home 2024. március 29., Auguszta napja
Online előfizetés
Fogyatkozóban
Tomek Viktor
2010.05.27.
LXV. évf. 21. szám
Fogyatkozóban

Moholi utcarészletA legutóbbi népszámlálási adatok szerint Moholnak 6786 lakosa van: 4217 magyar és 2189 szerb. A település a Tisza mente egyik legidősebb falva. A jobb időket is megélt Moholt napjainkban sem a tatár, sem a török nem sanyargatja már - valami egészen más tizedeli meg a fali...

Moholi utcarészlet

A legutóbbi népszámlálási adatok szerint Moholnak 6786 lakosa van: 4217 magyar és 2189 szerb. A település a Tisza mente egyik legidősebb falva. A jobb időket is megélt Moholt napjainkban sem a tatár, sem a török nem sanyargatja már - valami egészen más tizedeli meg a fali lakosságát.

Elnéptelenedik a falu

A bácskai Moholról a korabeli krónikák 1323-ban tesznek először említést. Földrajzi szempontból mostanra szinte teljes mértékben összeolvadt Adával. Baranyi István, Mohol monográfiájának a szerzője szerint ez nem volt mindig így. Egy török idők előtt készült térkép tanúsága szerint a mostani Ada helye lakatlan volt, a város központjától északabbra létezett egy Peszér elnevezésű falu. A múltban Moholt Mohorréve, Moholy, majd 1691-ben - amikor szerb határőröket telepítettek a térségbe - kapta a Mol és Mohol elnevezést. Tatárjárás, török hódoltság alatt nyögött a falu lakossága, majd következtek a békésebb idők. 1805-ben épült a római katolikus templom, majd néhány évtizeddel utána a pravoszláv is. Az 1848-as szabadságharc kitörése után a magyarok elmenekültek, és Szegedig meg sem álltak. Csak egy év múlva, 1849-ben tértek vissza otthonaikba. A sors ezután hosszú ideig megkímélte a Tisza mente egyik legöregebb települését. A viszonylagos nyugalmi időszak egészen a második világháborúig tartott, de 1944-ben Tito partizánjainak vérbosszúja Moholra is lesújtott. Baranyi István ma is nehéz szívvel beszél a 44-es megtorlásról, mely megtizedelte a falu magyar lakosságát. Pontos adatok nincsenek a kivégzettek számáról, de egyes becslések szerint 250-600 emberéletet követelt. A tömegsírok létéről sem mond senki semmit, noha a túlélők visszaemlékezései alapján a szerb lakosok közül is volt szemtanúja és résztvevője a népirtásnak.
Baranyi ma már nyugdíjas, de mintegy harminc esztendeig volt a falu anyakönyvvezetője. Elmondása szerint nehéz a terror áldozatainak pontos adatairól beszélni, mert sokukat csak a háború után, másokat pedig tíz évvel később nyilvánítottak holttá, azonkívül nem lehet tudni, hogy kik vesztek oda a fronton, és kik nyugszanak valamelyik jelöletlen tömegsírban. Napjainkban a faluban jelentősebb etnikai kilengések nincsenek. A legnagyobb gondot a faluból való folyamatos elvándorlás okozza, a település elnéptelenedésének veszélyével fenyeget. Kanadába például annyi moholi ember vándorolt már ki, hogy egy ugyanolyan nevű települést hoztak létre. Baranyi elmondja, hogy anyakönyvvezetőként folyamatosan végigkísérhette a lélekszám alakulását: a népesség nagymértékű fogyatkozása következtében rengeteg az üresen hagyott ház, és ha ez így folytatódik, mondja, akkor ötven év múlva kihal a falu. A Szent György katolikus templom kertjében 2006-ban felavatott négy méter magas Szent István-szobor ötven esztendő múlva búsan tornyosul majd Mohol fölé.

Élenjáróból sereghajtó

Az idén Moholon szervezték meg a MIRK-et 62 ország mintegy 3200 kiállítója részvételével. Világos Tibor, Ada alpolgármestere, a moholi helyi közösség közgyűlése tagjának elmondása szerint a rendezvény sok embert mozgatott meg. Emellett az idén több beruházás is történt: a központban például modern villanyrendőrt helyeztek el. A tervekről a tanácstag kiemeli: a Novak Radonjić Általános Iskola tornatermét sportcsarnokká szeretnék átépíteni. A köztársasági Vagyonjogi Igazgatóságtól várják a munkálatok folytatásához az engedélyt. Két új utcát körülbelül 3,5 kilométernyi szakaszon aszfaltburkolattal látnak el. Másfél millió dinárt kapott a helyi közösség a csatornahálózat bővítésére, valamint egymilliót egy mikrovíz-hálózat felújítására. Az adai önkormányzat az IPA-programban is részt vesz, a szennyvízhálózatot kívánják fejleszteni, és Mórahalommal közösen pályáztak támogatási összegért szűrőberendezés beszerzésére. A település lakossága jórészt mezőgazdasággal foglalkozik, de sok a ,,hobbitermelő'' is, a munkanélküliek száma jóval több az országos átlagnál. A szocializmus idején Ada község az egyik legfejlettebb községe volt az országnak, ám az azóta eltelt időben sok minden megváltozott.
- A vajdasági községek rangsorában majdhogynem az utolsó helyen állunk, legalábbis a gazdasági mutatókat illetően. Ezen a téren tehát nincs igazán mivel dicsekednünk. A hivatalos adatok szerint 30-35 százalékos a munkanélküliség, bár úgy gondolom, hogy a nem hivatalos adatok ennél sokkal rosszabb számarányt mutatnának - mondja Világos Tibor.
A faluban nagy hagyománya van a konyhakertészetnek, a moholi zöldséget és sárgarépát kiváló minőségéről ismerik az egész országban. A falu ipara azonban szinte teljesen tönkrement. Valamikor a Zora konzervgyár termékeit az egész akkori ország ismerte.
A faluban zajlik a művelődési élet, a helyi kulturális otthonban a hét minden napján pezseg az élet. A Csobolyó Művelődési Egyesület néptáncosai gyakori részt vesznek a Gyöngyösbokrétán, az Aranykezek Kézimunka-egyesület pedig számos szakmai elismeréssel büszkélkedhet.
Hozzászólások
Hozzászólások
0
Hozzászólás küldése
1000 karakter áll rendelkezésére
A megjegyzésekben kifejtett vélemények a hozzászólások szerzőinek magánvéleményei, és nem tükrözik az internetes portál véleményét. A megjegyzéseket moderáljuk és jóváhagyjuk az általános szerződési feltételeknek megfelelően.
Támogatóink
Az oldal sütiket használ, hogy személyre szabjuk a tartalmakat és reklámokat, hogy működjenek a közösségi média funkciók, valamint hogy elemezzük a weboldal forgalmát. Bővebben a "Beállítások" gombra kattintva olvashat.
Az oldal sütiket használ, hogy személyre szabja az oldalon megjelenő tartalmat és reklámokat..