Tökéletes helyszín. Mintha egyenesen Rogyion lelkének mélyére érkeznénk. Már az első néhány percben bekövetkezik a gyilkosság, jobban mondva elhangzik, hiszen nem látjuk, Rogyion meséli el, mintegy voyeurként, hogy hogyan is történt meg ez a szörnyű eset. Nem tudjuk még az okot, csak azt, hogy most jutott el arra a pontra, hogy megtegye. A balta a kézben lesújt, és kezdődhet Rogyion kálváriája. Gondolkodik, beszélget, néha magával, néha a fejében lezajló események szereplőivel, akik a saját életében felbukkanó karakterek is egyúttal. A gyilkosság után Rogyion teste, arca és keze vértől piroslik, a bűn színe láthatóvá válik, már le nem mosható, bár ezt körülötte senki nem veszi észre, sőt, még úgy is nehezen hisznek neki, hogy ő maga folyton erről beszél.
Kedves olvasó, a teljes cikket a Hét Nap nyomtatott kiadásában olvashatja el!
