Évet értékelt az Európai Bizottság elnöke
Évértékelő beszédet tartott az Európai Bizottság elnöke, José Manuel Barroso. Az Európai Unió legrangosabb tisztségét betöltő politikus többek között arról beszélt, hogy Európa számára még nincs vége a válságnak. Noha úgy tűnik, lassan kilábalunk a bajból, továbbra is nagy figyelemre és fegyelmezettségre van szükség. Egy jó gazdasági negyedév még nem elég a valódi fellendüléshez. Az egyik fő probléma továbbra is az, hogy nem áramlik elég hitel az európai gazdaságba, és ez visszafogja a gazdasági növekedést, amely csökkenthetné a munkanélküliséget. Az EU továbbra is mindent megtesz a munkanélküliség csökkentése érdekében, de a tagállamoknak többet kellene tenniük az ügyben — jelentette ki José Manuel Barroso.

Javaslat az EU-szerződés módosítására
A jövő év májusában lesznek az európai parlamenti választások. Az Európai Bizottság azt szeretné, ha még a választások előtt megváltoztatnák, illetve módosítanák az EU-szerződést. Ezzel az intézményes keretek közép- és hosszú távú továbbfejlesztését próbálnák elősegíteni. José Manuel Barroso, az Európai Bizottság elnöke közölte, hogy a bizottság javaslot fog tenni arra vonatkozóan is, hogyan lehetne a jövőben jobban ellenőrizni az EU-szerződések, mindenekelőtt az alapjogok és alapértékek betartását anélkül, hogy a kormányokat a szavazati jog megvonásával fenyegetnék.

Több száz kilométeres élőlánc a függetlenségért
Katalóniában látványos demonstrációt tartott a függetlenségért síkra szálló több százezer ember: mintegy 400 kilométeres élőláncot alkotottak. Az élőlánc nyolcvanhat településen át húzódott, és hétszázhetvennyolc szakaszból állt. Többek között áthaladt Barcelonán, Geronán és Tarragonán. A részvevők külön erre az alkalomra készült trikót öltöttek magukra, de akadtak olyanok is, akik a Barcelona labdarúgócsapat színeit viselték. Sokan katalán zászlót lengettek. A jelszó: „Katalán út a függetlenséghez” volt. A látványos tüntetés példáját Észtország, Lettország és Litvánia lakosai szolgáltatták, akik egykor, 1989-ben szintén függetlenséget követelve alkottak ilyen láncot, állítólag másfél millió részvevővel.

Születőben egy új atomhatalom
A világon jelenleg öt klasszikus atomhatalom létezik: az Amerikai Egyesült Államok, Oroszország, Nagy-Britannia, Kína és Franciaország. Rajtuk kívül ugyan más országoknak is van atomfegyverük, de őket még nem tartják atomhatalmaknak. Atomfegyver birtokában van például Izrael, Pakisztán, Észak-Korea, Ukrajna, Fehéroroszország és India. Az utóbbi ország a napokban hajtott végre egy kísérletet nagy hatótávolságú, nukleáris robbanófej hordozására alkalmas ballisztikus rakétával. Az Agni-V (Tűzisten) típusú rakétát a kelet-indiai Orissza állam partjainál levő tengeri támaszpontról, a Wheeler-szigetről bocsátották fel. Az igazoltan nukleáris fegyverekkel rendelkező dél-ázsiai ország 1974-ben hajtott végre először föld alatti kísérleti atomrobbantást, majd ezt 1998-ban két alkalommal is megismételte. Az indiai rakétaprogram a két másik térségbeli atomfegyvert birtokló ország, Kína és Pakisztán elrettentésére kidolgozott stratégia része.

A világ legjobb egyetemeinek rangsora
Minden évben rangsorolják a világ legismertebb, illetve legjobb egyetemeit. A QS Top Universities idei listáján ismét a Massachusetts Institute of Technology került az élre. Ez a felsőoktatási intézmény már a tavalyi esztendőben is a lista legelőkelőbb helyét foglalhatta el. A jelenlegi rangsor további helyezettjei közül a Harvard emelkedik ki második, valamint a Cambridge-i Egyetem harmadik helyezésével. Érdemes megjegyezni, hogy az első tíz egyetem kivétel nélkül amerikai vagy brit székhelyű. Az említett országok egyetemein kívül a zürichi műszaki egyetemnek sikerült még a kiváló helyezés: az ETH Zürich a lista tizenkettedik helyén szerepel. Érdekes, hogy a patinás intézmények közül néhány igencsak hátra csúszott a rangsorban. Például a Heidelbergi Egyetem „csak” az ötvenedik helyet érdemelte ki, a párizsi École Normale Supérieure pedig a huszonnyolcadikat.

Lesújtó UNICEF-adatok a gyermekhalandóságról
Rendkívül elkeserítő adatokat közölt az UNICEF. Az ENSZ Gyermekalapjának legújabb kimutatásai szerint minden ötödik másodpercben meghal egy gyermek a világon. Ennek leggyakoribb oka továbbra is a tüdőgyulladás, a koraszülés következtében fellépő szövődmények, a születés közben bekövetkező komplikációk, a hasmenéses megbetegedések és a malária. Bár az utóbbi évtizedekben csökkent a halálesetek száma (húsz esztendő alatt 12,6 millióról 6,6 millióra), az UNICEF továbbra is aggodalommal követi a születendő kisbabák sorsát. A gyermekekkel foglalkozó világszervezet azonban kedvező fejleménynek tartja, hogy számos ország elérte az ENSZ-nek a gyermekhalandóság csökkentésére kijelölt célját.   Brazíliában 1990 és 2012 között 77 százalékkal, Kínában pedig 74 százalékkal csökkent a gyermekhalandóság. Különösen jelentős eredmény, hogy a hét legszegényebb ország (Etiópia, Banglades, Libéria, Malawi, Nepál, Kelet-Timor és Tanzánia) is 60 vagy annál több százalékos csökkenést ért el. 