A rendezvénynek az oromi Arany János Általános Iskola és annak udvara adott otthont. A nap folyamán gyermekfoglalkozások, főzőverseny, oldtimer- és Orom térségének keresztjeit bemutató kiállítás, valamint kirakodóvásár várta az érdeklődőket. A Sörfesztivál keretében sörös ügyességi versenyeket, köztük sörpongot, sörivó és kriglitartó versenyt szerveztek.

Nagyszámú látogató volt jelen a helyszínen

Erdélyi Olivér, Orom Helyi Közössége Tanácsának elnöke elmondta, a világtalálkozó sikeresen összehozza az oromiakat, hiszen a rendezvény idejére minden elszármazott igyekszik hazalátogatni.

– Az előző évekhez hasonlóan az idén is próbáltuk ingyenessé tenni a gyermekprogramokat, hogy az idelátogató gyerekek tudják élvezni őket. A tavalyi év volt az első olyan, amikor összekapcsoltuk a Sörfesztivállal, hogy a szervezés a leghatékonyabb legyen. Igazából sokkal jobban örülünk ennek a melegnek, mint a tavalyi viharnak, mely idő előtt vetett véget a fesztiválnak. Azt kell mondanom, maximálisan elértük azt a célt, amelyért annak idején kitaláltuk ezt a találkozót. A világ bármely területén élők megpróbálják úgy időzíteni a szabadságukat, hogy hazalátogassanak az itt élő rokonaikhoz, barátaikhoz. Ilyenkor osztálytalálkozók is szoktak lenni – egyébként az én 20 éves osztálytalálkozóm is most van –, úgyhogy ez is egy ékes példája annak, hogy az emberek megpróbálnak erre a napra összeszerveződni, és örülünk annak, hogy ezt sikerült megvalósítani – hangsúlyozta a tanácselnök.

Erdélyi Olivér

A fesztivál idején a gyermekprogramokról a Nanny 2 Go gondoskodott. Sátai Adrienn, a civil szervezet egyik tagja mesélt röviden az egyik kihívásról.

– Kincskereső játékot szerveztünk, a rendezvény területén más-más helyeken kincseket rejtettünk el. A gyerekek kaptak egy kincskeresős füzetet, melyben az elrejtett dolgok képei voltak, és ez alapján kellett nekik beazonosítani és megtalálni őket. Bármilyen korosztály szívesen játssza, de azt vettem észre, ma nagyjából négy–tizennégy évesek vettek részt ebben. Most vagyunk itt először, a tavasszal alakultunk meg, és eddig inkább esküvőkre hívtak bennünket, de fesztiválokon és születésnapokon is részt veszünk.

Az iskola épületében az idén is helytörténeti kiállítást szerveztek, melyről az egyik szervező, Bata Johanna számolt be, aki Orom hely- és családtörténetével foglalkozik.

– Mindig valamilyen helytörténeti kiállítással várjuk ezen a rendezvényen a látogatókat. Ezúttal 24 keresztről emlékezünk meg, ebből 18 ma is Orom térségében áll, viszont van 3 olyan, amelyet valaha a régiónkban állíttattak, de az idők viharai során máshová kerültek, és néhány olyan is, amelyet már csak az emlékezet őriz. A kiállítás alapját a helytörténeti tudásunk adta, rajtam kívül Pósa Mária helytörténeti kutatóról és Szarvas Erzsébetről beszélhetek. Mi hárman készítettük el a kiállítást, és mivel ismerjük a térséget, és sok éve foglalkozunk a gyűjtéssel, nem volt nehéz összeállítani ezt az anyagot. Minden keresztnek megvan a maga története, ezeket közzé is tettük rövidebb szövegekben. Azt tudni kell, hogy a kereszteket annak idején – itt legfőképpen az 1800-as évek végéről és az 1900-as évek elejéről beszélünk – több okból emeltették, akár emlékként vagy fogadalomként is. Például volt egy édesanya, akinek több fia az I. világháborúban harcolt, és olyan fogadalmat tett, hogy ha épségben hazatérnek, állíttat egy keresztet. Van egy olyan, a mai Újfalu területén, amelyet egy valaha élt nagygazdacsalád emeltetett, de az államosítás során a keresztet lerombolták. Akkor félretették, hála Istennek megőrizték, és térségünkön kívül ugyan, de újra felállították – mesélte Johanna.

A világtalálkozó a helyiek és az innen elszármazott oromiak közös ünnepe, közülük fiatalok és idősebbek is nyilatkoztak lapunknak. Először a kilencéves Vajda Botonddal beszélgettem, aki szerint minden évben megéri kilátogatni.

– A Sörfesztiválra több éve ki szoktunk jönni reggeltől estig, nagyon jók a gyerekprogramok és az arcfestés is. Most egy pókemberes arcfestést kértem, és általában a főzőversenyen is részt veszünk. Jók az előadások, programok is.

Ágoston Marika néni negyvenöt évet töltött Németországban, nemrég költözött vissza Oromra.

– Ustorkán születtem, mely egykor Oromhoz tartozott. Sajnos, a gyermekkorom nagyon szomorú volt. Tízéves voltam, amikor anyukám meghalt, apám két évre rá követte, azután a testvéremmel örökbe fogadtak bennünket, külön családok. Tizennyolc évesen férjhez mentem, nagyon szegények voltunk, így ’70-ben elmentünk külföldre. Az volt a fő célom, hogy legyen egy házunk, és a gyerekeim ne éhezzenek. Negyvenöt évig voltunk kint, majd hazajöttünk, mert nagyon vágytam haza. Régen sok jószívű ember élt itt, akik mindig segítettek, és azt gondoltam, hogy azok a jószívű emberek vannak idehaza most is, de amikor hazaértem, csalódtam. Engem az tesz boldoggá, ha az embereknek örömet, kedvességet tudok adni, viszont úgy érzem, itt ez nem fontos, és nagyon büszkék az emberek.

Ágoston Marika néni

Dukai Tivadar, az esemény estéjén fellépő Eridanus zenekar gitárosa is oromi származású. Elmondása szerint számára mindig nagy élmény visszalátogatni szülőfalujába.

– Öröm számomra, hogy itt lehetünk, hiszen ez a szülőfalum. Felemelő érzés visszatérni ide, nagyon szeretek Oromon lenni. Tóthfaluba sodort az élet, így ritkábban vagyok itt, a szüleim meghaltak, a gyerekeim pedig úgyszintén másutt élnek, de mindig megdobban a szívem, ha keresztülhaladok Oromon. Örömmel jövök ide, jó találkozni az ismerősökkel, nem könnyen leírható érzés. Jó a falu, a közösség, becsületes, dolgos emberek alkotják.

Dukai Tivadar

Az ünnepélyes megnyitó során Fejsztámer Róbert, Magyarkanizsa község polgármestere köszöntötte a látogatókat. Beszédében hangsúlyozta, a rendezvény csak azért működik, mert a községi támogatás mellett rengeteg önkéntes és szervező dolgozik azon, hogy megvalósuljon.

Az est további részében koncertek következtek, elsőként az Eridanus, majd a Perpetuum Mobile lépett színpadra. A helyszínen készült fotókat a lap alján található QR-kód segítségével tekinthetik meg.