Tolnai Ottó

A szegedi Porta Novum Nonprofit Kft., a zentai Thurzó Lajos Művelődési-Oktatási Központ és Magyarkanizsa önkormányzata a Magyarország—Szerbia IPA Határon Átnyúló Együttműködési Program keretében Cultstream — A víz új kultúrája címmel közös szakmai projektum megvalósításába kezdett. Bevezető rendezvényként az érdeklődőknek és a sajtó képviselőinek Szegeden, a Hungi Vigadóban mutatták be a programot.

A projektum fókuszában a Tisza folyó áll, célja pedig a szülőföld megtartó- és turisztikai erejének növelése a meglevő értékek — ezúttal elsősorban a természeti kincsek — felmutatása révén. Az esemény keretében közös tematika mentén a nagy hagyományokkal bíró kulturális rendezvényeket (Kanizsai Írótábor, Zentai Művésztelep, az Énekelt Versek Zentai Fesztiválja, zEtna Irodalmi Fesztivál, Tiszavirág Fesztivál) kapcsolják össze és egészítik ki új, innovatív programokkal (Tolnai Laboratórium, Kanizsai Filmnap, szegedi Tiszavirág Fesztivál stb). Mindezek megvalósítására a szervezőknek mintegy 190 000 euró áll rendelkezésükre.

A tervezet vezető partnere a szegedi Porta Novum Nonprofit Kft., melynek képviseletében Mikola Gyöngyi projektszakértő elmondta, a Cultstream előzménye a Szeged és Szabadka között megvalósuló Sínbusz Fesztivál volt.

— Ezt 2013-ban Cultrail — Kulturális utazások Szeged és Szabadka régiójában címmel szintén egy EU-s támogatással hozták létre. Miközben a határ menti régiók együttműködésén dolgozunk, ezeket a területeket — legalábbis tömegközlekedési eszközökkel — egyre nehezebb elérni. A menekültválság az oka, hogy sínbusszal már nem lehet átmenni a határon, mi azonban folytatjuk az ötletek áramoltatását. Az volt az elgondolásom, hogy most majd a Tiszán közelítjük meg a szomszédjainkat, viszont a magyarkanizsai partnereink figyelmeztettek, hogy manapság ez sem olyan egyszerű, hiszen hajóval sem igen lehet átkelni a vízi határon. Az új projektumunk középpontjában ugyanis a víz, a Tisza, a folyó virágzása és természetesen az áramlás áll. A hívószó maga a Tisza és a tiszavirág, mely a folyó menti városokban turisztikai programokat generál. Mi Szegeden, Zenta és Magyarkanizsa példájából okulva, hiánypótló jelleggel valósítanánk meg egy saját kulturális fesztivált, mely szintén a Tisza virágzásának idejére esne. Ez azonban nem annyira táncos, zenés, gasztrojellegű lesz, hanem elsősorban a régióban élő fiatal művészek kreativitására épül. Mottóként Tolnai Ottó egy mondatát választottuk: „Nézni a Tiszát — mint radikális program.” Régi elképzelés, hogy Szegeden szervezzünk egy szakmai fórumot, konferenciát Tolnai Ottó életművéről. 2019 márciusában a Tolnai Laboratórium rendezvény első napján valósulna meg a Tolnai-kutatók szimpóziuma, portréfilmeket vetítünk, bemutatjuk a kiadókat és a fordítókat, valamint szerzői estre is sor kerül előreláthatóan Nagy Józseffel, a Jel Színház alapítójával és vezetőjével. A második napra autóbuszos kirándulást tervezünk, a szerző idegenvezetésével járnánk körül ezeket a helyeket, amelyek az életműve, a regényei szempontjából fontosak. Júniusban, Zentával és Magyarkanizsával egyidejűleg tartanánk meg a mi Tiszavirág Fesztiválunkat. Zárásaként mindazokból az anyagokból, amelyek az események alkalmával születnek, exkluzív, kétnyelvű kötetet jelentetnénk meg.

Mikola Gyöngyi, Danyi Zoltán

A kiadvány szerkesztője a zentai származású Danyi Zoltán író, költő, műfordító lesz, aki ezúttal szintén a projektum vezető partnerének dolgozik.

— Kalandnak tartom ezt a kötetet, mert még nagyon keveset tudok róla. Az már bizonyos, hogy Szegeden és Zentán különféle szövegek — versek, prózák, esszék, tanulmányok — keletkeznek, melyek közül válogathatok, az illusztrációk azonban minden bizonnyal a Zentai Művésztelepen jönnek létre. Egy kicsit izgatott vagyok, mert sok a bizonytalansági tényező. Ez tulajdonképpen olyan lesz, mint egy folyóirat, sőt, mondhatom úgy is: folyó-irat, s ha így képzelem el, akkor már tudok vele mit kezdeni. Szóval alakuló, változó, formálódó könyv ez számomra, egy kicsit olyan, mint az identitásunk, melyet én szintén egy kalandnak szeretnék elképzelni, mert nem ugyanazt jelenti magyarnak lenni most, mint például ötszáz éve.

Bodnár Ivett, Hugyik Richárd, Beszédes István

Bodnár Ivett Magyarkanizsa önkormányzatának képviseletében a csend városáról, a gyógyturizmus fellegváráról, illetve a községhez tartozó települések rendezvényeiről beszélt, külön hangsúlyozva a falusi turizmus jelentőségét. Az IPA-pályázatban a filmnappal kibővített Tiszavirág Fesztivál, valamint a LXVI. Magyarkanizsai Írótábor és Magyarkanizsa Község Napja kapott helyet.

Hugyik Richárd, a zentai Thurzó Lajos Művelődési-Oktatási Központ igazgatója bejelentette, a projektum megvalósításában a zEtna Kiadón kívül a község idegenforgalmi szervezetére is számítanak. Az első rendezvényük, a Zentai Művésztelep, ez év augusztus 6-a és 12-e között jön létre.

— Az idén mi is a már elhangzott hívószavakat követjük, egyúttal nagy hangsúlyt helyezünk az idős és a fiatal művészgenerációk találkozására, továbbá az 1968. évi zentai happeningről is megemlékeznénk. Emellett Szarka Mándity Krisztinával, a városi múzeum művészettörténészével kiadványt tervezünk, melyet a nemrégiben elhunyt Benes József képzőművésznek szentelünk, munkásságát a Tisza, a víz, az áramlás szemszögéből vizsgálva.

A víz új kultúrája projektum része lesz még jövőre az Énekelt Versek XXIV. Zentai Fesztiválja, a VII. Tiszavirág Fesztivál és a zEtna Irodalmi Fesztivál. Az utóbbiról Beszédes István, a zEtna elektronikus folyóirat és kiadó vezetője osztott meg velünk néhány adatot.

— A folyóirat húsz, a fesztivál tizenöt évre tekint vissza, és hamarosan megjelenik a századik könyvünk. Programjainkban a víz és a fluiditás folyamatosan jelen van, amitől ezúttal sem térünk el. Az idei témát valószínűleg négykezes alkotásokban dolgozzuk fel, magyar és szerb szerzők részvételével. Bízom benne, hogy újabb kapcsolatok rajzolódnak ki a térség irodalmi műhelyei között.

A projektumbemutató Tolnai Ottó fellépésével zárult, aki a Szeméremékszerek című új regényéből olvasott fel részletet.

A szerző felvételei