Vajdaságból — Nagybecskerekről, Újvidékről és Szabadkáról — mintegy nyolcvan személy érkezett, hogy megmutassa a régió sajátosságait a kulturális élménycserére éhes közönségnek, ezenkívül jó alkalom volt ez arra is, hogy itt találkozzanak a Budapesten élő vajdaságiak.

A nagybecskereki civil szervezet budapesti kirándulása egy többéves együttműködés eredménye. Az elmúlt másfél évtized során számos vajdasági zenekar az Új Optimizmus csoport szervezésében lépett fel a magyar fővárosban. A Vojvodina recommended című rendezvényt öt éve szervezték meg először, ráadásul éppen Budapesten — ugyancsak a Fonó Budai Zeneház adott neki otthont. Akkor többek között Lajkó Félix muzsikált a közönségnek, valójában ezzel a fellépéssel kezdte meg nagy sikerű turnéját a Boban Marković Orkestarral. A következő években más közeli nagyvárosokban, például Bécsben és Temesváron is bemutatkozott a vajdasági küldöttég, az idén pedig ismét Magyarországra látogatott. A kezdeményezés célja, hogy elmélyítse a régió nemzetközi kapcsolatait, és ezzel együtt a szerb—magyar kapcsolatokat, hogy érdemi párbeszéd, új ismeretségek és újabb szakmai, baráti kapcsolatok alakuljanak ki.

Az immár hagyományosnak mondható rendezvényen fiatal művészek mutatták be azokat a kulturális értékeket, amelyekkel Vajdaságban büszkélkedhetünk.

Az egész estét betöltő műsor a bácskai túlélő történetével kezdődött. Szerbhorváth György Van valami bejelentenivalója? című monodrámáját Csernik Árpád előadásában láthatta a közönség. A darab a szabadkai csokoládégyár négy portásgenerációjának történetét elmesélve vezet át bennünket az elmúlt évtizedek eseményein: második világháború, szocializmus, testvériség-egység, Tito temetése, Jugoszlávia felbomlása, napjaink… Politikusok, ideológiák jöttek-mentek, csak a kisember maradt, a bácskai túlélő, akinek történetét tavaly április, a bemutató óta mintegy négyezren látták szerte Vajdaságban és immár Budapesten is.

A darab után kerekasztal-beszélgetés következett, melynek témája a színház és az irodalom szemszögéből megvilágított történelem volt, párhuzamba állítva a hozzáadott érték és az irónia kérdésével. A részt vevő felek — Gordana Draganić Nonin, a Nova Misao folyóirat főszerkesztő-helyettese, Balázs Attila író, Makai József újságíró és Bárdi Nándor történész, az MTA Kisebbségkutató Intézetének munkatársa — azt is megpróbálták megválaszolni, hogy a kormányok vajon miért félnek az ilyesfajta daraboktól, és hogy a legfiatalabb művészi generáció miért csak akkor nem szökik el a politikától, ha valami érdeke fűződik hozzá.

A beszélgetés után bemutatták Bala Nemanja és Brane Love Hunter című filmjét, melyben a főszereplőt a Love Hunters című legendás újvidéki zenekar frontembere, Mumin Milan alakítja. 

Az est hátralévő részében bemutatkozott az Exit mint minden idők legjobb vajdasági fesztiválja, mely Európa-szerte nagy népszerűségnek örvend, továbbá az Újvidéki Egyetemi Művelődési Központ, a Nova Misao (Új Gondolat) vajdasági kortárs kulturális folyóirat, és bemutatták Bogica Mijatović könyvét, a Vajdasági rockenciklopédia című kötetet is.

A képzőművészeti programban egy csoportos kiállítást láthatott a közönség Utcai Dávid, Ricz Géza, Kis Endre, Sütő Anna, Varga Natália, Faragó Orsolya, Pély Barna, valamint Siflis András alkotásaiból. A kiállítás kuriózuma volt, hogy a közönség Sinkovics Ede vajdasági származású képzőművész műtermébe is betekinthetett, ahol a művész korábbi munkáin kívül a most készülő alkotásait is megtekinthette.

Az estet természetesen koncertekkel zárták: a zenei programban fellépett Branimir Rosić, aki 2013-ban a Belgrádi Arénában Manu Chaóval is zenélt, ezenkívül a nagybecskereki Josif Marinković Zeneiskola ígéretes dzsessz-szakosai, akik elnyerték az Új Optimizmus Jó Példája elnevezésű díjat is, valamint a híres nagybecskereki Jam Factory együttes is.

Az Új Optimizmus civil szervezet felvételei