Egy mezítlábas „masszázsangyal”

Egy mezítlábas „masszázsangyal”

Vidám, zöldes és rózsaszín falak között Julio Iglesias bársonyos hangja, kókuszillat, gyertya lángja fogad, és persze Mária.

Az Arany Kezek (Zlatne Ruke) masszázsszalon vezetője ő, a minden csomót szétnyomkodó, csodatevő, aranykezű és aranyszívű Zrínyi Bolvári Mária masszőz. Mezítláb sürög-forog az ember megfáradt teste körül, s egy tea vagy egy nagy pohár víz nélkül nem is engedi el a vendégeit.

Már az első alkalom után azt éreztem, hogy újjászülettem. Ellazultam, fellélegeztem, egyszerűen olyan volt, mint a népmesékben, amikor megfürdenek az élet vizében. S ezt mind neki köszönhetem. Mária 1984 óta foglalkozik masszázzsal, azóta rengeteg emberen segített. Idősön és fiatalon, sportolón és henyélőn. Néha látástól vakulásig nyomogatja a páciensek nyakát, hátát, talpát és fejét, időpontot egyeztetni sem könnyű nála, a vendégkönyv telis-tele van pozitív beírásokkal.

— Annak idején, amikor elkezdtem masszírozni, az indítóerő az volt, hogy lenyűgözött a tény, mennyi mindent el lehet érni másfél óra alatt csupán a masszázs segítségével. Egyszerűen szerelembe estünk, én és a masszázs. Iskolát nem végeztem, magamat képeztem, olvastam róla rengeteget, és minden infót, mely ezzel kapcsolatos, magamba szippantottam.

* Mire jó a masszázs? Miért érzem úgy, hogy mindenre?

— Mert így is van. Javítja a metabolizmust, ebből következik a szervek állapotának javulása, s ha szerveink jól működnek, a pszichénk is mosolyog majd. Másként éljük meg a dolgokat, egyszerűen új emberek leszünk tőle. S ez éppen elég, nem? Folyamatosan tele van a határidőnaplóm, aki egyszer volt, az visszajár, s én ennek örülök a legjobban. Most már három éve segítőm is van, Ivan, mivel nem nagyon tudok már több embert vállalni. Rengeteget dolgozom, és több mint húsz év aktív munka van a hátam mögött.


A szerző felvételei

* Fizikailag is nehéz ez a szakma?

— Nekem nem. De néha megugrom a saját határaimat is. Ilyenkor elérem a fáradtságnak azt a szintjét, amikor az adrenalintól már semmit nem érzek. Megfeszített a tempó, s ezt csak szerelemmel lehet csinálni. Jó látni, hogy az embereken rögtön tudok segíteni, mert amint felkelnek az ágyról, érzik, hogy könnyebb a mozgás, enyhült a fájdalom. Akik rendszeresen járnak, azoknak az egészségügyi állapota is javul. Hogy mi a rendszeres? Akkut állapot esetén eleinte két-, aztán lassan négy-, majd tíznaponta, utána kéthetente, végül pedig havi háromszor. De vannak külföldről hazautazó pácienseim is — végtére is már fél Szabadka külföldön él —, ők öt-hat masszázst is felvesznek tíz nap alatt, hogy kibírják azt a tempót, amelyet egy külföldi munka sokszor diktál.

* Van valami különleges sikertörténeted, amelyet megosztanál?

— Nem szeretek ilyen történeteket mesélni, mert sokszor csak jókor voltam jó helyen. Az életünk fonalát valaki más tartja, nem mi. Ha mindent megteszel, hogy tönkretedd az egészséged, akkor illuzórikus azt várni, hogy egy fizioterapeuta visszaadja azt az életminőséget, amelyet húsz-harminc év alatt szisztematikusan tönkretettél. De persze ezeken is segít a masszázs egy bizonyos szintig. Egy, a szívemhez közeli eset egy terhességmegtartás volt. Egy kismama nem tudta kihordani a magzatot, de a masszázsnak köszönhetően végül sikerült annyira ellazulnia, hogy összejött. Egészséges gyermeket hozott a világra, s azóta is jár, most már a babával együtt, aki Julio hangjára nagyokat bóbiskol, amíg anyukája egy kicsit ellazul.

* Van olyan, aki nem mehet masszázsra?

— A rákosok sajnos nem járhatnak. Ezért kell előtte jönni, és megelőzni ezt a csúnya betegséget.

* Miközben a laptop okozta csomóimat gyötröd, mondd már el: te hogyan látod, min kellene változtatnunk nekünk, itt élőknek, hogy egészségesebbek legyünk?

— Az egészség kulcsfontosságú mozgatóereje a pozitivitás. Ha valaki így gondolkodik, akkor semmi negatív nem történik vele, vagy ha mégis, akkor könnyen túlteszi magát rajta. Az első állomás a gondolkodásmód, utána ezt össze kell hangolni azzal, amit mondunk, aztán mindezt a kezünkkel, azaz a cselekedeteinkkel. Az első és a legfontosabb lépés magunkat megváltoztatni. Hiszen ha ezt magunkkal nem tudjuk megtenni, akkor mással s a környezetünkkel sem. Néhány jótanács: Reggelente két pohár víz s egy kanál méz. Elegendő C-vitamin és magnézium. Lefekvés tíz és éjfél között. Napi két kilométer séta. Fontos, hogy ne ugorjuk át az étkezéseket, reggelizzünk valami finomat. Ha ezeket betartjuk, máris jobb lesz a közérzetünk, ebben biztos vagyok. Én is ha tehetem, betartom, és jól is érzem magam. Úszni járok, és nem nagyon szoktam beteg lenni.

* Lehet tanulni a pozitív gondolkodást?

— Lehet, de kell hozzá egy pozitív környezet is. S ahogy annyi minden, ez is a családból indul ki, a családunk pedig olyan-amilyen. De itt vagyunk például mi. Ez a kis szalon, ez az oázis, mely remélem, visszaadja az embereknek az erőt és az optimizmust, s egy kicsit ki tudnak lépni a hétköznapjaikból. Mi ezért vagyunk itt.  Meg azért, hogy megtanítsuk őket arra, hogy másként nézzenek a dolgokra, ha máskor nem is, legalább annak az egy órának az erejéig, amíg itt vannak.

* Ha már említettük, hogy fél Szabadka külföldön van, te nem mentél el még többet keresni?

— Ha nem mentem el délelőtt, délután sem fogok. Ennyi befektetett munka után, ennyi év után a saját pácienseimmel... Soha nem hagynám őket itt. A világ összes pénzéért sem. Szeretek itt, boldog vagyok. Boldog, hogy segíthetek azoknak, akiknek nincs ambíciójuk, hogy elmenjenek, mert kell nekik az erő és az energia ahhoz, hogy kibírják.

Ivan Spremić, Mária asszisztense.

— Mielőtt elkezdtem sulizni, azon gondolkoztam, hogy olyan foglalkozást találjak, amelynek köze van az egészségügyhöz, s ahogy közeledett a nyolcadik vége, nézegettem, mi lehetnék, s a fizioterapeuta tetszett legjobban, erre is iratkoztam be, s egyre jobban megtetszett, az egészségügyi középiskola után is folytattam. Ez egy gyönyörű szakma. A legszebb benne, hogy valakit megszabadítasz a fájdalomtól, ellazítod, meggyógyítod, pozitív energiát adsz.

* Vannak saját klienseid?

— Most már igen. Mária a példaképem, szeretnék egyszer olyan lenni, mint ő. Nagyon jó mentor, tőle tanultam meg majdnem mindent. Mielőtt idejöttem, azt hittem, mindent tudok, amit kell, aztán rájöttem, mennyi mindent nem tudok.

* Sok emberben él egy előítélet a masszázzsal szemben. Mit gondolsz erről?

— Nekik fogalmuk sincs arról, hogy mi a masszázs. Én sem teszek különbséget nő és férfi között, a test az test. Sokaknak nincs masszázskultúrájuk, s azzal sincsenek tisztában, mennyit tudnának maguknak segíteni. Úgy beszélnek róla, hogy sohasem próbálták ki. Pedig mindenki számára hasznos lenne. Persze megértem azokat, akiknek rossz élményben volt részük, s ezért ítélik el. Mert lehet ezt rosszul is csinálni. 


Még több kép:▼

Képgaléria

Cikkünk további képei

Hozzászólások

Kapcsolódó cikkek

Séta a holnapokért
Ép Testben
Mi fán terem a speedfitness?
Ép Testben
Facebook

Támogatóink