In memorima Muhammad Ali (1942—2016)

Hetvennégy éves korában elhunyt minden idők legismertebb ökölvívója, Muhammad Ali. Vélhetően valamiféle fertőzés okozta vérmérgezés miatt fellépő keringési rendellenességbe halt bele. A háromszoros nehézsúlyú világbajnok bokszoló 32 évig harcolt a Parkinson-kórral. Muhammad Ali Cassius Marcellus Clay néven született 1942. január 17-én. Az 1960. évi római olimpián ért a csúcsra, félnehézsúlyban aranyérmet szerzett. A medált azonban az Ohio folyóba dobta, miután a faji megkülönböztetés miatt alig vettek tudomást olimpiai címéről. Nevét 1964-ben változtatta Muhammad Alira, és rendkívül sikeres pályafutása után 1981 decemberében vonult vissza. A bokszolót egész Amerika gyászolja. Barack Obama többek között Martin Luther Kinghez, a legendás amerikai polgárjogi harcoshoz és Nelson Mandelához, a néhai dél-afrikai elnökhöz, az apartheid elleni küzdelem szintén legendás hőséhez hasonlította őt. Obama arra is emlékeztetett, hogy Ali a ringen kívüli harcáért megfizette az árat. „Ezzel ellenségeket szerzett baloldalon és jobboldalon egyaránt, de Ali kitartott az álláspontja mellett, és győzelme hozzásegített bennünket ahhoz, hogy Amerika olyan legyen, amilyennek ma ismerjük” — hangoztatta az elnök.

45 millióan élnek rabszolgasorsban

Több mint 45 millióra becsülik a rabszolgaként tengődő emberek számát a világban. Pontosabban 45,8 millióan kényszerülnek rá, hogy a modern kori rabszolgaság valamilyen formájában éljenek, közülük a legtöbben az ázsiai kontinensen. A Global Slavery Index 2016 című tanulmányból kiderült, hogy a modern kori rabszolgaságban sínylődők 58 százaléka öt országban él: Indiában, Kínában, Pakisztánban, Bangladesben és Üzbegisztánban. A lista élén az 1,3 milliárd lakosú India áll, ahol 18,4 millió kizsákmányolt embert tartanak számon. A felmérés megemlíti, hogy Észak-Koreában a legrosszabb a helyzet, ahol minden huszadik ember, vagyis az ország 22 milliós lakosságának 4,4 százaléka rabszolgasorban sínylődik, és a világon a kormány a legkevesebbet teszi a helyzet javításáért. A tanulmány szerint modern kori rabszolgaság áldozata az, akit megfosztanak a szabadságától, akire mások tulajdonaként tekintenek, akit elcserélhetőnek, eladhatónak vagy éppen elpusztíthatónak tartanak.

A dalai láma szerint Európa rossz úton halad

Interjút adott a dalai láma a Frankfurter Allgemeine Zeitung című lapnak. Az interjúban a többi közt azt hangoztatta, hogy Európának csak átmenetileg kellene befogadnia a menekülteket, és ügyelnie kellene rá, hogy Németország ne váljék arab országgá. Tibet száműzetésben élő vallási vezetője az európai menekültválsággal kapcsolatban hangsúlyozta: „fájdalmat érzünk, amikor tekintetünket a menekültek, különösen a gyerekek és a nők felé fordítjuk”, és mindenki köteles segíteni, akinek jobb sors jutott. A menekültek azonban már olyan sokan vannak, hogy nehéz a segítség gyakorlati kivitelezése, és „erkölcsi értelemben is úgy gondolom, hogy ezeket a menekülteket csak átmenetileg kellene befogadni”. Azt a célt kell kitűzni, hogy térjenek vissza, és segítsenek hazájuk újjáépítésében — jelentette ki a dalai láma.

Tragédia Kréta és Líbia partjainál

Kréta közelében elsüllyedt egy menekülteket szállító hajó. A lélekvesztőn több mint hétszáz ember tartózkodhatott, akik közül több százan kerültek nagy bajba. A 25 méter hosszú hajó az egyiptomi Alexandriából indult, és Krétától 75 mérföldre délre, nemzetközi vizeken süllyedt el. A görög hatóságok közvetlenül a tragédia után kétszázötven embert mentettek ki a Földközi-tengerből, az egyiptomi parti őrség hathatós segítségével. A munkálatokban négy, a közelben tartózkodó hajó, két görög járőrhajó és két helikopter vett részt. Nikosz Langadianosz, a görög parti őrség szóvivője azt mondta, továbbra sem világos, pontosan hányan tartózkodtak a fedélzeten. „Azt hallottuk, hogy négyszázan vagy ötszázan lehettek a hajón, de nem tudjuk megerősíteni ezt a számot”. Mindeközben nyolcvanöt, tengerbe fulladt menekült holtteste tűnt fel Líbia partjainál. A baleset pontos körülményei egyelőre tisztázatlanok.

Elfogták az Iszlám Állam hóhérát?

Brit lapértesülések szerint a szíriai kormányerők elfogták az Iszlám Állam nevű dzsihadista szervezet leghírhedtebb hóhérát. A hírt egy felvételre alapozták, mely állítólag a Buldózer néven emlegetett hóhér elfogását örökítette meg. A videón egy hatalmas termetű ember látható, ahogy félmeztelenül, hátrakötözött kézzel fekszik egy teherautó platóján. A férfi többtucatnyi ember lefejezéséért felelős. Számtalan gyilkosságot követett el, ezenkívül pedig sok gyereket is megcsonkított. Többek között olyan gyerekekkel is végzett, akik nem akartak fegyverrel harcolni az Iszlám Állam soraiban. Brit információk alapján Buldózer az Iszlám Állam tavaly megölt, brit állampolgárságú, hasonlóan brutális kivégzőjének egyik utódja lehetett. A 27 éves Mohammed Emwazit az amerikai légierő ölte meg Szíriában, drónok bevetésével.

Felszámolják a világ legnagyobb menekülttáborát

A kenyai kormány úgy döntött, hamarosan felszámolja a világ legnagyobb és legveszélyesebb menekülttáboraként számontartott Dadaab tábort. A létesítményt 1991-ben, a szomáliai polgárháború kirobbanásakor hozták létre, és jelenleg 300 000 szomáliai menekültnek nyújt „otthont”. Az emberek évtizedek óta élnek embertelen körülmények között a táborban, mely egy radikális iszlamista terrorszervezetnek is titkos bázisa. Főként az utóbbi tényező miatt döntött úgy a kenyai kormány, hogy véglegesen felszámolja a menekülttábort. „A döntés végleges” — jelentette ki Joseph Nkaisserry kenyai belügyminiszter, hozzátéve, hogy a menekülttábor felszámolását novemberben kezdik meg. A szomáliai menekültek hazatelepítésére Kenya eddig 10 millió dollárt különített el.

A nyitókép Szalai Attila illusztrációja