Horkaiék meggyesében

Június második hétvégéjén van Bácsfeketehegyen a falunap és a meggynap. Igaz, az időjárás általában megtréfálja egy kicsit a szervezőket, tavaly ugyanis a kitűzött dátumra még alig ért be a település messze földön híres gyümölcse, a feketemeggy, az idén pedig már leszüretelték a zömét. Bizonyára senki sem csodálkozik a falu- és a meggynap összefonódásán, ha tudja, elismert szőlő- és gyümölcstermelő vidékről van szó. Az első szőlővesszőket és meggyfacsemetéket még Kunhegyesről hozták az elődök, akik azt is kiderítették, hogy az úgynevezett feketemeggynek kiválóan megfelel ez a talaj. Alig három évtizeddel ezelőtt, a hetvenes évek derekán, a falu meggytermése elérte az ötven vagont, és a meggytermesztés több száz helybelinek adott megélhetési lehetőséget. A külföldi kereslet megcsappanása után az emberek kiirtották a fákat, csak a házak előtt maradt belőlük néhány. Szerencsére, ismét vannak vállalkozó szellemű családok, de ezt a bátor kezdeményezést szeretné serkenteni a vezetőség is.
- A falunap és a meggynap kapcsolódása azért is hasznos, mert nem függ a politika változásától - mondja Bojtos Béla, a helyi közösség tanácsának elnöke és hozzáteszi: a Gazdakör és dr. Apostol János magyarországi professzor segítségével szabadalmaztatják, levédik az itteni meggytípust. A mezőgazdasági minisztériumban bizonyára méltányolják azt, hogy a bácsfeketehegyi meggy vegyszerek nélkül terem, vagyis a fákat nem kell permetezni. Az ünnepségnek is a hírverés az egyik célja, mert ha tudnak róluk, akkor piacot is könnyebben találnak a terveikhez.
A hétvégi negyedik meggynaphoz, amely egyben a harmadik falunap is volt, a kulturális és szórakoztató rendezvények mellett gazdasági és tudományos események is kapcsolódtak. Szinte fel sem lehet sorolni a kínálatot: üzletember-találkozó, színielőadás, rockzenei koncert, preferánszverseny, kispályás teremfoci és asztalitenisz-bajnokság, kötélhúzás, termékbemutató, kézimunka- és rajzkiállítás, kirakodóvásár... A szombati művelődési műsor előtt felvonultak a borrendek, a táncosok, és a mohácsi busók, akik először vendégeskedtek Bácsfeketehegyen. Ugyancsak először tartottak zenés utcabált, amelyre mindenki nagyon várt.
Az érdeklődők több egyéni termelőhöz ellátogattak. A Horkai család birtokáról származik a neves Feketicsi meggytargyi nevű pálinka, amit mindenki szívesen kóstolgatott. Konczék tavaly tavasszal telepítették az egyhektáros meggyesüket, és természetesen abban reménykednek, hogy sikeres lesz a vállalkozás. Lódi Ilona és Miklós, a Vinum Lódi Pincészet tulajdonosai arra törekszenek, hogy visszaszerezzék a jó borok hírnevét, ami - zamatos nedűiket ízlelgetve - sikerül is nekik.
A délelőtti órákban a strandon több mint húsz bográcsban rotyogott a babgulyás. A csapatok rendkívül jó hangulatban várták a zsűri döntését, amely szerint az első helyet a Sitograf vállalat csapata szerezte meg, második lett id. Ali István, harmadik az Izida egyesület.
Az általános iskolások fogalmazást írtak, az óvodások rajzokat készítettek Az én falum címmel. Az eredményhirdetésre ez esti programban került sor. A kis képzőművészek között a legügyesebbnek bizonyult Dudás Julianna, őt követte Perlaki Nándor és Dejan Bojanić. A legjobb szerb nyelvű dolgozat szerzője Mila Pivarski, második Maja Bjelica, harmadik Sladjana Račman, a magyar anyanyelvű tanulók sorrendje pedig a következő: 1. Lódi Csilla, 2. Török Csenge, 3. Lénárd György.
A rendezvénysorozatból nem maradt ki a meggypálinka-verseny sem, amelynek a győztese Bálint József lett, második Gombos József, harmadik Pataki András, Koncz László és Szabó Imre.