Zsoldos Ferenc, Függ Zsolt, Feleky Gábor és Nagy Abonyi Ágnes

Vajdaságból a zentai Ci-Fi Civil Központ és a Rozetta Kézművestársaság a magyarországi szegedi Dél-alföldi Regionális Társadalomtudományi Kutatási Egyesülettel és a kecskeméti Duna-Tisza Közi Népművészeti Egyesülettel közösen támogatást nyert az Európai Unió Magyarország-Szerbia IPA Határon Átnyúló Együttműködési Programjában. A projekt címe: Kézművesség - Tradíció és innováció a kézművesiparban.
A pályázók elképzelése alapján a szerb uniós csatlakozási folyamat eredményeképpen a magyar-szerb határ fokozatosan megnyílik majd, ami egyben az áruk tömegének a megjelenését is eredményezi a térségben. Ez a mai kézműveshagyományok számára éppúgy jelentheti a pusztulását, mint az esélyt. Ha a régió kézművesei - a határ mindkét oldalán - elébe mennek a történéseknek, és közös fellépéssel megteremtik a saját piacukat, akkor nyertesek lehetnek.
A tervezetet, amely egyszerre járul hozzá a hagyományos mesterségek fennmaradásához és egy versenyképesebb dél-alföldi és észak-vajdasági térség kialakításához, sajtótájékoztatón mutatták be a zentai Városháza Andruskó-termében. Az összejövetelen részt vett Zsoldos Ferenc, a Ci-Fi Civil Központ és Nagy Abonyi Ágnes, a Rozetta Kézműves Társaság elnöke, Szegedről pedig Függ Zsolt projektvezető és Feleky Gábor projektasszisztens.
- Ha magyar szempontból vizsgáljuk, akkor nagy siker született az Európai Unió Magyarország-Szerbia IPA Határon Átnyúló Együttműködési Programjában, hiszen a 73 nyertes közül a vajdasági oldalról körülbelül húsznak van valamilyen módon magyar vonatkozása - magyar civil szervezetek által hajtják végre a projekteket, vagy a többségében magyarok lakta önkormányzatok területét ölelik fel. Ebben a fordulóban hatalmas összeget, 16,6 millió eurót osztottak szét. Mivel a témánk a kézművesség, a Rozetta Kézművestársaság a szakmai partnerünk, de tulajdonképpen a Ci-Fi Civil Központ az, amely igazából segíti az elképzelés megvalósulását. A projekt 120 ezer eurót nyert, a teljes költségvetése viszont 142 ezer euró. Szerb oldalról egy kisebb része realizálódik, 33 ezer euró támogatás és 6700 eurós önrész - mondta bevezetőjében Zsoldos Ferenc.
Függ Zsolt szerint a mai világban a kézművesség fokozatosan háttérbe szorul, mert az iparosodás és a sorozatgyártás gazdaságtalanná tette a hagyományos eljárásokat. Sok esetben azok a személyek sem foglalkoznak a szakmai utánpótlás kinevelésével, akik még megtehetnék. A turisták többsége nem képes különbséget tenni az értékes és az értéktelen között, ritkán találkozik a kézműves értékmegőrző szerepe és a vásárlók nyitottsága.
- A 2011 szeptemberében záruló projektum ezeknek a folyamatoknak a megállítására és visszafordítására törekszik. A készülő filmünkkel azt kívánjuk bemutatni, hogy a kézművesség lehet vonzó életpálya. Mivel mindkét országban felmérést végzünk a kézművesek között, lesz egy adatbázisunk, amelynek a segítségével átlátjuk, ki mivel foglalkozik. A szakmai munka, a konferenciák és a tapasztalatcsere mellett kézművesvásárt szervezünk Magyarországon és Szerbiában. Azt várjuk, hogy reális képet kapjunk a határ mentén élő kézművesekről, kialakuljon a közös hálózat és arculat a termékeikhez, az együttműködésnek köszönhetően pedig újabb ötletek, hosszú távú kapcsolatok szülessenek. Nagyon fontos lenne megalapozni a piacra jutás stratégiáját, a termékértékesítés rendszerét, hogy a népszerűsítésnek köszönhetően új munkahelyek jöjjenek létre.
Nagy Abonyi Ágnes a kézművesek értékmegőrző tevékenységének társadalmi jelentőségéről beszélt, de hozzátette azt is, hogy nagy gond számukra az értékesítési háttér megteremtése.
- Ebben kívánunk segíteni nekik egy hálózat kiépítésével, termékfejlesztéssel, a turisztikai piac megteremtésével, azaz a célközönség elérésével. Nagy gondot kell fordítani a kézművesek tájékoztatására, az információk eljuttatására a szakmai szervezetekben működőkhöz, de azokhoz is, akik egyedül dolgoznak. Szeretnénk minél jobban feltérképezni Vajdaság északi részét. Tudjuk, hogy a mai világban más igények vannak, amelyeket sokan igyekeznek kielégíteni, de nekik is megpróbálunk tanácsot adni, szakmai segítséget nyújtani. Elhangzott már, de nem árt megismételni, hogy a projekt megvalósulása során az adatgyűjtésre, a hálózat- és termékfejlesztésre, a piac megteremtésére helyezzük a hangsúlyt. A termékek nálunk is és Magyarországon is közös honlapra kerülnek, lehetőséget teremtünk a felbecsültetésükre. A többlépcsős folyamatban ötven kézművessel indulunk, aztán majd kiderül, kik lesznek azok, akik értelmét látják annak, hogy benne maradjanak a programban.
A sajtótájékoztató után megtartották az érdeklődők első szakmai találkozóját is.