Életünk egy kempingszékből

Életünk egy kempingszékből

A szabadkai Népszínház Magyar Társulata az évadot egy színes, szórakoztató, egyúttal elgondolkodtató darabbal, a Kempinggel nyitotta.

Az előadás Háy János szövegeire építve fürdőruhában beszél nők és férfiak viszonyáról, miközben mi mindannyian közösen nyaralunk, idillikus összhangban hajtogatunk papírcsónakot, és napozgatunk a parton. Látszólag minden idilli... Perzsel a nap, hideg a koktél, és a víz is kellemes hőmérsékletű.

Háy János A mélygarázs és a Hozott lélek című művének felhasználásával készítette el a színpadi változatot Gyarmati Kata, Brestyánszki B. Rozi és Pelsőczy Réka, aki az előadás rendezője is. A színpadkép a nagy kékség. A ruhák, poharak, székek és más kellékek színesek, csíkosak, pirosak, harsányak. A téma viszont nem ennyire vidám, nem is ennyire pozitív kicsengésű, de erős kontrasztot szül. Azt az olvasatot adja, hogy amíg kívül a mosolygós, minden rendben van arcunkat mutatjuk, addig belül valami egészen más történik.


A szerző felvétele

Az előadás valóban egy kempingben játszódik, azaz ott kezdődik. Kis csapatunk megérkezik ide, ki a fiával, ki a feleségével, van, aki egyedülálló, s egy új kapcsolatban reménykedik, olyan is van, aki már ezeréves házasságban él, és nem reménykedik, csak megfáradtan elviseli az életét. Nyaralni azonban szükséges, fontos, és élvezni kell, hiszen nyaralunk. De sokszor inkább azt számolgatjuk, mennyibe is kerül ez nekünk, és sokkal szívesebben volnánk valahol máshol. Ismerős a helyzet? Nyilván, hiszen sokan éreznek így. De senki sem szereti, ha a szomszédjai, barátai azt mondják a háta mögött, hogy még nyaralni sincs ideje, pénze, kedve. Ezért aztán az ember elutazik a családdal. Például Horvátországba, ahol azt hiszi, senki sem érti, amit mond, vagy amikor a gyerekkel üvöltözik, aztán lassan kiderül, hogy mégis.

Itt van a két főhősünk is, egy lány és egy férfi. A férfi még családos, de megbabonázza a lány. Őt pedig a férfi, kinek szíve sebzett, ápolásra szorul. Összemelegednek, és itt kezdődik a baj. Nem minden ígéret valósul meg, a gondok rövid időn belül megjelennek, de a férfi és a lány mégis kapaszkodik a tökéletes kapcsolat ideálképébe. A problémák pedig azért vannak, hogy megoldjuk őket — ha egy mód van rá. Eközben jeleneteket látunk, melyekben a lányok koktélozás közepette beszélik ki, milyenek is a pasik. A férfiak is ugyanezt teszik, csak éppen egy szúnyogoktól hemzsegő tó partján, horgászás közben. Helyszínünk nincs megnevezve, ahogyan a szereplők sem, hiszen bár van két főszereplő, de mondataikat nem mindig az ő szájukból halljuk. Mindenki meséli a történetet, s annak ellenére, hogy a szereplők nem a saját kapcsolatukról beszélnek, van egy olyan érzésünk, hogy a mondatok akár a sajátjaik is lehetnének.

A zenéről ifj. Kucsera Géza és Lakatos Mátyás gondoskodik, testileg is beépülve az előadásba, nem kívülállók, végig ott vannak, néha Pálfi Ervinnel kiegészülve. Nincsenek üresjáratok, minden képnek, kelléknek, díszletelemnek megvan a funkciója, karaktere. Különösen izgalmas színfoltja a darabnak, hogy a színpadot nem csak megszokott nézői pozíciónkból figyelhetjük, merthogy egy új dimenzió is láthatóvá válik. Ha nyaralásról beszélünk, mondhatnánk, hogy ez a sirály nézőpontja, hiszen a hátsó falon egy, a színpad fölött elhelyezett kamera felvételeit látjuk kivetítve, ami a koreográfia miatt is fontos.
A szereplők: G. Erdélyi Hermina, Kalmár Zsuzsa, Körmöci Petronella, Pámer Csilla, Balázs Áron m. v., Szilágyi Nándor, Csernik Árpád, Hajdú Tamás, Pálfi Ervin, Baráth Attila, a koreográfus Bodor Johanna, aki a próbafolyamat alatt nemcsak koreografált, de edzéseket is tartott a színészek számára, a díszlet- és jelmeztervező pedig Kálmán Eszter volt.

Hozzászólások

Kapcsolódó cikkek

Facebook

Támogatóink