Ha feladjuk a múltunkat, elveszítjük a jövőt

Ha feladjuk a múltunkat, elveszítjük a jövőt

Ünnepélyes keretek között nyitották meg Zentán a Zentai Csata Emlékkilátó új tárlatát. A zentai csata és a magyarországi visszafoglaló háborúk 1683—1697 / 1716—1718 című kiállítás pannókon, illetve interaktív eszközök segítségével mutatja be a törökök elleni csatákat.

Az anyag a Budavári Önkormányzat, a budapesti Hadtörténeti Intézet és Múzeum, Magyarország szabadkai főkonzulátusa és a Miniszterelnökség Nemzetpolitikai Államtitkársága jóvoltából született meg, illetve került a Tisza-parti városba. Az összeállítás sajátos emléke a város történelme egyik legmeghatározóbb eseményének, a zentai csatának, mely nemcsak Magyarország népei, hanem az akkori Európa számára is óriási jelentőséggel bírt, hiszen egy korszak végét és egy másik kezdetét jelképezte.

Az eseményen jelen volt Potápi Árpád János, a Miniszterelnökség Nemzetpolitikai Államtitkárságának államtitkára, Pirityiné Szabó Judit, a Miniszterelnökség Nemzetpolitikai Államtitkárságának kapcsolattartási főosztályvezetője, mgr. Hajnal Jenő, a Magyar Nemzeti Tanács elnöke és dr. Nagy Gábor Tamás, Budavár Önkormányzatának polgármestere. 

Potápi Árpád János örömét fejezte ki, hogy az az ideiglenes kiállítás, amelyet a tavalyi városnap alkalmából, a zentai csata 320. évfordulóján a Városi Múzeumban mutattak be, végleges otthonára talált.

— Nekünk, magyaroknak ezen a tájon, itt, a Tisza mentén, különösen büszkének kell lennünk a múltunkra, hiszen ez a több évszázados múlt határozza meg a jelenünket, és reményeink szerint ez a múlt nagy kihatással lesz a jövőre is — hangsúlyozta az államtitkár úr. Ezután a kiállítás témájáról szólt, majd ünnepi beszédét így folytatta: — Magyarországon a hétvégén országgyűlési választás lesz, amelynek legfontosabb tétje, hogy Magyarországot, Közép-Európát a továbbiakban is meg tudjuk-e őrizni, illetve meg tudjuk-e olyan etnikai, kulturális térségnek tartani, mint amilyennek mi magunk megkaptuk, és azt a biztonságos Közép-Európát, amelyben fejlődhetünk, az utódainknak is tovább tudjuk-e adni. Úgy gondolom, hogy az egykor Zentán küzdő eleink ehhez adnak nekünk bátorítást, és a zentai önkormányzat is ehhez a folyamathoz járul hozzá.

Ceglédi Rudolf, Zenta Község polgármestere a többi közt a helyszín jelentőségét ecsetelte a város fejlődése szempontjából:

— Nagy örömünkre szolgál, hogy a Zentai Csata Emlékkilátó, mely az elmúlt évek során a város turizmusának szimbólumává vált, testvérvárosunknak, a Budavári Önkormányzatnak köszönhetően egy újabb értékes kiállítással gazdagodott. Ez a bővítés lehetővé teszi, hogy még sokszínűbben mutassuk be a hozzánk érkező egyéneknek és csoportoknak — akiknek a száma szintén folyamatosan növekszik — mindazt, amivel Zenta büszkélkedhet.

Nem titkolt szándékunk, hogy idegenforgalmi téren még ismertebbé szeretnénk tenni községünket, ebben pedig — több jelentős rendezvényünk mellett — továbbra is nagy szerepet szánunk a zentai csatához fűződő eseményeknek és emlékhelyeknek. Zenta Község Idegenforgalmi Szervezetével karöltve több éve azon fáradozunk, hogy kialakítsuk a zentai csata védjegyet, illetve megalapozzuk a turizmusunk fejlődését.

A polgármester úr egyúttal abbéli reményét is kifejezte, hogy Budavár és Zenta együttműködése a jövőben is magas szintű lesz, a jelenlevőkkel pedig még számos, az eddigiekhez hasonló projektumot valósíthatnak meg a nemzet egységének megszilárdítása, valamint a nemzetpolitika erősítése érdekében.

A kiállítást dr. Nagy Tamás Gábor, Budavár Önkormányzatának polgármestere nyitotta meg, aki a történelmi kitérő után a következő gondolatokat tolmácsolta:

— Most békeidőket élünk, de az embernek néha mégis háborús képzetek jutnak eszébe, mintha ma is meg kellene védenünk valamit, ami a miénk: a nyelvünket és a kultúránkat. Csakhogy most nem beözönlő, százezres seregek fenyegetnek bennünket, hanem sokkal nehezebben megfogható ellenségekkel vagy kihívásokkal kell szembenéznünk. Mintha arról szólna a világ, hogyan felejtsük el a történelmünket, illetve váljunk tudatos állampolgárokból nem is alattvalókká, hanem a nemzethez, nyelvhez, kultúrához, családhoz, értelmes emberi közösségekhez nem kapcsolódó egyedi fogyasztókká, akiket olyan módon manipulálhatnak, ahogyan csak akarnak. Egyvalamiben biztos vagyok: amikor mi feladjuk a saját múltunkat, az lesz az a pillanat, amikor elveszítjük a magyar jövőt. Márpedig minden ilyen kiállítás és visszatekintés arról szól, hogy nem akarjuk elveszíteni.

Budavár polgármestere a tornyot mint jelképet határozta meg, majd a haza fogalmát Márai Sándor gondolataival definiálta:

„A haza nem csak föld és hegy, halott hősök, anyanyelv, őseink csontjai a temetőkben, kenyér és táj, nem. A haza te vagy, szőröstül-bőröstül, testi és lelki mivoltodban; ő szült, ő temet el, őt éled és fejezed ki, mind a nyomorult, nagyszerű, lángoló és unalmas pillanatokban, melyek összessége életed alkotja. S életed a haza életének egy pillanata is.”

Az ünnepi kiállításmegnyitón közreműködött a Cor Jesu Városi Kamarakórus Miklós Réka vezetésével, valamint Elor Emina színművésznő, aki Jókai Mór Zenta—Mohács című versét adta elő.

 

(HERÉDI Krisztián felvételei)

Hozzászólások

Kapcsolódó cikkek

Kárpát-medencei Magyarok Zenéje
Zene
Libaságok Tiszaszentmiklóson
Bánáti Újság
Facebook

Támogatóink