A régió egyik legjelentősebb malomipari vállalata, a zentai Žitopromet

Az utóbbi időben nagyon ritkán számolhatunk be jól gazdálkodó vállalatokról. Éppen ezért hallgattuk a sajtótájékoztatón szinte megdöbbenve Predrag Ðuroviæot, a zentai Žitopromet malomipari részvénytársaság vezérigazgatóját, aki nyereségről, fellendülő kivitelről, a munkások számának a növeléséről beszélt. És arról, hogy ő már tulajdonképpen távozófélben van, hiszen azon az ülésen jelentette be lemondását, amelyen az igazgatóbizottság elfogadta a tavalyi év gazdálkodásáról szóló jelentést. Nyolc évig vezette a céget.
A régió egyik legjelentősebb malomipari vállalata a tavalyi évet nemcsak egyszerűen pozitívan zárta, hanem 1,29 milliárd dináros összjövedelmet valósított meg, ami a 2004. évi eredményekhez viszonyítva 14 százalékos növekedést jelent. A profit is nagyobb lett tíz százalékkal, ami számokban kifejezve 65,8 millió dinárt tesz ki.
A malomban 45 ezer tonna búzát dolgoztak fel, hat százalékkal többet, mint az előző évben, s ezzel elérték a kapacitások 94 százalékos kihasználtságát. A zentai Sentella tésztaféleségek két éve vannak a piacon, és állandóan növekszik a kereslet irántuk, ami természetesen az előállított mennyiségen is tükröződik. A gyár dolgozói tavaly 4320 tonna tésztát készítettek, 16 százalékkal többet, mint 2004-ben. A tésztavonal kihasználtsága 87 százalékos, pedig a berendezések igencsak régiek, több évtizeddel ezelőtt állították üzembe őket. A pékség tavaly az addiginál egyötödével több, vagyis 1925 tonna kenyeret és egyéb pékárut kínált fel a vásárlóknak.
Szintén két évvel ezelőtt kezdték el a vegyes áruval foglalkozó kereskedelmi láncuknak a kialakítását, először Zentán csak egy önkiszolgálóval, mely a kedvező árainak hála hamarosan elnyerte a vásárlók tetszését. Tavaly öt újabb boltot nyitottak meg, kettőt Zentán (a Tornyosi úton és a Homokon), valamint egyet-egyet Törökkanizsán, Gyálán és Oroszlámoson. A termelés növekedése és az üzlethálózat bővítése 110 új dolgozó felvételét tette lehetővé, ami összesen 395 foglalkoztatottat jelent. Az átlagfizetés tavaly valamivel több mint 16 ezer dinár volt, az idén várhatóan megközelíti a 20 ezer dinárt.
Impozáns adatok ezek, különösen azoknak, akik előtt nem ismeretlen, hogy az elmúlt években túltermelés volt búzából, sőt lisztből is túlkínálat jelentkezett a piacon, és ez viszonylag alacsony árakat eredményezett. A Žitoprometben ezt a helyzetet nem a dolgozók számának a csökkentésével oldották meg, hanem a kapacitások ésszerűbb és hatékonyabb kihasználásával, új objektumok megnyitásával, de a jelentős haszon a feldolgozott és értékesített nagy mennyiségnek is köszönhető.
A zentai malom továbbra is a régió legjelentősebb gabonafelvásárolója, tavaly 54 ezer tonna, 2004-ben pedig nem kevesebb mint 91 ezer tonna búzát vettek át a termelőktől. A tárolási lehetőségük 40 ezer tonna, de ennél minden évben többet vállalnak. A rendszeres kifizetéseknek köszönhetően a cég elnyerte a búzatermelők bizalmát. Folyamatosan dolgoznak a leendő termés finanszírozásán is, már az idei termésből is lefoglaltak mintegy 13 ezer tonna búzát, de ez a mennyiség az aratásig 17-20 ezer tonnára növekszik. A vezérigazgató bevallása szerint ez lehetne több is, de nemcsak a műtrágya beszerzése, hanem annak az ára is nagy gondot jelent. Sajnos, közbeszólt az időjárás is, kisebb a búzával bevetett terület, a gazdálkodók visszahúzódnak, nem szívesen kötelezik el magukat előre.
- Ez természetesen attól is függ, hogy a miénkhez hasonló vállalatok Vajdaság-szerte mennyire viszonyulnak jó gazdaként a termelőkhöz. Ahol betartják a megállapodásokat, és rendszeresen fizetnek, ott az embereknek van bizalmuk és motivációjuk. Az ár ugyan nem nekik kedvez, de legalább a pénzüket időben megkapják. A tartalékok állandóan fogynak, félő, hogy ha az aratás is szegényes lesz, akkor legkésőbb a jövő év elején a búza behozatalára szorulunk. Véleményem szerint ez felesleges kiadás az állam számára, amely csak a kereskedelmi lobbit gazdagítja. Jobb lenne előrelátóbban tervezni, akár azzal a feltétellel, hogy nem szállítunk ki gabonát. A búza tulajdonképpen nem is olyan áru, amely nagy hasznot hozna, inkább a hazai piacot és a keresletet kellene teljesen fedezni. Nálunk azonban a búza árát az aratáskor szabják meg, pedig azt már a vetéskor tudniuk kellene a termelőknek - magyarázta Predrag Ðuroviæ.
A volt jugoszláv tagköztársaságokkal (Bosznia-Hercegovinával, Macedóniával) aláírt kereskedelmi kedvezményeknek köszönhetően jelentősen nőtt a Žitopromet kivitele. Tavaly a Sentella tésztaféleségekből 965 tonnát, a malomipari termékekből pedig 1150 tonnát exportáltak. Jelen vannak Kosovóban és Montenegróban is, de ott sokkal több nehézséggel és felesleges adminisztrációval kell szembenézniük.
Az új üzletek megnyitása jelentős beruházásokat követelt, de tavaly vásároltak egy új gépsort is 200 ezer euróért Olaszországban, a liszt csomagolására. Az elmúlt év végén helyezték üzembe, nagy szükségük volt rá, mert az elődje már igencsak kiöregedett. A korszerűsítés más területeken sem tűnik elérhetetlennek.
A malmot 2003-ban privatizálták. Predrag Ðuroviæ nyolc éven keresztül állt a Žitopromet élén, a csődeljárást követő legnehezebb időszakban vette át a vállalat irányítását. Azóta a cég megerősítette pozícióját a hazai piacon, valamint a legnagyobb magyar üzletlánccal, a CBA-val kialakított kapcsolata is egyre eredményesebb, az állandóan növekvő bevételről nem is szólva. Éppen ezért különös, hogy a vezérigazgató ilyen termékeny időszakban távozik. A lemondásának okait nem kívánta részletezni, csak arra kérte az újságírókat, ne ennek a ténynek tulajdonítsák a legnagyobb jelentőséget, inkább a kiváló gazdálkodási eredményeket domborítsák ki.