A tavalyi évben a bérletekből befolyt pénzből a zentai önkormányzat jelentős mértékben támogatta a helyi termelőket: 15 millió dinár vissza nem térítendő juttatással segítette a növénytermesztőket és az állattenyésztőket. A tervek szerint a Tisza-parti városban az idén sem csökken a mezőgazdaság fejlesztésére szánt összeg.
Varga Viktor, a községi tanács gazdaságfejlesztéssel, mezőgazdasággal és környezetvédelemmel megbízott tagja elmondta, az állami tulajdonban lévő földterületek bérbeadásából befolyó pénzt az önkormányzat a mezőgazdaság fejlesztésére szánja. 2010-ben 11 millió, 2012-ben 19 millió, 2013-ban viszont az akkor létrehozott Mezőgazdaság-fejlesztési Alapnak köszönhetően már 46 millió dinárt tudtak erre a célra fordítani. Az összeget 2014-ben 53 millió, 2015-ben pedig 52 millió dinárra növelték, és 2016-ban sem szeretnék csökkenteni.
Mészáros Károly, a polgármester mezőgazdasági ügyekkel megbízott tanácsadója a megvalósított projektumokról számolt be. Kiemelte, hogy tervben van a kanálisok rendbetétele, az átereszek javítása és megnagyobbítása, a tavasz folyamán viszont a termelőknek lehetőségük nyílik a nyári utak karbantartására, melyet a saját gépeikkel végezhetnek el, de az üzemanyagot az önkormányzat fedezi számunkra. A nagyobb horderejű munkálatokat — például a főbb mezőgazdasági utak kőzúzalékkal való leszórását — továbbra is a Vojput vállalatra bízzák. Az önkormányzat a dűlőutak karbantartására vásárolt egy traktorvontatású útgyalut, mely télen a hó eltakarítására is alkalmazható.
A beérkezett kérelmeknek eleget téve szeretnék befejezni az oromparti rész villamosítását, ami lehetővé tenné, hogy a termelők mintegy 110 hektárnyi területet áram segítségével tudjanak öntözni. Ehhez szükség van egy trafóállomás kiépítésére és 1050 méter hosszan a kábelek lefektetésére is. A vissza nem térítendő támogatásokra 2013-ban 82, 2014-ben 637, 2015-ben pedig már 951 növénytermesztő és jószágtenyésztő pályázott sikeresen. Erre a célra 2013-ban 6, 2014-ben 11,5, 2015-ben pedig 15 millió dinárt irányoztak elő. A növénytermesztők — az 5 hektárnál kisebb földterületet művelő kistermelők előnyben részesülnek — 12 000 dinárt kaptak bejegyzett gazdaságonként vetőmagra, vegyszerre. A szarvasmarha- és sertéstenyésztők 28 000 dinárig állatorvosi támogatást, a juhászok pedig egy tenyészkost igényelhettek, mely új vérvonallal frissíti fel az állományt. Ha a minisztérium jóváhagyja a programot, a pályáztatás akár már júniusban megkezdődhet.
A talaj tápanyagtartalmának meghatározására az önkormányzat tavaly 1,5 millió dinárt fordított. A szolgáltatást, mely során a nitrogén-, a foszfor-, a kálium- és a humusztartalmat, valamint a pH-értéket vizsgálták, a termelők díjmentesen igénybe vehették. Ez a tevékenység az idén folytatódott, hiszen már januárban kiírták a pályázatot az ásványinitrogén-szükséglet meghatározására az őszi gabonafélék és az olajrepce esetében. Ennek segítségével a termelők be tudják határolni, mekkora mennyiségű műtrágyát kell a talajra juttatniuk.
A zentai földművesek körében nagy népszerűségnek örvend a Rétben lévő földek meszezése. A nehéz, kötött talaj szerkezetének javítását a cukorgyári mésziszappal végzik. Ez az anyag a vállalat számára hulladéknak minősül, a mezőgazdaságban viszont jól hasznosítható. A szállítás költségeit az önkormányzat fedezi, viszont a termelőkre hárul a hektáronkénti 4 tonna mésziszap szétterítésének feladata.
Mészáros Károly a különféle tanulmányi kirándulásokról is szólt. Az idén januárban az önkormányzat és a Zentai Gazdakör a Mezőgazdasági Egyetemre, majd a budapesti AGROmashEXPO-ra szervezett látogatást a termelők számára, rövidesen pedig a hódmezővásárhelyi jószágkiállításra, illetve az újvidéki kiállításra utaztatja a gazdákat.
Az alábbi képre kattintva olvassa el a szerző adatlapját is:
Tóth Lívia
