Guterres a favorit

A volt portugál miniszterelnök lesz az ENSZ-főtitkár

António Guterres volt portugál miniszterelnök, az ENSZ korábbi menekültügyi főbiztosa lett az első számú esélyes az ENSZ-főtitkári tisztségre. Az ENSZ Biztonsági Tanácsának öt állandó tagja, akinek vétójoga van, a titkos szavazáson nem emelt vétót a portugál baloldali politikus ellen. A voksolás után Vitalij Csurkin, Oroszország ENSZ-nagykövete azt közölte újságírókkal, hogy „Guterres az egyértelmű favorit”. Az ENSZ főtitkárának megválasztására, a világszervezet történetében először, rendhagyó módon kerül sor. A főtitkári tisztséget ugyanis meghirdették, jelentkezni lehetett rá, és így ezúttal nem a színfalak mögötti egyeztetések után nyeri el egy politikus, hanem pályázat és a közgyűlés előtt megtartott nyilvános meghallgatások sorozata által. Az előzetes válogatás után kilenc jelölt, öt férfi és négy nő politikus maradt „versenyben”, köztük például a bolgár Irina Bokova, az UNESCO jelenlegi vezetője, Danilo Türk volt szlovén elnök vagy Helen Clark volt új-zélandi kormányfő, az ENSZ Fejlesztési Programjának jelenlegi vezetője. A 67 éves António Guterres volt portugál kormányfő 2005 és 2015 között a világ legnagyobb humanitárius szervezetét, az ENSZ 123 országban jelen lévő Menekültügyi Főbiztosságát irányította.

Közös nyilatkozatot írtak alá a V4-ek a természetvédelemről

A visegrádi négyek környezetvédelmi miniszterei a klímaváltozásról és a biológiai sokféleség megőrzéséről szóló közös nyilatkozatot írtak alá a lengyelországi Tucznóban. A dokumentumban kiemelték, hogy a természetvédelmi szempontoknak a gazdasági és a társadalmi fejlesztések fontos részeivé kell válniuk, valamint hogy a környezetvédelem területén szorosabbra kell fűzni az együttműködést a V4 országai között. A kétnapos rendezvényen a V4-ek, kiegészülve Románia, Bulgária és Ukrajna környezetpolitikáért felelős vezetőivel közösen egyeztették álláspontjaikat a klímaváltozás és a biológiai sokféleség aktuális kérdéseiről. Az ülésen szó volt a Natura 2000 területek kezelésének időszerű ügyeiről, az ökoszisztéma-szolgáltatások értékeléséről, azon belül főként a beporzó fajok, a méhek és a lepkék kiemelt védelmének lehetőségeiről.

Nem lesz teljes abortusztilalom Lengyelországban

A széles körű tiltakozás hatására eláll a lengyel kormány a teljes abortusztilalom tervétől. A döntést Jarosław Gowin tudományos és felsőoktatási miniszter jelentette be. A politikus úgy fogalmazott, hogy a tüntetések elgondolkodtatták és alázatosságra tanították a kormányt. A lengyel szenátus elnöke ugyancsak bejelentette, hogy a felsőház nem tűz napirendjére olyan tervezetet, amely a jelenlegi abortusztörvény szigorításáról szól. Az ultrakonzervatív kormány elsősorban a rendkívül nagy befolyással bíró katolikus egyház nyomására vetette fel az 1993 óta hatályos, most is rendkívül szigorú abortusztörvény módosítását. A javaslat értelmében akkor sem lehetne elvégezni a terhességmegszakítást, ha a magzat nemi erőszak következtében fogant, súlyosan károsodott vagy az anya életét veszélyezteti. Az azonban még az egyháznak is sok volt, hogy börtönbüntetést helyeztek kilátásba azoknak a nőknek, akik mégis elvetetik a magzatot.

Martin Schulz lehet Merkel kihívója?

A német szociáldemokrata párt egyre több befolyásos politikusa támogatja, hogy ne a pártelnök Sigmar Gabriel legyen a párt kancellárjelöltje a 2017 szeptemberében esedékes német szövetségi parlamenti választáson, hanem Martin Schulz, az Európai Parlament SPD-s elnöke. A német szociáldemokrata tartományi szervezetek ugyanis esélytelennek tartják Sigmar Gabrielt, aki az utóbbi hetekben több nyilatkozatban jelezte, hogy az SPD a jövő tavaszig ráér kancellárjelöltet állítani. Megjegyezte: azért sincs ok a sietségre, mert a kancellári tisztség elnyerésére esélyes másik erőnek, a jobbközép CDU/CSU pártszövetségnek sincs még jelöltje. Mindez azonban porhintés, hiszen a kereszténydemokratáknak hamarosan lesz jelöltjük, minden bizonnyal Angela Merkel. Emiatt a szociáldemokraták közül egyre többen sürgetik a döntést, mert el akarják kerülni, hogy az SPD-nek ne legyen kancellárjelöltje.

Jean-Marie Le Pen a lánya ellen küzd a bíróságon

Bírósághoz fordult Jean-Marie Le Pen, a francia Nemzeti Front alapítója és korábbi elnöke a párttagsága visszaállítása érdekében. Mint ismeretes, kizárását a rasszista kijelentései miatt vele nyílt konfliktusba keveredett lánya, a pártelnök Marine Le Pen kezdeményezte. A 88 éves francia politikus kártérítést is követel, amiért szabálytalanul zárták ki az általa alapított pártból. „Tiszteletbeli elnök vagyok, mindenem megvolt, ami ebben a mozgalomban lehetséges, amelyet én hívtam életre” — hangoztatta a tárgyalás kezdete előtt. Le Pen 1972-ben alapította a pártot, és csaknem negyven éven át volt az elnöke, mielőtt 2011-ben átadta az irányítást lányának, aki azóta a Nemzeti Front politikájának szélesebb körű elfogadtatására törekszik. Ebben pedig egyelőre sikeres, hiszen valamennyi felmérés szerint Marine Le Pennek biztos helye van a jövő májusi elnökválasztás második fordulójában. Jean-Marie Le Pen viszont nem ért egyet az irányváltással, és újabb provokációkkal nyílt háborút indított lánya ellen, aki ezért kizáratta a pártból.