Moholon hagyományőrző farsangi felvonulással űzték a telet, valamint sor került a kiszebábu elégetésére és a bőgőtemetésre is. A Csobolyó Művelődési Egyesület gazdag néphagyományra épülő téltemető rendezvényének keretében ez alkalommal is felelevenítették, mit csináltak az emberek a húsvéti ünnepekhez közeledve. Ebből az alkalomból elkészült a Kiszebáb, és mindenki feltűzhette rá a céduláját, melyre felírta az elűzni való rossz dolgokat, hogy azok a tűz martalékává váljanak a bábuval és a téllel együtt.
Az ünnep megtöri a hétköznapok egyszínűségét. Ilyenkor egy kicsit másképp viselkedünk, és követjük a szokásokat. Sok naptári naphoz kapcsolódó alkalom adhat okot az ünneplésre, legyen az születés, keresztelő, esküvő, szüret, karácsony, húsvét, pünkösd vagy farsang, hiszen különös jelentőséggel bírnak. A farsangi időszak korábban is jó alkalmat nyújtott a népi humor kibontakozására. Rendkívüli szerepe volt a nevetésnek és a kinevettetésnek, valamint ilyenkor nagy hangsúlyt helyeztek az evésre, ivásra, mulatozásra is. A szervező ennek tükrében állította össze a tavaszelő mókás programját február 25-ére és 26-ára.
Lajkó Mária, a Csobolyó ME kultúrfelelőse elmondta, hogy a farsangi menetelők a kultúrotthon elől indultak, és a központon keresztül a kiszebábu égetésének helyszínéig gyalogoltak, majd a látványos pihenő után a szervezők farsangi fánkkal és teával várták őket. A falatozás után a Jancsi Bohóc Bábszínháza egyesület előadással lepte meg a farsangoló óvodás és kisiskolás gyerekeket. Mária hozzátette, hogy az idei farsangi felvonulás megszervezéséhez a Zöldike Természetvédelmi Civil Szervezet, az Aranykezek Kézimunka-egyesület, a moholi Önkéntes Tűzoltó Testület, valamint az adai Halász József Lovas Klub is csatlakozott.
— Nagyon örülünk ennek az összefogásnak — mondta Mária —, hiszen a ’70-es évek második felében lebontották az akkori kultúrotthont, és onnan kezdve a kulturális élet is ellaposodott a faluban. A mai összetételben másfél éve vagyunk aktívak, és célunk a közösségi élet, a kultúrélet felélesztése. A felvonulás, a hangos zenebona kicsalogatta az utcára a falu lakosait. Örültek e régi hagyomány újraéledésének, hiszen régebben ezen a napon fiatalok, idősebbek is maskarába bújva járták az utcákat, s mulattak még egy utolsót. Az idén még többen csatlakoztak, mint az elmúlt évben, vagyis egyre többen érzik fontosnak a kötődést és a hagyományápoló közösséghez való tartozást. A szülők lelkesen támogattak bennünket, a több mint 350 fánk kisütését pedig a moholi idősek otthona vállalta. Az idei farsangi programot kétnaposra terveztük. Az elsőn a gyerekeké volt a főszerep, a másodikon pedig egy olyan rendezvényt szerveztünk, amellyel azt szeretnénk üzenni, hogy a gyerekek mellett a felnőttek is működhetnek és érvényesülhetnek a művelődési egyesületben. Hagyományaink megismertetése, újraélesztése fontos feladatunk.
Másnap, a farsangzáró zenés esten Nagy Nikoletta moholi népdalénekes, az adai Vadvirág Hagyományápoló Kör asszonykórusa, a csókai Pannónia férfikórus, a moholi nyugdíjas-egyesület népdalkórusa, a csókai Rákóczi Férfikar, illetve a Vadvirág Pergető tamburazenekara lépett fel. A műsor végén a szervezők meglepetéssel álltak elő: Lakatos Zsolt helyi kántor elgondolása alapján felelevenítették a moholi bőgőtemetést mindazoknak az önkénteseknek a részvételével, akik még emlékeznek erre a helyi hagyományra.
— Úgy érzem, ezzel a kétnapos rendezvénnyel sikerült megmozgatni a falu apraját-nagyját — tette hozzá Mária. — Sokan érdeklődtek, hogy mikor lesz a következő rendezvény, és azt mondták, szívesen részt vennének az egyesület által szervezett tevékenységekben. Fontos, hogy az idősebb korosztály tagjai is képviseltessék magukat, hiszen az ő emlékeik, élményeik alapján léteznek még mindig népi kultúránk helyi jellegzetességei Vajdaság egykori kulturális fellegvárában, Moholon. Az önkormányzat sajnos nem támogatója a családdal foglalkozó egyesületünknek, de ennek ellenére a közösség egyre inkább kibontakoztatja összetartó erejét, és példaértékű bizonyságot tesz a valódi értékek fontosságát hangsúlyozó egységéről. Egyre több kézműves jelzi szándékát mestersége fortélyainak megosztására, igény van a műhelymunkákra és a tánc mellett a népihangszer-oktatásra is.
A kétnapos rendezvény kapcsán Patyi Lajos, a Csobolyó ME elnöke, tartományi képviselő a következőket mondta:
— Az utóbbi néhány év, évtized megosztotta az embereket. Egyesületünk szívesen fogad mindenkit, aki úgy érzi, hogy a közösséghez tartozik, illetve részese szeretne lenni ennek a kultúréletnek. A télbúcsúztató rendezvényünk is lehetőséget adott erre. Kezdeményezésünk célja a közösség újrakovácsolása. Sokan elmentek már, sokan még csak ezután fognak, de akik itthon maradtak, azokkal kötelességünk törődni, mert csak így fogják magukat jól érezni. Lassan kialakul egy új értékrend egy új generációval, melynek bizonyára lesznek értékőrző tagjai. Nekik kell megmutatni, hogyan tudnak megmaradni, itthon élni és érvényesülni, megvalósítani önmagukat. Ez természetesen nagyon nehéz feladat lesz, de belátható időn belül kedvező változások várhatóak. A farsangi programsorozaton belül megérintett, hogy fiatalok és idősebbek mind egyre gondoltak, egyformán éreztek, egyként sírtak és nevettek. Összetartozunk. A közös ünneplés nemcsak színt visz az életünkbe, hanem célt és motivációt, azaz értelmet is ad neki.
