Gőzölög, és kísértésbe ejt

Gőzölög, és kísértésbe ejt

A Poky kürtőskalácsos háza táján jártunk

A kisebbek bizonyára nem is látják, hogy milyen gép forgatja a kerek, ínycsiklandozó illatú kürtőskalácsokat a vásárokban, csak mennek az illat után, majd dagadó szívvel és hassal majszolják a finom édességet, mely országunkban is egyre népszerűbb, illetve keresettebb.

Ha meg szoktuk látogatni a régióink rendezvényeit, akkor biztos, hogy nem kerülte el figyelmünket a Poky kürtőskalácsosok pultja, ahol kígyózó sorok várják a parázs fölött, a csonkakúp alakú sütődorongra feltekert, édes tészta megsülését. A család legfiatalabb tagjával, Pozsár Dániellel beszélgettünk a „kürtőskalácsosságról”.

— A nagybátyám kezdte el a kürtőskalácsozást, ő látta Magyarországon ezt a mesterséget, apukám pedig elkészítette neki az első kürtőskalácsgépet. Közösen indult a vállalkozás, majd szép lassan különváltunk, és a két család ezt most külön csinálja. Édesapám lakatosmester, a két kezével szabta és vágta ki, majd hegesztette össze a kürtőskalácsot forgató gép részeit, illetve ő találta ki, hogyan működjön az egész szerkezet. Az ő fejéből pattant ki az is, hogy a motornak milyen gyorsan kell forognia, hogy az megfelelő legyen. Mindezt a nagybátyám elbeszéléséből alkotta meg, ő ugyanis akkor még nem látott kürtőskalácsgépet. Hét-nyolc évesek ezek a szerkezetek, melyekkel ma dolgozunk. Rozsdamentes acélból készültek, ezért elméletileg örökösek, ám természetesen karbantartást igényelnek. Ahhoz, hogy elindíthassuk a vállalkozásunkat, elsősorban tőkére volt szükségünk, illetve ugyanilyen fontos volt annak a tudásnak a megszerzése, amellyel össze tudtuk állítani a tésztát. Több év tapasztalatából nyertük el a mai tészta állagát, formáját és ízét. Valamiért láttunk benne egy üzleti potenciált, és miután elkészült az első sátor, az első gép, valamint a tésztagyúráshoz és az árusításhoz szükséges bútorok, akkor belevágtunk. A minimális befektetésből próbáltunk nagyobbat csinálni, és azt lehet mondani, hogy sikerült.

A kürtőskalács sokáig elkerülte a térségünket, hiszen Magyarországon már nagyon népszerű, nálunk azonban teljesen ismeretlen finomság volt.


A szerző felvételei

— A kürtőskalács Szerbiában 2006-ban és 2007-ben jelent meg. Több mint tízéves tapasztalat áll mögöttünk, mi ugyanis 2007 szeptemberében kezdtünk el ezzel foglalkozni. A tészta receptjét az internetről szereztük meg, és nagyon sok próbálkozás, kísérletezés során tökéletesítettük. A vállalkozásunk édesanyám nevén fut. Az egész család közösen indította el a céget, viszont édesapám a munkahelye miatt nem tudott ezzel foglalkozni, édesanyám pedig jelenleg külföldön dolgozik, így mi, fiatalok visszük tovább az üzletet. Ugyanúgy folytatjuk, ahogy a legelején indult. Plusz-mínusz tíz ember dolgozik a vállalkozásban, néha többen, néha kevesebben vagyunk. Alkalmi munkáról van szó, mindig vannak besegítőink. Napi szinten még nem sütjük a kalácsot. Többször kapunk meghívást céges rendezvényre, illetve lakodalmakban, születésnapokon is meg szoktunk jelenni. Rendszeresen járunk a zentai, a topolyai és a csantavéri vásárba, illetve természetesen a szabadkai rendezvényeken is megtalálhatnak bennünket. A legmesszebbre Negotinba és Aleksandrovacra utaztunk.

Azon túl, hogy a tésztakészítők a titkos összetevőkből elővarázsolják a finom tésztát, a gép pedig aranybarnára süti, a csapat tagjait előkészületek és utómunkálatok várják egy-egy fesztivál során.

— Vannak egy- és többnapos rendezvények, ehhez alkalmazkodnak az objektumok is. Előfordul, hogy faházban dolgozunk, máshol viszont csupán szétszedhető asztalokra és sátorra van szükségünk. A kora reggeli órákban elindulunk a vásárba, és miután összeállítottuk a sátrat, elkezdjük a helyszínen meggyúrni és megsütni a tésztát. A vásár után körülbelül félórányi munkánk van, ám ez is attól függ, hogy házikóban vagy sátorban árulunk-e. Eloltjuk a tüzet, elmosogatunk, és mindent elrakunk másnapra.

Miután feltekerik a sütődorongra az édes kelt tésztából sodort tésztaszalagot, a csíkok egymásra tapadnak, majd egybesülnek. Ezután a gőzölgő tésztát megforgatják kakaóban, cukorban, dióban, mákban, kókuszreszelékben vagy bármilyen más finomságban.

— A kürtőskalács őshazája Magyarország és Erdély, azzal a különbséggel, hogy Magyarországon nagyon ritka a parazsas kürtőskalács. Ez inkább Erdélyre jellemző. Szerbiában is csak mi és a Soma süt parázson, a többiek gázos géppel dolgoznak. A mi módszerünk egy kicsit hagyományosabb és látványosabb. Két egyedi ízesítésű kürtőskalács is kapható nálunk, mely Szabadkán sehol máshol nincs: az egyik a nutella-plazmás, a másik pedig a zserbós, vagyis a lekváros-diós. Készítettünk már sós kürtőskalácsot is, melyhez eleve sósabb tésztát kell kidolgoznunk, viszont a hagyományos kürtőskalács esetében egy adag tésztába legalább tíz evőkanál cukor kerül. Az alapanyagok beszerzését illetően mindegy, hogy hol vásárolunk, mert nem az árat nézzük, hanem a termék márkáját. Nagyon fontos a minőség, nem lehet olcsóbb alapanyaggal dolgozni. Vannak újításaink, melyek még nincsenek sorozatgyártásban, illetve új ízekkel is tervezünk előállni, de majd meglátjuk, mit hoz a jövő. Jelenleg a barátnőmmel visszük az üzletet, és éppen elegen vagyunk ennyi munkára. Többet egyelőre nem tudunk vállalni.

Ha meglátják a Poky feliratot vagy megérzik a kürtőskalács csábító illatát, ne restelljenek sorba állni, és elmajszolni egy gőzölgő, kürtő alakú nyalánkságot.

Hozzászólások

Kapcsolódó cikkek

Facebook

Támogatóink