A szabadkai Dragaš család tavaly az elsők között kezdett el foglalkozni a gojibogyó termesztésével az országban. A beruházás előtt Bojan Dragaš az internet segítségével igyekezett minél többet megtudni erről a növényről, a termesztéséről és az értékesítéséről. Hosszas gondolkodás után a család úgy döntött — lesz, ami lesz alapon —, hogy gojiültetvényt hoz létre. A csemetéket egy szabadkai cég segítségével sikerült beszerezniük. A szerződéskötés után belevágtak ebbe a városban és Szerbiában is egyedülálló projektumba. Az ültetőanyag ára a megrendelt mennyiségtől függ, darabja 432, illetve 630 dinár között mozog.

— Tavaly május végén létesítettük az ültetvényünket, mindössze kétezer négyzetméteren. Ezen a területen háromszáz gyümölcsfa kapott helyet. Három hónappal később már termettek is. A goji növényenkénti hozama az első évben 1—3, a másodikban pedig 3—5 kilogrammot tesz ki. Ez a mennyiség a fák erősödésével folyamatosan növekszik — emeli ki Bojan Dragaš. Elmondása szerint a hozamon és a gyümölcs piaci árán kívül az ültetvény termékenységi periódusa is — mely 30-tól 50 év — a beruházás indokoltsága mellett szólt. A goji termése lében gazdag, sokmagvú, skarlátvörös színű bogyó. Júliustól októberig folyamatosan érik. Íze édeskés. Az ősi kínai orvoslás szerint ez a gyümölcs különösen hatékonynak bizonyult a keringési, az immun-, az emésztő- és a vizeletrendszer betegségeinek kezelésében. Ennek az egzotikus növénynek a termesztésében az is előny, hogy kevésbé igényes.              

— Természetesen vannak időszakok, amikor fokozott figyelemre van szükség, például az ültetés utáni periódusban, illetve a szüreteléskor. Az ültetés során nagyon fontos megóvni a fiatal csemetesorokat a gyomosodástól. Ezért az a legjobb, ha a mindössze 30-40 centiméteres gojicsemetéket a sorok helyére rakott fóliacsíkokba ültetjük. A sorok közötti területet mindenki úgy műveli, ahogyan akarja. Lehet kaszálni vagy talajművelést alkalmazni. Az a lényeg, hogy a sorközök se legyenek elhanyagolva. Az ültetvény helyének kiválasztásakor az is fontos szempont, hogy a csemetéket és magát az ültetvényt minél tovább érje napfény. Az árnyékos területek tehát nem felelnek meg. A goji vízigényes növény, ezért ha nincs elegendő csapadék, akkor az öntözésről magunknak kell gondoskodnunk. A folyamatos vízpótlásra az úgynevezett csepegtető rendszerű megoldások a legmegfelelőbbek. Az időjárásnak köszönhetően az idén nem kellett sokat locsolnunk, a szárazabb időszakokban viszont minden este öntöztünk — mondta a fiatal termelő.

A termesztés legidőigényesebb munkája a szüretelés, mert a bogyókat kézzel gyűjtik be. A goji június végétől egészen a késő őszi fagyokig virágzik, így a bogyó érése és szedése is folyamatos. A szüretelés júliustól októberig tart. Tekintettel arra, hogy viszonylag új és ismeretlen gyümölcsről van szó, még nincs állandó piaca. Bojan Dragaš elmondta, hogy tavaly, az ültetvény létesítésének évében — amikor ez a gyümölcs Szerbiában megjelent — a hozam kicsi volt. Az értékesítéssel nem volt különösebb gondjuk, mert a barátok és az internet segítségével a gyümölcs könnyen gazdára talált. Az idén viszont az ültetvény többet termett, ezért arra a megállapításra jutottak, hogy a gojibogyót nemcsak frissen, hanem különféle termékek — például „slatko”, szirup és gyümölcslé — formájában is felkínálják a vásárlóknak. A nyers bogyók 100, 250, 500 grammos, valamint egy kilogrammos csomagolásban vásárolhatóak meg, az áruk pedig 200, 470, 900 és 1700 dinár. Az ajánlott napi adag 30—50 nyers bogyó, azaz 30-35 gramm, tehát heti negyed kilogramm. Ha a szabadkai család piackutatása beigazolódik, akkor a következő években újabb termékeket készít majd.
— A gojibogyó értékesítését az utóbbi időben különféle szaküzletek is segítik. Termékeink a Petar Drapšin utca 18. alatt található bioboltban vásárolhatóak meg. A kínálatunk bővítése mellett az a célunk, hogy a készítményeknek saját márkanevet — „Crveni dijamant” — adjunk, és hogy olyan vállalkozót találjunk, aki a szüretelés után azonnal felvásárolja ezt az egzotikus gyümölcsöt — jelentette ki Bojan Dragaš gojibogyó-termesztő.