Az év végéig kellett volna elfogadnia a parlamentnek, de még csak a munkaszövegről tartanak konzultációkat az államigazgatási és helyi önkormányzati minisztérium, valamint az EBESZ szerbiai küldöttségének szervezésében. A szerbiai nemzeti kisebbségek nemzeti tanácsairól szóló törvénynek egyelőre a munkaváltozata készült el, melyet egy többtagú csoport dolgozott ki, a nemzeti tanácsok képviselőinek több-kevesebb részvételével és érveiknek több-kevesebb figyelembevételével.
Ezzel az első szöveggel mindenki elégedetlen, az érintettek visszalépésként élik meg. A konzultációk után — az ígéretek szerint az ezeken elhangzottak figyelembevételével — készül el a törvény tervezete, majd nyilvánosan megvitatják az újabb szöveget, és csak ezután, valamikor a tavasszal kerül a parlament elé. A Vajdasági Magyar Szövetség meggyőződése, hogy addig sikerül jelentős mértékben megváltoztatni a mostani szöveget.
Az elkészült munkaszövegről Szabadkán is megbeszélést szerveztek, Újvidék, Novi Pazar, Bujanovac és Petrovac na Mlavi után, az utolsó állomás pedig Belgrád volt hétfőn. Az állomások közé Szabadka a nemzeti kisebbségek nemzeti tanácsai koordinációs testületének javaslatára került — ennek elnökségét jelenleg a Magyar Nemzeti Tanács látja el.
A szabadkai rendezvényen az állam részéről az államigazgatási és helyi önkormányzati minisztérium államtitkára, Ivan Bošnjak volt jelen, mellette Milica Rodić, az EBESZ szerbiai küldöttségének kisebbségi ügyekkel megbízott tagja köszöntötte az egybegyűlteket, a törvény munkaváltozatát pedig Vladimir Đurić ismertette. Elhangzott, a szöveg kidolgozásakor szem előtt tartották az Alkotmánybíróság 2014-ben hozott döntését, a 23. uniós csatlakozási fejezet keretében a kisebbségi cselekvési tervvel vállalt kötelezettségeket, az ország alkotmányát, emellett arra is törekedtek, hogy az elszigetelődés helyett serkentsék a kisebbségi közösségek integrációját és depolitizálják a nemzeti tanácsokat.
Számos jelentős változást lát elő a jelenlegi szöveg. Hogy csak néhányat említsünk: hatáskörök helyett jogosítványaik lennének a kisebbségi önkormányzatoknak, javaslattételi helyett véleményezési jog illetné meg őket, a testületeknek büntetés terhe mellett kétnyelvűvé kell válniuk, például az ülésről készült jegyzőkönyvet annak elfogadása után legkésőbb 15 nappal szerb fordításban el kell juttatniuk a minisztériumnak, a nemzeti tanácsok tagjai nem tölthetnének be közfunkciót (jelöltként indulhatnak, de ha mandátumot nyernek, választaniuk kell a két tisztség között), az állami (köztársasági, tartományi, önkormányzati) bevételek 50 százalékát fordíthatják állandó kiadásaikra, azaz önmaguk fenntartására, a fennmaradó részt tevékenységekre kell költeni, az intézményalapítás és a működtetés terén pedig nagy visszalépésnek számító módosításokat tartalmaz.
Ivan Bošnjak kifejtette, Szerbia célja, hogy a nemzeti tanács autentikus képviselője legyen a közösségnek, a döntéseket pedig minél nagyobb konszenzus kísérje — ahelyett, hogy politikai testület módjára működjön a tanács, mint azt az eddigi gyakorlat mutatta.
A vitán mind a négy — a magyar, a horvát, a bunyevác és a német — szabadkai székhelyű nemzeti tanács képviselői jelen voltak. A tartományi kormányt Nyilas Mihály alelnök, oktatási, jogalkotási, közigazgatási és nemzeti kisebbségi — nemzeti közösségi titkár, a Vajdasági Magyar Szövetség politikusa képviselte. Újságíróknak nyilatkozva a megbeszélés előtt kifejtette, hogy a VMSZ sem elégedett a nemzeti tanácsi törvény módosításának munkaszövegével. Úgy fogalmazott, hogy hiányos, és kifejezetten rossz részei is vannak. — Ez egy összeollózott szöveg, különféle javaslatok, minisztériumi álláspontok alapján születettek meg bizonyos részei — figyelmeztetett. Elmondta továbbá, hogy a VMSZ és a Magyar Nemzeti Tanács is kidolgozott módosításokat, ezeknek egy része belekerült a mostani szövegbe, más pontjai viszont nem. Ám a jogalkotásnak ebben vagy egy későbbi körében megvan a lehetőség arra, hogy jelentősen megváltoztassák a szöveget, méghozzá abba az irányba, hogy a kisebbségek, így a vajdasági magyarság kulturális autonómiája is megmaradjon és megerősödjön. A VMSZ és az MNT egyeztetett, részletes módosítási javaslatait az ülésen Hajnal Jenő elnök vezette fel, majd jogi szakmunkatársa, Lulić Emil fejtette ki.
A finanszírozási megoldás különösen a kisebb közösségeket és azok nemzeti tanácsait érinti hátrányosan — hangzott el a Bunyevác Nemzeti Tanács elnöke, Suzana Kujundžić Ostojić részéről. Hozzátette, a testület fenntartása is megkérdőjeleződik, ha az állami támogatás felét költhetik el erre a célra, hiszen minél kisebb létszámú egy közösség, annál kevesebb pénz illeti meg a szerbiai büdzséből, az önkormányzatok részéről pedig csupán Szabadka támogatására számíthatnak, mivel a közösség jobbára itt él.
A Horvát Nemzeti Tanács elnöke, Martin Bačić azt sérelmezte, hogy maga a folyamat nem volt eléggé inkluzív, nem folyt partneri párbeszéd a törvényalkotók és a nemzeti kisebbségek között, a tervezett változások pedig csorbítják az eddigi jogokat.
A Vajdasági Magyarok Demokratikus Közösségének elnöke, Csonka Áron, valamint a Magyar Mozgalom elnökségi tagja, Józsa László is részt vett a nyilvános vitán. A VMDK és az MM is jelentős visszalépésnek, az elért jogok csorbításának, a hatáskörök lényeges csökkentésének éli meg a munkaszöveget. Véleményük szerint a kisebbségi autonómiának pusztán a látszata maradna meg.
A törvényről várhatóan a tavasszal szavaz a szerbiai parlament, ekkor fogadhatja el a képviselőház a kisebbségi kerettörvény módosításait is, illetve a hivatalos nyelv- és íráshasználatról szóló törvényt.
Roncsák Alexander felvételei