A tornyosi Művelődési Ház - Tomek Viktor felvétele

Tornyost, a Zenta-Topolya-Csantavér háromszögben elhelyezkedő települést már a török hódítás előtt jegyezték, majd a pusztítást követően pusztává vált. Kalocsán talált levéltári adatok arról tanúskodnak, hogy az 1700-as években újra felparcellázták a területet, s a végvárat védő magyar katonákat telepítették a faluba. Az 1800 lakost számláló települést kilenctagú helyi tanács irányítja, melynek elnöke Matykó Árpád, alelnöke pedig Lőrincz László. A települést a magyarokon kívül romák is lakják, akik a lakosság húsz százalékát teszik.
- A romákat nagyon nehéz bevonni a közösségi életbe, az ő mentalitásuk szerint csak jogaik vannak, kötelezettségeik nincsenek. Igényt tartanak az oktatási támogatásra, viszont a gyereket nem engedik iskolába, mert szerintük nem kapnak rá elég pénzt. Mindennaposak az éjszakai randalírozások, a lopások. Huszonnégy órás rendőri ügyeletet kapunk, de nem tudjuk, hogy ez javít-e a helyzeten. Lopások alkalmával a sértett polgári pert indíthat, a községi jogsegélyszolgálat díjmentesen elindítja az ügyet, de sokan nem élnek ezzel a lehetőséggel. A romák tudják, hogy büntetlenül lophatnak, és ezt ki is használják - ecseteli a gondokat Gajdos Erika, a tornyosi helyi közösség titkára.
A helybeli Tömörkény István Általános Iskolának kétszáz tanulója van, a felső tagozatokra Keviből és Bogarasról is ide járnak a diákok. A tanítás magyar nyelven folyik, a roma gyerekek is magyar osztályokba járnak.
- Gyakran előfordul, hogy a gyereket nem adják be az óvodába, és az elsőbe induló roma tanuló nem beszéli tökéletesen a magyar nyelvet. Így a tanítónőknek választaniuk kell: vagy lemaradnak az anyaggal, és foglalkoznak az 5-6 roma diákkal, vagy a magyar tanulókkal a tervezett tempóban haladnak, akkor pedig a romák kiszóródnak. Egy időben a roma tanulók speciális tagozatra jártak, de ez ma már kivitelezhetetlen, mivel nem szabad ,,gettósítani' - tudom meg.
A lakosság nagy része mezőgazdaságból él, a faluban ugyanis ezen az ágazaton kívül más munkalehetőség szinte nincs is. A mezőgazdasági birtok magánosításával sokan munka nélkül maradtak, s emiatt szükség van a földművesek összefogására, egy új szövetkezet létrehozására. Minderre igény mutatkozik, s a remények szerint a jövőben akár meg is valósulhat.
A 2001 őszén újraalakított helyi közösség az elmúlt időszakban jó néhány utat kiaszfaltozott, mára mindössze 3-4 sáros utcája maradt a falunak. Szennyvízelvezető rendszer, gázvezeték-hálózat, kábeltelevízió nincs a faluban, ellenben a Digi Tv szinte minden háztartásban megtalálható. Több mint kétszáz háztartás igényelne telefont is, de a Telekom még nem bővítette a hálózatot. A Tartományi Nagybefektetési Alaptól ivóvizes kút fúrására kaptak eszközöket, amelyhez a pumpát különböző pályázatok segítségével szeretnék beszerezni. Hamarosan sor kerül az 1970-es években lefektetett vízvezetékrendszer felújítására is, amihez a helyi járulék újbóli bevezetése szükségeltetik.
A civil szervezetek közül fontos megemlíteni az Ady Endre Művelődési Egyesületet, a zentai Városi Könyvtár kihelyezett fiókintézetét, a Nyugdíjasklubot, a Tornyosért elnevezésű, főleg fiatalokat megmozgató szervezetet, az önkéntes tűzoltó-egyesületet, a sportélet pedig a Radnički labdarúgó-egyesület és a sakk-klub keretében folyik.
Az Ady Endre ME impozáns épületét 1988-ban adták át rendeltetésének. Fügedi Katalin és Erős Árpád elnökségi tagok elmondták, hogy az egyesület jelenleg vezetőség és elnök nélkül működik, mivel a tizenkét tagú vezetőségnek hat tagja egyéb elfoglaltsága miatt nem tudja tovább egyengetni az egyesület útját. A jelenlegi aktív tagok száma huszonötre tehető, a szakosztályok közül a asszonykórus, a Dáridó citerazenekar és a tamburazenekar tevékeny. 2004-ig három néptánccsoportja is volt az egyesületnek, ma már egy sincs. Egybehangzó véleményük szerint a fiatalokat nagyon nehéz bevonni a művelődési életbe, nem érdeklődnek a hagyományápolás iránt. Nemrégiben a tartományi oktatási titkárság támogatásával sikerült az egyesület épületének padlózatát kicserélni, s így már minden feltétel adva van előadások, fellépések megtartására. Éves működésre kapnak egy bizonyos összeget a zentai önkormányzattól, a tornyosi helyi közösség is támogatja munkájukat, de emellett pályáznak itthon és Magyarországon egyaránt. Rendszeresen fellépnek a környékbeli falvak rendezvényein, a Durindóról sem hiányoznak, s testvértelepülésükkel, a magyarországi Dunaszentgyörggyel is kölcsönösen látogatják egymást. Hazai pályán, a tornyosi helyi közösség által útjára indított augusztusi Kenyérszentelő ünnepségen láthatja őket a közönség.
A Vajdasági Magyar Szövetség tornyosi helyi szervezete 1996 óta létezik. A tagságot kezdetben idősebbek alkották az utóbbi időben azonban itt is nagyméretű fiatalítás tapasztalható. A huszonöt tagot számláló helyi szervezet elnöke Kisbicskei Árpád, aki tavaly óta tölti be ezt a funkciót.
- Az elmúlt választások alkalmával Zenta község képviselő-testületébe tíz VMSZ-es tanácsnok került be, tornyosi azonban nem volt köztük. Az ígéretek szerint az idén minden falusi helyi szervezetből bekerül egy képviselő a zentai képviselő-testületbe, ha megfelelő számú mandátumot szerez a Magyar Koalíció. Győzni szeretnénk a május 11-ei választásokon, s Huszár Zsolt magánvállalkozót szeretnénk bejuttatni a képviselő-testületbe - mondta Kisbicskei Árpád, a VMSZ tornyosi helyi szervezetének elnöke.
Huszár Zsolt - aki egyébként bútorasztalos - fiatalos lendülettel néz a politikai feladatok elé, s a helyi tanáccsal karöltve szeretne hozzájárulni a falu fejlődéséhez.
- Igyekszünk magunk mellé állítani az embereket, az Új Esély című lapot rendszeresen eljuttatjuk a lakossághoz, április 26-án pedig főzőversennyel, alapkő-elhelyezéssel, Hét Nap-élőújsággal gazdagított népünnepélyt szervezünk, ahova várjuk Pásztor Istvánt, a VMSZ elnökét és Juhász Attilát, Zenta polgármesterét is. Céljaink között a tagság tömegesítése és további fiatalítása mellett pedagógusainknak a politikai életbe való bevonása szerepel, hiszen ők sokat segíthetnek mindnyájunknak - fejezte be beszélgetésünket Kisbicskei Árpád, a VMSZ tornyosi helyi szervezetének elnöke.