— A sport szempontjából pezsgő évet tudhatunk magunk mögött — kezdte a beszélgetést Krekuska Róbert. — A község területén negyven sportklub működött, ami nagyon szép eredmény, és rengeteg sporteseményt követhettek az érdeklődők. Nemcsak a különféle ligák bajnoki fordulóira gondolok, hanem a barátságos tornákra, melyekre külföldi — főleg magyarországi — csapatok is érkeztek, a klubjaink hagyományos rendezvényeire és azokra az eseményekre, amelyeket nem a klubok szerveztek, de mi adtunk otthont nekik. Ilyen volt például a mediterrán játékok birkózóbajnoksága vagy a Kanizsa Kupa férfi-kézilabdatorna. Ezek az események a tömegsport olyan ágát képviselik, amely látogatókat vonz, és az önkormányzat is odaállt anyagilag e rendezvények mögé. Amellett, hogy 2015-ben az iskolai sportra helyezzük a hangsúlyt, ezeket a rendezvényeket is igyekszünk anyagilag támogatni. Eredményesség szempontjából sikeres év áll mögöttünk, a fiatalok kiválóan teljesítettek, kimagasló eredményeket értek el tartományi és országos szinten is. Az év sportolója választáson díjazott sportolók bizonyították, hogy kiváló munka folyik az egyesületekben, és ők is nagyon jól dolgoztak egész évben.

* Az idei költségvetésből mennyit különítenek el sportra?

— A tavalyi évhez képest 1 millió dinárral többet irányoztunk elő a sportra. 2014-ben 11 millió dinár lett szétosztva a klubok között, 1 millió pedig az ösztöndíjakra lett fordítva. Az odaítélt támogatás a megvalósulás ütemében lett kifizetve. Az idén a klubok között 12 millió dinárt osztunk szét, 1 milliót pedig a sportolók ösztöndíjazására különítünk el. Viszont hogy a klubok tudjanak tervezni, egyelőre a teljes keretösszeg 70 százalékát írtuk ki. Azért ennyit, mert abban bízunk, hogy a költségvetés 70 százalékban mindenképpen megvalósul. A kluboknak folyósított összeg nem változik, viszont tervezhetnek, hiszen a szerződésekben szerepel, hogy melyik hónapban mennyi pénzt fognak kapni. Ez a kluboknak egyfajta biztonságot szavatol. A 13 millió dináron kívül kellenek eszközök a sportszövetség működéséhez is, melyet az önkormányzat külön tételből pénzel. Ha a költségvetés nagyobb lesz a tervezettnél — ez az év második felében derül ki —, kiírunk egy második fordulót, és a klubok pályázhatnak. Célunk a sportra szánt eszközök folyamatos növelése. Lassú folyamat lesz ez, hiszen nem lehet hirtelen belenyúlni a költségvetésbe. Jelenleg a teljes költségvetés 1,7-1,8 százaléka van elkülönítve sportra, szeretném, ha hosszú távon ez az arány elérné a 3 százalékot, mert akkor több pénz jutna beruházásokra, az iskolai és a tömegsport népszerűsítésére, valamint az edzők kérdésének megoldására. Klubjaink közül kettőben, a birkózó- és a kajakklubban dolgozik fizetett edző. A céljaink között a fizetett edzők számának növelése is szerepel. Az idén nem, de a következő évben, reméljük, erre sor kerül. Előtte még ésszerűsítésre van szükség. A községben vannak olyan településeink, ahol ugyanazzal a sportággal két klub foglalkozik. Támogatási szempontból jobb volna, ha egy egyesület működne, és akkor annak az egynek lehetne fizetett edzője.

* Mi alapján osztják el a pénzt a klubok között?

— El lett fogadva egy új besorolási szabályzat, mely összhangban van a tartományival. A klubokat a többi közt aszerint pontozzák, hogy mekkora hagyományuk van, mennyire tömegesek, milyen eredményeket értek el, hány edzőt foglalkoztatnak, csapat- vagy egyéni sportágról van-e szó. Ha elfogadják a támogatásról szóló szabályzatot, akkor nyolc nap után kiírjuk az idei évre szóló pályázati rendszert, mely alapján nagyon igazságos módon, az eredmények alapján alakul ki a pontozás. Így nem lesz akkora eltérés a kluboknak szánt támogatások között. Ama klubok, amelyek nem kerülnek bele az új besorolási szabályzatba — gondolok itt azokra a szabadidős klubokra, amelyek nem versenysporttal foglalkoznak —, rendezvények szervezésére pályázhatnak. Őket nem kategorizálhatják, mivel rekreációs sport esetén az önkormányzatnak az a feladata, hogy gondoskodjon a sportoláshoz szükséges feltételekről, lehetőségekről.

* Milyen beruházások várhatóak a sportlétesítményekkel kapcsolatban?

— A küzdősportok kérdése már több éve megoldatlan. Minden küzdősport máshol találta meg a helyét, nincs egy közös terem, ahol mindannyian egy fedél alatt dolgozhatnának. Tisztázni kell a Partizan épületének jogi helyzetét. Az a célunk, hogy az önkormányzat használati jogot szerezzen az objektumra, és ekkor tudnánk pályázni. Az épületre vonatkozó látványtervek már elkészültek, az átépítés tervét pedig ezután kell kidolgozni. Ha a használati jog az önkormányzathoz kerülne, elkészülhetnének azok a tervrajzok is, amelyek alapján átalakíthatnánk az objektumot. Az önkormányzat beruházna az épületbe, fedezné az állandó költségeket, lehetővé tenné a klubok zavartalan működését. A legtöbb klubot 90 százalékban az önkormányzat pénzeli, nagyon kevés egyesületnek van tehetős szponzora. Gyakran a szülők és a sportszerető emberek is támogatják egy-egy klub működését.

* A hangsúlyt az iskolai és a tömegsportra helyezik.

— Így van. Az általános iskolások részére már évek óta megszervezik a Válassz magadnak sportot! elnevezésű sportágválasztó rendezvényt, melyen a fiatalok megismerkedhetnek a községben működő klubokkal. Pályázatot adtunk át az illetékes tartományi titkárságnak az iskolákban lévő sportszerállomány (svédszekrények, bakok, korlátok, labdák, hálók) bővítésére, felújítására. A népszerűség miatt a labdajátékokon kívül az iskolai és a tömegsport élvez előnyt. Egyre kevesebben sportolnak, ezért olyan programokat kell támogatnunk, amelyek a sportolás fontosságára figyelmeztetnek. Itt jut nagy szerep a szabadidősporttal foglalkozó kluboknak, hiszen az ő programjaik, rendezvényeik népszerűsítésével érhetjük el, hogy minél többen kezdjenek el mozogni. Nem a versenysport magasabb szintre való emelése a prioritás, hanem az, hogy minél több gyermek sportoljon valamilyen szinten.

* A már említetteken kívül milyen terveik vannak még erre az évre?

— A városrendezési terv szerint a Potisje Labdarúgóklub fő pályája mögött továbbiakat építenénk ki. Az atlétikai pálya kibővítése, a futópálya felújítása, a dobószámoknak megfelelő rész létrehozása, kosár–, kézi– és röplabda-, valamint négy teniszpálya kialakítása is a terv része. Tehát egy sport- és rekreációs központ jöhetne létre. A terv 2004-ben készült el, a megvalósítását azonban a jelenlegi anyagi feltételek nem teszik lehetővé — hosszú távon azért mindenképpen érdemes figyelembe venni. A község területén több elhanyagolt, gazdátlan sportpálya található. Rendezni kell a tulajdonjogi viszonyukat, illetve az iskolai objektumokat is rendbe kell hozni, hiszen a gyerekek itt találkozhatnak először a sporttal. Nemrégiben röplabda- és kispályáslabdarúgó-bajnokságot szerveztünk a község általános iskoláinak, a közeljövőben várhatóan más sportágakban is sor kerül ilyen megmérettetésre. A terveink között szerepel még a Tornatanárok Egyesületének létrehozása, melyre reményeink szerint az idén fog sor kerülni — fejezte be a beszélgetést Krekuska Róbert.

Magyarkanizsán az idén is több rangos sporteseményt tartanak. A 34. úszó– és futómaraton mellett egyebek között a 6. Kanyó Zoltán kajakemlékverseny, a Kanizsa Kupa férfi-kézilabdatorna, a szerbiai strandröplabda-bajnokság, valamint az idén 50 éves Potisje Birkózóklub által szervezett Csaba Ferenc emléktorna egyaránt élményt nyújt a sportkedvelőknek.

(Szabó Attila felvétele)