisztolyhős. Ennek ellenére látszik az arcán, hogy a háború meggyötörte. Csalódott az emberekben, ezért a sivár vidékeket járva keresi önmagát. Igazi hamleti figura. Fáradtan és egy kissé megtörve, hűséges kutyája kíséretében érkezik egy közeli farmra. Vizet kér, és lovat akar venni, cserébe elvégzi a ház körüli munkákat, hiszen ő úriember. Idővel beleszeret a birtok tulajdonosnőjébe.

Angie bátortalan, félénk asszony. Hogy ne tűnjön gyengének és elesettnek, azt hazudja, hogy a férje másnap hazatér. Gyermekét egy ideje egyedül neveli, mivel iszákos és hűtlen házastársát hónapok óta nem látta. Az ismeretlen férfiban fedezi fel az igazit, a nyers erőt, a biztonságot. Beleszeret. Mindeközben feltűnik a vásznon Vittorio apacs törzsfőnök, a tűz és a természet fia. Lelke gonosz, szándéka tisztességtelen. Meg akarja szerezni magának a birtokot és vele együtt a nőt is. Terrorizálja és lemészárolja a környékbeli fehéreket, csak Angie-t hagyja életben, mert tervei vannak vele és a fiával.

A nagy olasz mester, Federico Fellini szerette a nagyszabású produkciókat, nem véletlenül volt a Hondo az egyik nagy kedvence. Ez a remekmű szórakoztat, megnevettet és elképeszt bennünket. Indiánok, cowboyok, az amerikai könnyűlovasság, szerelem és a nagy harc. Egy ölre menő csata a szabadságért indiánok és a sápadt arcúak között.

Érdekesség, hogy a Hondo képeit különleges felvevőgépekkel három dimenzióban rögzítették, hogy a néző még jobban érezhesse a zord természet igazi erejét. A befejező munkálatoknál John Ford vette át a kamerát, ausztrál kollégája ugyanis összekülönbözött a producerekkel. John Wayne legendája tovább él, Hondo híres mondata pedig még mindig ott cseng a fülemben: „Egy ember tegye azt, amit helyesnek vél.”

A végén pedig győz az igazság.

Hozzászólások

Kapcsolódó cikkek

Filmtabletták
Sztárportré
  • Összeállította: Brasnyó Zoltán
  • 2016.02.22.
  • LXXI. évfolyam 7. szám
Facebook

Támogatóink