A magzatra már a méhen belüli életben is hatással vannak a dalok és az egyéb emberi hangok, az első hangadás pedig a születés pillanatában történik.

— Három hónapos korig a babák már jelzéseket adnak, szükségleteiket sírással fejezik ki. Ilyenkor a szülők fela-data, hogy figyeljék ezeket a jelzéseket, és megkülönböztessék az éhség, a fájdalom és a pelenkázás igényének hangjait. Háromtól hat hónapos korig indul el a gőgicsélés, a magánhangzószerű hangok képzése. Ekkor arra kell figyelni, hogy ez a korszak egyre sokszínűbb legyen, a kicsi egyre több magánhangzót ejtsen ki. Ezt az időszakot követi a gagyogás, amikor a baba már szótagokat mond, azaz mássalhangzókat is használ. Ki tudja ejteni például a következő szavakat: baba, mama, tata. Hat hónapos korig a siket csecsemő is ilyen ütemben fejlődik.

A felnőttek szavaira félévesen kezdenek odafigyelni a babák, és lassan értelmet is kötnek az elhangzottakhoz.

— Hat hónapos kortól a pici elkezdi figyelni, hogy az általa kiadott hangok előfordulnak-e a környezetében. Visszajelzést vár saját hangjára, és lassan megerősödnek benne azok a szavak, amelyeket használ. A szavak megalkotásával egy ütemben fejlődik a beszéd értelmezése is, amely kulcsfontosságú a beszéd alakulásában. Mivel az emberi beszéd fontos a baba számára, a pici odafordítja a fejét ahhoz az emberhez, akitől hangokat, szavakat, mondatokat hall. Már nemcsak helyzethez köti a szöveget, hanem meg is érti, ha az anyuka például azt mondja neki, hogy hozom a tejet.

A kicsik egyéves korukra már szavakat is értenek, hallgatnak a nevükre, rövid utasításokat kaphatnak.

— Másfél éves korig mondják ki az első, értelemmel bíró szavakat, de bizonyos szavak értelmezése nagyon tág: pipinek neveznek minden szárnyas állatot, dudúnak minden járművet stb. Kétéves korig egyre több szót használnak, azután pedig kétszavas mondatokat fogalmaznak meg. Két- és hároméves kor között rohamosan fejlődnek: egy átlagos gyermeknek hároméves korában már 300 szavas szókincse van. A legtöbb baba szivacsként szívja magába a szavakat, melyeket hároméves korban hirtelen kezd el használni.

A gyermek szókincse és beszédének fejlődése sok mindentől függ.

— A környezet, a testi kapcsolat, a ritmus és a dallam is közrejátszik a fejlődésben. A kicsi jó esetben gondos és kreatív közegben van, ahol rengeteget beszélnek hozzá, sokat énekelnek neki. Ha a gyerek egészséges, akkor igazából semmi másra nincs szüksége, csak beszélő, szerető környezetre. Fontos tényező továbbá, hogy a gyermek jár-e óvodába, adódtak-e gondok a szülés folyamán, milyen a személyisége.

A lányok és a fiúk beszédfejlődése is különbözik egymástól.

— A kislányok kétévesen szavakban és kétszavas mondatokban beszélnek. A fiúknál ez két és fél éves korban alakul ki. Figyelembe kell venni a kétnyelvűség tényezőjét is, mert az ilyen környezetben élő gyerekek lehet, hogy később kezdenek el beszélni, értik viszont a szavakat és a rövid utasításokat.

Ha valami gond van, az a szemkontaktus elmaradásából sejthető, illetve abból, ha a gyerek nem figyel.

— Például akkor van baj, ha a szülők észreveszik, hogy a gyerek berohan a szobába, mert egy számára kedves reklámhang üti meg a fülét, mások szavára viszont nem figyel. Az a természetes ugyanis, ha a gyermek az emberi beszédet részesíti előnyben, nem pedig az egyéb hangokat. A logopédus elsőként azt vizsgálja meg, hogy a kicsi érti-e a beszédet. Akkor van gond, ha egyáltalán nem figyel az emberi beszédre, ha nem néz rá arra, aki szól hozzá. Figyelnie kell a beszélőre, és értenie kell, hogy mint mond neki. Ha ez mind megvan, akkor minden rendben van. Az öntörvényű gyerek azt hall meg, amit akar, és ez a személyiségéből fakad, úgyhogy önmagában ez még nem ad okot aggodalomra — mondja a szakember.