Mottó: „...vállalnod kell azt, ami vagy. Amit örököltél...”

Március elején Pancsován tartotta meg a szokásos, szemlével kapcsolatos előtanácskozását a dél-bánsági magyar művelődési egyesületek küldöttsége abban reménykedve, hogy az összejövetelen olyan témák is napirendre kerülnek, amelyekre nemcsak a soron következő XXV. szemle, hanem az azutáni esztendők házigazdái is bizton építhetnek.

A dél-bánsági régió magyar kultúregyesületeiben — csekély kivétellel —, magyar óvoda, iskola, írott és elektronikus helyi sajtó hiányában, az utóbbi időszakban az anyanyelv megmentése a legfőbb működési alaptevékenység.

Voltaképpen 1969. november 30-án sem volt sokkal rózsásabb a helyzet a végeken, a Hertelendyfalván megtartott dél-bánáti magyar művelődési egyesületek első szemléjén. Egy nemes mozgalom indult el akadályokban mindmáig sem szűkölködő útján azzal a feltett szándékkal, hogy kizökkentse tetszhalott állapotából a régió művelődési életét. Vitaindítót Nagy Sívó Zoltán tanár úr készített. Az a pedagógus, aki a múlt évezred utolsó századának kései évtizedeiben a pancsovai gimnázium magyar tannyelvű tagozatának igazgatását is vállalni merte. Egészen addig, amíg „odaföntről” nem szóltak, s mindenféle mondvacsinált eszközökkel el nem lehetetlenítették annak működését.

A szemle folytonossága 1976 és 1997 között hullámvölgybe került. Önmagát keresve 1994. április 23-án Székelykevén kerekasztal-beszélgetést tartottak az oktatás kérdéséről. Az esemény előtti tanácskozásokon egyébként olyan mérföldkőnek tűnő témák váltották egymást, mint az ifjúság kultúrigényének formálása és fejlesztése a művelődési egyesületekben, a könyvtárak helyzete és jövője a dél-bánáti magyar településeken, a néprajzi — szellemi és anyagi — értékek begyűjtése, a helyi közösségek szerepe és feladata a művelődési életben, egyházaink szerepe a szórványmagyarság művelődési életében, illetve az ifjúság felkarolására irányuló lehetőségek feltérképezése.

Mivel az idei szemle megrendezésének tisztje Pancsovát illeti, a szokásos, lépésegyeztető előtanácskozást is a Temes-parti kisváros Petőfi Sándor Magyar Művelődési Egyesületének vezetősége hívta össze. Az esemény moderátora az egyesület rangidős veteránja, Erdei Ernő volt, aki a május 24-ére bejelentett esemény vitaindítójának megírását is vállalta Értékeink számbavétele munkacímmel — összhangban a korábbi év(tized)ekben megfogalmazott, illetve a gyakorlatban is alkalmazott elvekkel. Ennek apropójából merült fel az ötlet, hogy monográfiák formájában is illő lenne méltó emléket állítani a régió sziget- és szórványmagyarsága által szervezett két gyöngyszemének: a Dél-bánsági Magyar Művelődési Egyesületek Szemléjének, valamint a tizenkilencedik esztendejébe lépő Dél-bánáti Betlehemes Játékok és Karácsonyi Szokások Találkozójának.

A beszélgetés során a gondok is terítékre kerültek: a kellő húzóerőt jelentő utánpótlás hiánya, a működéshez nélkülözhetetlen pénzforrások elapadása, az újra és újra próbálkozó oszd meg és uralkodj elv...

2013-ban a házigazda szerepét Sándoregyháza vállalta. Ebből az alkalomból fogalmazódott meg, hogy a régió magyarsága a továbbiakban sem csupán a hivatalos szemlék idején kíván egymással találkozni. Kimondták azt is, hogy csak azoknak a(z) (művelődési) egyesületeknek van jövőjük, amelyek felül tudnak kerekedni a vélt vagy valós személyes sérelmeiken, továbbá amelyek hajlandóak lesznek megkeresni azokat a szomszédjaikat, akiket ugyanott szorít a cipő, s akikkel közös erőfeszítéssel, szakmai elhivatottsággal tudnának fellépni.

A felvázolt tervek alapján a huszonötödik szemle tanácskozása 11 órakor kezdődik a valamikori KIE székházában, a kézimunka-kiállítás ünnepi méltatása pedig 15 órakor. A 18 órára tervezett ünnepi műsort ökumenikus istentisztelet előzné meg, továbbá a város utcáin való felvonulás, amely során egy énekszámot adnának elő a Városi Parkban, illetve egy táncot a Népkertben. A részvételi szándék visszaigazolását a szervezők május 1-jéig várják.