home 2024. március 28., Gedeon napja
Online előfizetés
Fiatalos lendülettel
Tóth Tibor
2008.11.05.
LXIII. évf. 45. szám

Május óta Martonoson - mely a helybeliek szerint még Magyarkanizsánál is régebbi település - fiatal, ambiciózus, tervekkel és elképzelésekkel felvértezett vezetőség vette át a hatalmat, s a falu felvirágoztatását tűzte zászlajukra. Makra Ákos személyében a helyi közösség elnöki tisztjét egy rendkívü...

Május óta Martonoson - mely a helybeliek szerint még Magyarkanizsánál is régebbi település - fiatal, ambiciózus, tervekkel és elképzelésekkel felvértezett vezetőség vette át a hatalmat, s a falu felvirágoztatását tűzte zászlajukra. Makra Ákos személyében a helyi közösség elnöki tisztjét egy rendkívül fiatal elnök tölti be, s így talán jogosan vetődik fel a kérdés: mi késztet egy fiatalembert arra, hogy a település összes ügyes-bajos dolgát a nyakába vegye?
- Képesnek éreztem magam arra, hogy változást vigyek a falu életébe, hogy hozzájáruljak a település fellendítéséhez. Tudomásom szerint én vagyok a község legfiatalabb polgármestere. Rengeteg új elképzelésem van, ezért is vállaltam el ezt a funkciót. Örömömre szolgál, hogy munkámra eddig csakis pozitív visszajelzéseket kaptam - mondta Makra Ákos, a martonosi helyi közösség elnöke.
Első dolga a falu állapotának a felmérése volt, majd ezt követően kerültek szóba a leendő újítások, változtatások.
- Változásokra kétségkívül szükség van, de önerőből, sajnos, keveset valósíthatunk meg. Az önkormányzat segítsége mellett testvértelepülésünkkel, a magyarországi Algyővel közösen több pályázatra is benyújtottuk igényünket. Sajnos, a falu állapota az ötven évvel ezelőtti szinten van. Jelenleg a vízvezeték-hálózat korszerűsítésén dolgozunk, a Tartományi Nagyberuházási Alaptól kaptunk rá pénzt. A nyújtott támogatás azonban számításaink szerint nem elegendő a falu egész területére, így továbbra is pályázunk pénzekre. Fontos célként jelölném meg a vízelvezető árkok kialakítását, valamint az infrastruktúra továbbfejlesztését, az utak, járdák aszfaltozását. A település utcáinak felén nemhogy aszfalt, hanem még zúzott kő sincs, így a lakosok esőzések alkalmával sáros, vizes utakon kénytelenek közlekedni.
A fiatal elnök első komoly megmérettetésén jelesre vizsgázott, a júniusi falunap kellemes légkörben, baráti hangulatban telt el. Ezután a magyarkanizsai önkormányzat támogatásával sor került a martonosi strand rendbetételére is.
- Strandunk leginkább egy dél-amerikai őserdőhöz hasonlított, borzasztó elhanyagolt állapotban volt, tele szeméttel, bozóttal. A lakosság segítségével mintegy 30 méter hosszúságú részt megtisztítottunk, jövőre pedig homokkal töltjük fel és strandfoci, valamint strandröplabdapályát hozunk létre. Megoldásra vár még a strand ivóvíz- és villanyáram-ellátása is, ami kissé költséges lesz, mivel az utóbbit föld alatti kábellel kellene megoldani - tudom meg.
A helyi közösség vezetősége nagy hangsúlyt helyez környezetünk megóvására is, így a közelmúltban parlagfűirtással egybekötött falutakarítási akcióra is sor került, melyet a helybeliek mellett a magyarkanizsai önkormányzat és a Komunalac Kommunális Szolgáltató Közvállalat is támogatott.
Az akcióban számos fiatal vett részt, ami reményt adhat arra, hogy a falu életébe is nagyobb számban bekapcsolódnak.
- 2005-ben kezdeményeztük az Oktatási, Művelődési, Ifjúsági Központ nevű ifjúsági szervezet megalakítását, de akkori próbálkozásaink nem jártak sikerrel. Úgy érzem, a többéves állóvíz hatására a fiatalok elveszítették bizalmukat és érdeklődésüket az egész dolog iránt. Lehet, hogy ebben a tekintetben kisebb gondok merülnek fel, én mindenesetre messzemenően támogatom az ifjúsági szervezet megalakításának ötletét. A fiatalok elég kis létszámban vesznek részt a közösségi életben, ami nem is csoda, hiszen alig van lehetőségük a megmutatkozásra. E téren is ki kell találnunk valamit, önkifejezési lehetőséget kell biztosítanunk a számukra - állapítja meg a település első embere.
A martonosi lakosság nagy része mezőgazdasággal foglalkozik (kukorica-, búza-, valamint fűszernövény-termesztéssel), de a munkanélküliség is jelen van a faluban. A magyarokon - akik 90 százalékát alkotják a falu lakosságának - és a szerbeken kívül roma nemzetiségű polgárok is élnek Martonoson.
- Roma polgártársainkkal kapcsolatban elmondhatom, hogy mindent megteszünk a társadalomba való sikeres integrálásukért, valamint élhetőbb életkörülményeket is szeretnénk teremteni a számukra.
A martonosi művelődési egyesület már 1919-től hallatja szavát, hivatalos bejegyzésükre pedig 1923-ban Testvériség néven került sor. Az egyesület pillanatnyilag mintegy 90 tagot számlál, melybe a három tánccsoport, a hagyományőrzők, a vegyes kórus és a citerazenekar tartozik. Palkovics Mihály, a Testvériség Művelődési Egyesület művészeti vezetője elmondta, hogy nagyon nehéz időszakon vannak túl, hiszen az utóbbi években a pénzforrások igencsak elapadtak.
- A magyarkanizsai önkormányzathoz fordultunk segítségért, amelynek tagjai az anyagi támogatáson kívül a pályázatok írásában is készségesnek bizonyultak. A magánvállalatok közül a Potisje Tondachot emelném ki, amelyre a múltban is és jelenleg is bármikor számíthatunk. Sajnos, a helybeli vállalkozók közül volt olyan is, aki a szemem láttára a szemétkosárba hajította kérvényünket - panaszolja a művészeti vezető.
Az egyesület a községben tartott rendezvényeken rendszeresen fellép, 1985 óta pedig a Gyöngyösbokrétán is folyamatosan megjelenik. A nemrégiben Zentagunarason megtartott Szent István-napi újkenyérünnep alkalmából szervezett főzőversenyről első hellyel tértek haza. A művelődés révén kerültek kapcsolatba Algyővel, amely ma Martonos egyetlen testvértelepülése.
- Nagyon nehéz az élet, de azért valahogy csak összeszedjük a működésünkhöz szükséges eszközöket. Különböző alapítványoknál állandóan pályázunk, de sosem nyerünk. Bízom a jelenlegi faluelnökben és a községi tanácsban, s remélem, segítségükkel könnyebb lesz az életünk. A kultúrára óriási szükség van, mert ahol nincs kultúra, ott az összetartozás is hiányzik - mondja Palkovics Mihály.
A tervekről szólva a köztársasági szinten már többször is kitüntetett művelődési dolgozó elmondta, hogy az egyesület aktivistái a községbeli rendezvények mellett a következő évben is részt vesznek a Kőketáncon, valamint a Gyöngyösbokrétán és a Durindón, ezenkívül pedig a magyarországi Algyővel a testvér települési barátság további elmélyítésén munkálkodnak.
Hozzászólások
Hozzászólások
0
Hozzászólás küldése
1000 karakter áll rendelkezésére
A megjegyzésekben kifejtett vélemények a hozzászólások szerzőinek magánvéleményei, és nem tükrözik az internetes portál véleményét. A megjegyzéseket moderáljuk és jóváhagyjuk az általános szerződési feltételeknek megfelelően.
Támogatóink
Az oldal sütiket használ, hogy személyre szabjuk a tartalmakat és reklámokat, hogy működjenek a közösségi média funkciók, valamint hogy elemezzük a weboldal forgalmát. Bővebben a "Beállítások" gombra kattintva olvashat.
Az oldal sütiket használ, hogy személyre szabja az oldalon megjelenő tartalmat és reklámokat..