A pénzeszközhöz Vajdaságnak törvényes joga van, ennek ellenére Belgrád nem utalta át. Emiatt elkerülhetetlenné vált a tartományi költségvetés átütemezése.

* Milyen politikai csatározások állnak a kifizetetlen tartományi pénzek mögött? Mit tudhatunk, mi a helyzet jelenleg a tartományi költségvetést illetően?

— Az alapprobléma szerintem az, hogy nincs meg a megfelelő kommunikáció a központi kormányzattal. A költségvetés jelenlegi helyzetéről ugyanis nem ma értesültek a tartományban, hanem már a nyár elejétől számolni lehetett a gondokkal. Semmiképpen sem kellett volna megvárni az utolsó pillanatot. A tartományi kormánynak előbb kellett volna átütemeznie a költségvetést. Jelenleg alapdolgokra sincs keret, az autonómia működésrendszere került veszélybe. Ez a helyzet sajnos már a múltban is előfordult számos esetben. Sokszor volt rá példa, hogy a tartományt megillető pénzek nem érkeztek meg idejében, vagy hogy jóval kisebb összeget utaltak. Ettől függetlenül szerintem a költségvetés módosításával működőképessé tudjuk tenni a tartományi adminisztrációt, legalábbis a mandátumunk végéig.

* A folyamatos pénztelenség miatt a különféle intézmények tartományszerte egyre nehezebben működnek, sőt számos esetben csődközelbe kerültek. Mindez a hiányzó keretösszeg miatt van, vagy egyébként is így volna?

— Ez a keretösszeg mindenképpen javítana a jelenlegi nehéz helyzeten, nem lenne azonban mindenre megoldás. Csupán gördülékenyebbé válna általa az említett intézmények működése, fenntartása.

Szabó Attila felvétele

* A Vajdasági Magyar Szövetség elnöke az idén tavasszal egyeztetett a demokratákkal és a ligásokkal. Akkor megállapodás született arról, hogy a mandátum végéig egyik párt sem lép ki a koalícióból. Milyen viszony jellemzi jelenleg a tartományi kormánykoalíciót?

— Mindenki tudja, hogy a vajdasági kormánykoalícióban az utóbbi években nem mindig volt felhőtlen a viszony, de ettől függetlenül a kormány tizenöt esztendeje működik. A Vajdasági Magyar Szövetség az elmúlt másfél évtized alatt elvszerűen politizált, sőt úgy érzem, hogy ma is elvszerűen végzi feladatát. Szerintem nem érdemes állandóan arról beszélni, hogy marad-e a koalíció, vagy hogy melyik párt rúgja fel a szövetséget. Hiszen csupán néhány hónap van még a választásokig, és ha többé-kevésbé betartjuk a koalíció játékszabályait, akkor felesleges az előttünk álló rövid időszakban bármin változtatni. Mi elsősorban az itt élő magyar közösség érdekét szem előtt tartva próbáltunk meg az utóbbi években megfelelni a kihívásoknak és az elvárásoknak, azaz mind Belgrádban, mind Újvidéken a kormányon belül képviselni a közösségünket. A koalíció nem azt jelenti, hogy meghunyászkodnánk, vagy hogy minden döntést elfogadnánk Belgrádban, Újvidéken, hanem azt, hogy a létéért küzdő magyar közösség érdekeit a legmagasabb szinten szeretnénk képviselni. Ez egy reális, egyúttal pragmatikus kisebbségi érdekképviselet.

* Szinte bizonyos, hogy jövőre tartományi választásokra kerül sor. Melyek azok a fontosabb törvények és teendők, amelyek meghozatala/elvégzése még a mostani összetételű tartományi képviselőházra hárul?

— Azokkal a folyó ügyekkel fogunk foglalkozni, amelyekre minden évnek ebben az időszakában irányul a figyelem. Elsősorban a költségvetés átalakítására, majd elfogadására gondolok. Különösebb és nagyobb horderejű döntésekre azonban a mandátumunk végéig, azaz a választásokig nem számítok.

* Mi következhet a választások után?

— Ha Vajdaság helyzetét vesszük alapul, akkor úgy gondolom, hogy a következő mandátum nagy valószínűséggel egy új alkotmány előkészítéséről fog szólni. Egy olyan reformfolyamatnak kellene megkezdődnie, amely megváltoztatná, azaz eurokompatibilasabbá tenné a társadalmi rendszert. Ennek keretében talán Vajdaság alkotmányjogi helyzetét is tartósan rendezni lehetne. Nagyon fontos lenne a közeljövőben meghatározni a magyar közösség intézményeinek helyét, helyzetét, illetve megszabni a lehetőségei mértékét. Emellett elképzelhető magának a választási rendszernek az átalakítása is. Lehetséges, hogy csökkenteni fogják a képviselők számát mind a köztársasági, mind a tartományi képviselőházban. Az is kiderülhet továbbá, hogy megmarad-e a részarányos szavazási rendszer, vagy más típusút vezetnek be. Meggyőződésem, hogy a jelenlegi részarányos választási rendszer nem igazán jó. A VMSZ a tavasszal ellene is szavazott, de kisebbségbe került. A részarányos rendszer magában hordozza annak a veszélyét, hogy a kis közösségek parlamenti képviselet nélkül maradnak. A vegyes választási rendszer ugyanis lehetővé tenné, hogy a legkisebb választói körzetből vagy önkormányzatból is kerüljön be képviselő a parlamentbe. A választópolgárok valójában ezáltal képviseltethetnék az érdekeiket. A részarányos választási rendszerrel azonban számos önkormányzat, kisebb-nagyobb város maradna képviselet nélkül. Ezt pedig mindenképpen el kellene kerülni. Főként azért, hogy ne forduljon elő az a helyzet, amely jelenleg a köztársasági parlamentben tapasztalható, vagyis az, hogy csaknem hatvan önkormányzatnak nincs képviselete.