A tömörülés fő célja a vajdasági vállalkozások fejlődésének és fejlesztésének támogatása, emellett nagy hangsúlyt helyeznek a szakmai továbbképzésre és kapcsolatépítésre, valamint mentorprogramot is hirdettek.

A Vajdasági Fiatal Vállalkozók Egyesületének elnöke Méhes Béla, a bácskossuthfalvi Sila láncgyár tulajdonosa és tizenkét éve a vezetője is. Az üzemnek 220 alkalmazottja van, termékei több mint nyolcvan százalékát külföldön értékesíti.

Beszélgetésünk kezdetén a csoportosulás első embere elmondta, a tagtoborzás során bejárták Vajdaság nagyobb településeit. Az akciójuk eredményességét bizonyítja, hogy eddig hetven fiatal vállalkozó csatlakozott hozzájuk, többségük a Tisza menti településekről, valamint Szabadkáról és Topolyáról. Az első eseményük a nemrégiben Zentán megtartott találkozó volt, melyen a részvevők megismerkedhettek az egyesület eddigi munkájával és terveivel, illetve a tapasztalatcserére is alkalom nyílt. Az előadások után a rendezvény oldottabb hangulatban, a Tiszavirág Fesztiválon folytatódott. 

Méhes Béla és Szorcsik András, a VFVE titkára (Máriás Endre felvétele)

* Miért tartották fontosnak az egyesület létrehozását?

— Elsősorban azért, mert rájöttünk, hogy mi, vállalkozók nem igazán ismerjük egymást, gyakran még a környező településeken élőkről sem tudjuk pontosan, mivel foglalkoznak. Érdekes tapasztalat volt, hogy ugyanazon a városon belül is akadtak olyanok, akik váltig állították, rajtuk kívül nem nagyon dolgozik ott magyar cégtulajdonos, aztán pedig ők is meglepődtek, amikor kiderült, hányan vannak. Úgy gondoljuk, legfőbb ideje, hogy ezen az áldatlan állapoton változtassunk. Fontosnak tartjuk, hogy a fiatal vajdasági vállalkozók megismerjék egymást, együttműködést alakítsanak ki, és általunk olyan, a fejlődésüket elősegítő információkat kapjanak, amelyekhez egyébként talán nem jutnának hozzá. Mivel valamennyien fiatalok vagyunk — az egyesületnek az lehet a tagja, aki még nem töltötte be a 41. életévét —, és közös témánk is van, nagyon jól el tudunk beszélgetni. A korunkból adódóan szeretjük a lazább, oldottabb hangulatú rendezvényeket, melyek arra is alkalmasak, hogy például üzletkötések szülessenek.

* Tehát a korhatár a 40, pontosabban a még be nem töltött 41. életév. 

— Igen, viszont támogató tagként, szimpatizánsként szívesen látjuk a tapasztalt, idősebb szakembereket, hiszen szükségünk van a tanácsaikra. Egyébként az egyesületünk kapcsolati tőkét, adatbázist kínál a tagjainak, melyben nemcsak a vajdasági, hanem a hasonló profilú Kárpát-medencei cégeket is megtalálják. Mintegy 30 000-es címlistáról van szó, mely szerintünk jelentős értéket képvisel. A Kárpát-medencei testvérszervezetekkel márciusban írtuk alá az együttműködési szerződést, mely reményeink szerint rövidesen a fiatal vajdasági vállalkozók előtt is újabb lehetőségeket nyit meg.

Tagtoborzás Temerinben (a VFVE Facebook-oldala)

* Mint hallottam, az érdemi munka nemrégiben kezdődött. Milyen terveik vannak az elkövetkező hónapokra? 

— Képzéseket tartunk, valamint kéthetente találkozókat. Ezek keretében olyan nagyobb cégeket látogatunk meg, ahol szívesen fogadnak bennünket, és megosztják velünk a tapasztalataikat. Emellett a hasonló területen tevékenykedő vállalkozóknak azt tesszük lehetővé, hogy megismerkedjenek és beszélgessenek. Nemcsak tanácsokkal segítjük a tagságot, hanem a kereskedelmi lehetőségekre is igyekszünk nagy hangsúlyt helyezni, a szervezeten belül pedig bizonyos kedvezményeket adunk. Az sem titok, hogy mielőtt befogadunk valakit, megvizsgáljuk, valódi-e a cége, van-e megfelelő terméke, stb. A most készülő honlapunkon pedig munkaerőt is lehet majd keresni, ajánlani. Jelenleg a tagjaink között a fémesek és a mezőgazdaságban tevékenykedők vannak legtöbben. Az utóbbiak esetében követelmény, hogy ne csak primáris mezőgazdasági termelők legyenek, mert akkor nevezhetőek vállalkozóknak, ha a termékeikhez hozzáadnak valamilyen értéket, például feldolgozzák. Vajdaságban kevés a nagyvállalkozás, leggyakoribbak a mikrocégek egy-két alkalmazottal, illetve öt—tíz dolgozóval. Persze olyan üzem is akad, ahol több száz munkást alkalmaznak, a vezető, esetleg a tulajdonos pedig fiatal vállalkozó. Az első bevételeink — a pályázati pénzek és a tagsági díj — most kezdenek beérkezni, össze kell raknunk az egyesület finanszírozását, mely ebből a két forrásból valósul majd meg. A felsoroltakon túl a Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt. támogatásával hamarosan elindíthatjuk a mentorprogramunkat. Zentán már bejelentettük, hogy mentorokat keresünk, illetve várjuk azoknak a jelentkezését, akiknek mentorálásra van szükségük.

Megbeszélés Óbecsén

Méhes Béla azt is elmondta, hogy az első találkozójuk fontos témája a kivitel volt, hiszen sokan félnek a vámrendszertől, ám még ennek ellenére is kíváncsiak, hogyan tudják az árujukat a külföldi piacon értékesíteni. Úgy vélik, az itteni cégek exportterülete a Kárpát-medence lehet.

A Vajdasági Fiatal Vállalkozók Egyesülete augusztus 17-én és 18-án tartja meg következő rendezvényét Oromon, a Malomfesztiválon. A konferencia középpontjában az elvándorlás kérdésköre áll majd. Bemutatják a kutatási eredményeket, igyekeznek felvázolni az okokat és a nehézségeket, illetve megpróbálnak javaslatokat tenni azzal kapcsolatban, hogy a cégeknél milyen változásokra van szükség ahhoz, hogy minél több fiatal itthon maradjon.

Szó lesz a mentorprogramról is, annak függvényében, hogy együttműködnek a budapesti Vajdasági Baráti Egyesülettel, melynek tagjai vajdasági származású, sikeres vállalkozók. Már több éve mentorálják a Kárpát-medencei fiatal és családi vállalkozókat, és a Felvidéken is ők segítettek ennek a programnak a koordinálásában.