home 2024. március 28., Gedeon napja
Online előfizetés
Észak-Balkán-szindróma
Talpai Lóránt
2009.09.02.
LXIV. évf. 35. szám
Észak-Balkán-szindróma

A karikaturista szemével Fico Szalai Attila karikatúrájaAz európai normákat látványosan felrúgó szlovák nyelvtörvény után újabb álságos cselekedetre ragadtatta magát a szlovák kormány a magyar köztársasági elnök kitiltásával. Természetesen a szlovák legfelső vezetésen belül is, főként annak...

A karikaturista szemével Fico Szalai Attila karikatúrája

Az európai normákat látványosan felrúgó szlovák nyelvtörvény után újabb álságos cselekedetre ragadtatta magát a szlovák kormány a magyar köztársasági elnök kitiltásával. Természetesen a szlovák legfelső vezetésen belül is, főként annak fő irányítója, Robert Fico áll a rendkívül barátságtalan tett hátterében. Fico, aki bátor hazafiként próbálja a posztkommunizmust, a sovinizmust és a nacionalizmust ötvözni, jelentős és egyre ütemesebb lépéseket tesz az iránt, hogy a Balkán (jelen esetben inkább Észak-Balkánként lehetne aposztrofálni) új Miloševićává váljon.
Bár az is igaz, hogy valójában már nem kell azzá válnia, hiszen politikája hol túlszárnyalja az említett diktátort, hol közelít annak politikája felé. Mindenestre, ha kissé jobban utánanézünk annak, hogy ez a jó ember, milyen módszerekkel, eszközökkel tört fel a politikai palettán, akkor azon sem kellene csodálkoznunk, ha egyszer egy becsületsebben gondolkodó szobrász a gyávaság szobrát faragná meg róla. Mondjuk egy látképet arról, ahogyan idézőjelben tett nagy baloldali, populista politikájával évek óta hogyan is kuksol a szlovák szélsőjobb, illetve klasszikus sovinizmus megtestesítői között, azaz Slotáék között. Higgyék el ezeknek az embereknek, akik felelős politikusnak álcázzák magukat, mint Fico (vagy Szerbiában Koštunica radikális barátaival) cseppet se nehéz ezekben az Európát megszégyenítő körökben mozogniuk. Csak annyi bátorságuk sincs, hogy kisebbségellenes, illetve antidemokratikus elképzeléseiket kimondják, inkább rendkívül álságos hazugságok mögé rejtik, illetve hogy a hatalom, pozíció, pénz, vagy pénz, paripa, fegyver jóval fontosabb számukra az egyenes kiállásnál.
Fico legutolsó intézkedése egyértelműen az utolsó csepp kellene hogy legyen a pohárban a jót szundikáló Európai Unió számára. Mivel azonban nem gazdasági kérdésről vagy megszorításról, esetleg a világbank felszólításáról van szó, Nyugaton alig foglalkozik valaki a magyar--szlovák viszonnyal. Pedig pontosan az ellenkezőjében reménykedett Sólyom László augusztus 20-ai ünnepi beszédében, amikor azt mondta: ma már az Európai Unió nemcsak a szén és acél közössége, hanem egy kulturális és társadalmi sokaság egyenrangú szövetsége. Amelyben különféle nemzetek szövetségesnek tekintik egymást, vagy legalábbis betartják az egy hajóban utazunk elvét.
A válasz azonban elég drasztikus volt a magyar köztársasági elnök számára, hiszen ez után a beszéd után egy nappal tiltották ki Szlovákiából. Mégpedig egy rendívül erőltetett indokkal, amelyet a két egykori kommunista ország múltjából, viszonyából merítettek. Azzal az indokkal, hogy a magyar csapatok ezen a napon vonultak be egykor Csehszlovákiába az oroszokkal együtt.
Mindenestre tény és való, hogy az elnöki konvojt a határátkelőnél a szlovák rendőrfőnök várta, hogy átadja azt a diplomáciai jegyzéket, amelyben a Robert Fico szlovák kormányfő leszögezi: durva provokációnak tekinti, ha a köztársasági elnök átlépi a határt.
A magyar államfő azt mondta, jogismerő és jogtisztelő ember lévén nem teheti meg, hogy megsértse a nemzetközi jogot, így kénytelen a magyar oldalon maradni. Révkomáromban viszont a szoboravatás időközben elkezdődött, és a tömegben szlovák szélsőségesek transzparenseken különböző feliratokat tartottak magasba. Figyelmeztették a magyarokat a maguk szellemileg korlátolt módján, hogy Magyarország megszűnt létezni 1920-ban.
Hozzátartozik még a történethez, jelezve a szlovák társadalom erőteljesen romló viselkedési normáját, hogy a szoboravatás másnapján tojással dobálták meg a révkomáromi Szent István-szobrot.
Sólyom László válaszlépéseket várna
Vizsgálja a magyar fél, hogy államfői szinten milyen lépések lennének célszerűek a szlovák--magyar kapcsolatokban az után, hogy Sólyom László köztársasági elnököt nem engedték be Szlovákiába. Kumin Ferenc, a Köztársasági Elnöki Hivatal (KEH) főosztályvezetője megemlítette, hogy a két államfő a szeptemberi V4 csúcson találkozhat.
Továbbá hogy Sólyom László június 19-én találkozott személyesen Peter Weissszel, a Magyarországra akkreditált szlovák nagykövettel, és a megbeszélésen az augusztus 21-ére tervezett révkomáromi szoboravatáson kívül téma volt az is, hogy milyen menetrend szerint találkozik majd a magyar és a szlovák államfő a közeli jövőben.
Mint hangsúlyozta, a menetrendben szerepelt egyrészt az, hogy a két államfő nemzetközi csúcstalálkozón találkozhatna egymással, továbbá szó volt arról is, hogy a távoli jövőben kétoldalú hivatalos látogatásra is sor kerülhet. Június 19-én azonban még semmi konkrétumot nem rögzítettek a találkozókkal kapcsolatban -- jelentette ki Kumin Ferenc.
Sajtóvisszhangok -- azaz a szlovák lapok eltérő véleménye Sólyom meghiúsult révkomáromi látogatásáról
Eltérő véleményeket fogalmaznak meg a vezető szlovák lapok szombaton Sólyom László magyar államfő meghiúsult révkomáromi látogatásáról. Rövidlátó és álságos volt, hogy a révkomáromi szoboravatás szervezői a szlovák kormány képviselőit, illetve Ivan Gasparovic szlovák államfőt nem hívták meg az ünnepségre, különösen, ha azt hangoztatják, hogy Szent István a magyarok és a szlovákok királya is volt. Sólyom is hibázott, amikor nem figyelmeztette a szervezőket, hogy a szlovák vezetőket is meg kellene hívni. A tudatos provokációról szóló pozsonyi nyilatkozatok azonban értelmetlenek -- írja az Sme című liberális napilap. ,,A magyar vaksággal sem lehet azonban indokolni Fico és társai eltúlzott és Európa civilizált felébe nem illő reagálását" -- mutat rá Peter Morvay, a szerző. Szerinte nem lehet komolyan venni, hogy a mai szlovák vezetőket, a volt kommunistákat... éppen az zavarná, hogy a magyar elnök annak a napnak az évfordulóján jött volna Szlovákiába, amely a prágai tavasz utáni normalizáció jelképes kezdete, hiszen ezek a vezetők akkor kezdték építeni karrierüket.
,,Szlovákia oldalán ma nem a diplomácia és a tisztesség áll, ahogy azt (Ficóék) állítják, hanem a nacionalista hisztéria. Plusz az a tudatos igyekezet, hogy eltereljék a figyelmet a szlovák miniszterelnök felelősségéről azért, amit a koalíciós partnerek a közösből elloptak" -- jegyzi meg a lap.
A magát függetlennek minősítő Pravda szerint az eseményekért a legfőbb felelősség Sólyom Lászlót terheli. Dag Danis, a lap kommentátora úgy véli: Sólyom kezdettől fogva tudta, hogy révkomáromi útja problematikus és teljességgel alkalmatlan. Különösen azért, mert a város már hosszú ideje elutasítja a szlovákok kérését, hogy biztosítson közterületet a Cirill és Metód-szoborcsoportnak. Cirill és Metód a szláv írásbeliség megteremtői voltak.
Ez alapján a szlovák kormány döntését, hogy Sólyom előtt lezárja a határt, keménynek, szerencsétlennek, de érthetőnek és teljesen jogosnak minősíti a Pravda kommentátora.
Cseh lap Szlovákiáról mondott kritikája
A cseh konzervatív napilap, a Lidové Noviny szerint a magyar történelem nélkül a szlovák nagyon vékonyka füzetecske lenne.
''Amikor Pozsonyban még nem jártak nacionalista táncokat s a kormányban nem ültek a Ján Slota-féle ultranacionalisták, szó volt közös szlovák--magyar történelmi tankönyvről is” -- bírálta a hivatalos szlovák álláspontot Sólyom László útja kapcsán a cseh konzervatív napilap neves kommentátora, Lubos Palata.
Emlékeztet: Pavol Hrusovsky parlamenti elnök az önálló Szlovákia megalakulásának 10. évfordulója alkalmával elmondott beszédében úgy fogalmazott, hogy a régi Magyarország történelme a szlovákok történelme is, az akkori magyar királyok a szlovákok királyai is.
A szerző végezetül kifejtette, hogy Szent István nagy király volt, egyike a régió legnagyobb uralkodóinak. A cseh történelemben IV. Károly német-római császár és cseh király hasonlítható hozzá. Ha valaki például az egykoron szudétanémetek által lakott Chebben szobrot akarna emelni IV. Károlynak, akkor az Csehországban senkit sem zavarna. Még akkor se, ha a szoborállítás költségeit közadakozásból a szudétanémetek állnák.

Hozzászólások
Hozzászólások
0
Hozzászólás küldése
1000 karakter áll rendelkezésére
A megjegyzésekben kifejtett vélemények a hozzászólások szerzőinek magánvéleményei, és nem tükrözik az internetes portál véleményét. A megjegyzéseket moderáljuk és jóváhagyjuk az általános szerződési feltételeknek megfelelően.
Támogatóink
Az oldal sütiket használ, hogy személyre szabjuk a tartalmakat és reklámokat, hogy működjenek a közösségi média funkciók, valamint hogy elemezzük a weboldal forgalmát. Bővebben a "Beállítások" gombra kattintva olvashat.
Az oldal sütiket használ, hogy személyre szabja az oldalon megjelenő tartalmat és reklámokat..