home 2024. március 29., Auguszta napja
Online előfizetés
Fiatal néprajzkutatók nyári tábora
Szőke Anna
2017.09.15.
LXXII. évf. 37. szám
Fiatal néprajzkutatók nyári tábora

Első alkalommal szerveztük meg a Fiatal néprajzkutatók és kulturális antropológusok nyári táborát, melyre az idén Székelykevén került sor.

A szakmai továbbképzés, valamint a gyűjtőmunka tárgyi és szellemi örökségünkre terjedt ki az alábbi címen: Egyéni vagy közösségi szokások megváltozott formáinak feltárása. Célja és feladata az volt, hogy a fiatalokkal együttműködve szakmailag segítsük és ösztönözzük a helyi értékek feltárását, továbbá hogy felfigyeljünk azokra a változásokra, amelyek a más nemzetekkel való együttélés eredményeként jöttek létre. Az interkulturális kapcsolatokból fakadóan kell elvégezni saját nemzeti értékeink azonosítását. Olyan kutatási módszerekkel ismertettük meg a fiatal kutatókat, amelyeket később hasznosítani tudnak saját tudományos munkájukban. A szaktábort hárman vezettük: dr. Szőke Anna, aki egyúttal a tábor szervezője, ötletgazdája is volt, dr. Raffai Judit előadóként és gyűjtőként is részt vett a tábor munkájában, valamint Fehér Viktor fiatal néprajzkutató, a Pécsi Tudományegyetem doktorandusza.

A Kiss Lajos Néprajzi Társaság eredményesen foglalkozik a fiatalokkal. Eddig minden évben megszerveztük a Fiatal néprajzkutatók konferenciáját, az idén pedig úgy döntöttünk, hogy a fiatalok vajdasági témával foglalkozzanak, és ehhez szakmai segítséget nyújtottunk.

Kapcsolatunk állandó jelleggel bír a fiatal doktoranduszokkal és mesterképzéses hallgatókkal. A nyári gyűjtőtáborban a részvevők elsősorban Vajdaságból érkeztek: Zomborból, Horgosról, Szabadkáról, Egyházaskérről, Kelebiáról, Csantavérről, Magyarkanizsáról, valamint volt két külföldi hallgatónk is Kelebiáról és Budapestről.

Célunk az volt, hogy megismertessük a fiatalokat a gyűjtés szépségével, annak fontosságával, hiszen mi vagyunk, illetve ők lesznek azok, akik átmenthetik szellemi és tárgyi hagyatékunkat az utókornak. Másként fognak tekinteni a hétköznapi jelenségekre akkor is, ha nem néprajzosként fogják keresni a kenyerüket. Felhívtuk a figyelmüket, hogyan kell a tárgyak lelkébe belelátni, felfedezni, mit rejtenek magukban. Például a dagasztóteknő egy teljes életmódot hordoz magában.

A fiatalok módszertani utasításokat kaptak a gyűjtésre való felkészüléshez. Megtudták, hogyan kell dolgozni a kérdőíves módszerrel, megközelíteni a témát, illetve alkalmazkodni az adatközlő beszámolójához, ha az illető elkalandozik a témától.

Azt tapasztaltuk, hogy gyűjtésükhöz a folklór területe állt legközelebb. Főleg a lakodalmi szokásokat gyűjtötték, viszont az előadók kérésére az emberélet három fordulóját is vizsgálták. Mindezek a témakörök további kidolgozásra várnak. A mesemondás már nem él a faluban, vagyis ez a témakör elvesztette a gyűjtési szerepét. Sőt, a lakosok már nem is emlékeznek mesemondókra.

Szakmai képzésünk egy kirándulást is magában foglalt. E sorok írója ragaszkodik ahhoz, hogy ha a táborlakók több napot töltenek el egy helyen, akkor meg kell ismerni a környék nevezetességeit is. Így történt, hogy ellátogattunk Szendrő várába, majd Galambócra, onnan pedig Lepenski Virre. Mindenhol történelmi előadást tartottunk ismeretszerzés céljából. Székelykevét az egyházfő segítségével mutattuk be. Az ottani plébános, Halmai János nagyon készségesen állt rendelkezésünkre. A hallgatóknak alkalmuk nyílt megtapasztalni, milyen is az, ha egy nemzet összetart, illetve mindenáron meg akarja tartani identitását. Erre a maroknyi (1800 lakos) székely nép a jó példa. Láttuk, hova állították fel a turulmadár-emlékművet. A mindenkori szerb hatalom nem engedte, hogy a templomkertben kapjon helyet, de a székely góbi ezt is megoldotta, hiszen az emlékmű végül a sírkertbe került, úgyhogy mindenki, aki odalátogat, tudomásul veheti a magyar rege emlékét.

Sokat, nagyon sokat lehetne még mesélni az ott szerzett tapasztalatainkról, az emberek kedvességéről, Székelykevéről, ahol mindenkit szeretettel fogadnak. Ennek a gyönyörű élménynek tizenheten lehettünk részesei, élvezői. A Dani étterem kétszemélyes apartmanjaiban voltunk elszállásolva. Az ellátás fönséges, igazi magyar konyha — székelykáposztával megkoronázva.

A tábor megvalósulását a Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt., a Szekeres László Alapítvány és a Tartományi Oktatási, Jogalkotási, Közigazgatási és Nemzeti Kisebbségi — Nemzeti Közösségi Titkárság támogatta.

Hozzászólások
Hozzászólások
0
Hozzászólás küldése
1000 karakter áll rendelkezésére
A megjegyzésekben kifejtett vélemények a hozzászólások szerzőinek magánvéleményei, és nem tükrözik az internetes portál véleményét. A megjegyzéseket moderáljuk és jóváhagyjuk az általános szerződési feltételeknek megfelelően.
Támogatóink
Az oldal sütiket használ, hogy személyre szabjuk a tartalmakat és reklámokat, hogy működjenek a közösségi média funkciók, valamint hogy elemezzük a weboldal forgalmát. Bővebben a "Beállítások" gombra kattintva olvashat.
Az oldal sütiket használ, hogy személyre szabja az oldalon megjelenő tartalmat és reklámokat..