Dr. Harmathy Norbertet a műszaki tudományok terén elért kiváló kutatási eredményeiért, a Vajdasági Magyar Tudományos Diákköri Konferenciákon való szerepléseiért, határozott és öntudatos szakmai elkötelezettségéért díjazták.

A Kristálygömb Díjat a Vajdasági Magyar Tudományos Diákköri Konferencián 2006-tól ítélik oda. A díj oklevélből, egy feliratozott kristálygömbből és pénzjutalomból áll. A Kristálygömb olyan tudományos-művészeti eredményekért járó elismerés, amely a tudomány és a művészetek minden ágát, szakterületét egyenrangúan figyelembe veszi és értékeli. Szem előtt tartja a VMTDK-n fellépő fiatal kutatók és művészek folyamatos, többévi tevékenységét, annak innovatív jellegét, a tehetség felcsillanását. Az idei díjat 2015. november 14-én adják át a 14. Vajdasági Magyar Tudományos Diákköri Konferencián Szabadkán, a szabadkai Műszaki Szakfőiskolán. Dr. Harmathy Norbert számára is nagyon nagy súllyal bír ez az elismerés.

* A Kristálygömb Díj egy igen fontos elismerés a vajdasági magyar fiatalok szakmai életében. Neked személy szerint mit jelent?

— Ez a díj az eddigi pályám csúcspontja. Igazolja az eddig elért eredményeimet a műszaki tudományok területén, és nagy megtiszteltetés számomra, hogy az idén nekem ítélte a bizottság. Köszönöm a döntést! Egyetemistakoromban a VMTDK-n indultam el a tudomány útján. Akik akkoriban doktoranduszok voltak, és magas szinten foglalkoztak tudományos kutatással, mind inspiráltak, és hozzájárultak ahhoz, hogy egy nap én is ezt a dinamikus pályát válasszam.

* Kutatásaidban nagy hangsúlyt helyezel az energiatakarékos építészet fejlesztésére. Mennyire jellemző Szerbiára az energiatakarékosság?

— Szerbiában már léteznek az épületek energiahatékonyságára vonatkozó előírások és szabványok. Az energetikai előírásokat, melyek az új épületeket érintik, be kell tartani, mivel ellenkező esetben nem kapható meg az építkezési engedély. Ami a meglévő energiapazarló köz- és lakóépületeket illeti, még nem kötelező a felújításuk. Szerintem a jövőben leginkább a jelenlegi épületenergetikai helyzetet kellene orvosolni és a meglévő épületeket rehabilitálni épületburkolati, üvegezési és épületgépészeti szempontból. Az új épületek száma elenyésző a rehabilitálásra szoruló épületekhez viszonyítva. A jövőben nagy figyelmet kell fordítani a megújuló energiaforrások hasznosítására, melyekből van bőven. De minden attól függ, hogy az ország képes-e és hajlandó-e befektetni az épületenergetika ágazatába.

* Alapképzésed az Újvidéki Egyetem Műszaki Karán végezted, mesterdiplomádat pedig Spanyolországban, a madridi Építészmérnöki Karon szerezted. Milyen különbségeket észleltél a két ország oktatási rendszerében, ami a te szakterületedet illeti?

— A madridi UAH Építészeti Egyetem jó helyen van az egyetemek világlistáján, ami tükrözi az egyetemen folyó oktatási és kutatási színvonalat. A diákok közötti verseny mindennapos, az elvárások is nagyok voltak. Konkrét feladatok elé állítottak bennünket, a műszaki kreativitásunkat fejlesztették, majd az ötleteink és a terveink kivitelezésére is hangsúlyt helyeztek. Szerbiában a tanáraim nem ragaszkodtak ennyire a diákok feladatainak teljesítéséhez, továbbá az alapképzés alatt az elvárások sem voltak ekkorák.

* Mennyire nehéz vagy könnyű egy fiatal kutatónak bekerülni a nemzetközi tudományos körforgásba?

— Egy fiatal kutatónak középiskolás és egyetemi évei alatt folyamatosan fejlesztenie kell önmagát a saját szakterületén. De hogy nemzetközi szinten bekerüljön a tudományos körforgásba, ahhoz elkerülhetetlen a szakmán kívül legalább egy idegen nyelv magas fokú ismerete. A tudományos élet igencsak dinamikus, mivel a tudomány mérföldes léptekkel halad előre. Egy kutatótól elvárják, hogy kövesse a fejlődést és az újdonságokat, majd ezeket alkalmazva építkezzen tovább önmagából. A nemzetközi tudomány nyelve az angol, és a publikációkat is egy sokkal magasabb szakmai szinten kell megírni. A kutató munkáját tapasztalt professzorok értékelik, és ha elfogadják, akkor a publikált anyag felkerül a világhálóra, mások számára is elérhető lesz — mint egyéni tudományos hozzájárulás egy bizonyos szakterületen. Amit legszívesebben kiemelnék a tudományos életből, az az új lehetőségek és kapcsolatok feltárása.

* Melyek azok az irányvonalak, kutatási témák, amelyek leginkább érdekelnek, s miért éppen azok?

— Az épületenergetika ágazatában számos kutatási és szakmai lehetőség rejlik. Elsősorban arra szeretnék összpontosítani, hogy olyan középületeket tervezzek, amelyekben a felhasználók termikus kényelmét helyezném a központba, de ennek ellenére maximális energiamegtakarítást érnék el. E cél eléréséhez részletesebben kell elemeznem az épületburkolat szerkezetét és üvegezését, majd az energiaszimulációs programok számítástechnikai részét, a megújuló energiaforrások alkalmazását és a passzív technológiák beiktatását. E témák azért érdekesek számomra, mert szorosan összefüggnek a környezetvédelemmel. Minél kevesebb energiát igényelnek az épületek, annál kevesebb szén-dioxid jut az atmoszférába az energiaátalakítás folyamata során, ahogyan ezt például a hőerőművek esetében is láthatjuk.

* Mit tanácsolnál a fiatal, pályakezdő kollégáknak?

— Kitartást és kommunikációs készségfejlesztést. Nagyon fontos, hogy a fiatalok kitartóak legyenek a szakmai fejlődésük során, illetve kommunikatívak az ötleteik ismertetésekor.

Kattints az alábbi képre, és nézd meg a szerző adatlapját is:
Szerda Zsófi

De ne hagyd ki Zsófi honlapját se! >>> www.szerdazsofi.net