home 2024. március 28., Gedeon napja
Online előfizetés
Egy magyar közösség újjáélesztése
Tóth Lívia
2011.06.15.
LXVI. évf. 24. szám
Egy magyar közösség újjáélesztése

- Szabó Attila fotóMegható pillanatoknak lehettek a tanúi azok, akik a múlt héten részt vettek Bácson a Magyar Köztársaság Belgrádi Nagykövetségének első, kihelyezett konzuli napján. Az ügyfélfogadás végén ugyanis a jelenlévők elénekelték nemzeti imánkat. Kissé idegen hangsúllyal és bátorta...

- Szabó Attila fotó

Megható pillanatoknak lehettek a tanúi azok, akik a múlt héten részt vettek Bácson a Magyar Köztársaság Belgrádi Nagykövetségének első, kihelyezett konzuli napján. Az ügyfélfogadás végén ugyanis a jelenlévők elénekelték nemzeti imánkat. Kissé idegen hangsúllyal és bátortalanul, de reménykeltően szárnyaltak a helyi rádió emeleti kistermében a jól ismert sorok: Isten, áldd meg a magyart! Nikowitz Oszkár nagykövet úr, Ritecz Miklós főkonzul, dr. Szlanyinka Anna attasé és munkatársaik jelenlétében huszonhatan adták át az egyszerűsített honosítási eljáráshoz szükséges dokumentumokat. Az esemény megszervezését a VMSZ községi szervezete és elnöke, Ihász Mária vállalta magára.
Skraván Erzsébet lapunknak nyilatkozva elmondta, nagyon örül, hogy megérték ezt a napot, melyet - meglátása szerint - kemény harc előzött meg.
- Nagy kitartásra volt szükségünk. Én mindig magyarnak tartottam magam, de amikor megalakult a magyar egyesület, akkor kezdtük el igazán érezni azt az erőt, amelyet az Úr adott nekünk. Hosszú évtizedeken át igyekeztek elnyomni a magyarságunkat. Én 1954-ben születtem, de már nem járhattam magyar iskolába, mert addigra megszűnt. A szerb tannyelvű órákon semmit sem értettem, csak a templom maradt számomra, ahol az anyanyelvemet hallottam.
Res Etel 1944-ben született, és még magyar nyelven végezhette el az általános iskola első négy osztályát.
- Nagyon boldog vagyok, hogy visszakaphatom a magyar állampolgárságot. Hogy miért kérem, arról eddig még nem sokat gondolkoztam, de az édesapám és az édesanyám magyar volt, én is az vagyok, és magyar is szeretnék maradni. Büszke vagyok rá, hogy nemcsak én, hanem a gyermekeim is jól beszélnek magyarul.
Bácson ugyanis az, hogy valaki magyarnak vallja magát, még nem jelenti az anyanyelvének az ismeretét is. Ez a következménye annak, hogy hosszú évtizedek óta nincs magyar oktatás, és hogy a közelmúltig nem volt magyar művelődési élet sem.
- Meg vagyok hatódva - fordult az egybegyűltekhez Nikowitz Oszkár. - Tavaly decemberben jártam itt először, és akkor szembesültem vele, hogy itt végvári harcot kell folytatni, mert a bácsi magyarok már nem ismerik az anyanyelvüket. Akkor nem hittem volna, hogy fél év alatt ilyen kiváló eredményt érnek el a magyar nyelv elsajátításában. Kezdeményezni fogjuk az önök kérelmeinek pozitív elbírálást és jóváhagyást, mert nagyra értékeljük, hogy a lelkükben és a tudatukban magyarok maradtak, jóllehet az anyanyelvüket elveszítették. Ezzel azonban kötelezettségek is járnak: a jövőben ápolniuk kell a magyar kultúrát és nyelvet, a gyermekeket magyar tanfolyamra kell küldeniük, küzdeniük kell a magyar osztály megnyitásáért az iskolában, és még több magyar kultúrcsoportot kell alakítaniuk - hangsúlyozta a nagykövet úr, majd megköszönte a VMSZ-nek és Ihász Máriának, hogy életre hívott, vagyis inkább újjáélesztett egy magyar közösséget. Hozzáfűzte: a terveikben szerepel a kihelyezett konzuli napok folytatása, például Torontálvásárhelyen, Székelykevén, Pancsován vagy Versecen.
A polgárokhoz szólt Pál Károly, a VMSZ ügyvezető alelnöke, valamint Tomislav Bogunović polgármester, aki az önkormányzat támogatását ígérte a magyar kezdeményezésekhez. Az ünnepélyes alkalmat - hatalmas tapsot aratva - a helybeli Corvin Mátyás Magyar Művelődési Egyesület gyermektáncosai zárták. A csoport tagjai eddig kétszer-háromszor mutatkoztak be a községben, de volt két hivatalos fellépésük is: Bácsfeketehegyen és a Kőketáncon. Felkészültek már az új koreográfia megtanulására, de a vezetőiknek először anyagi forrást kell találniuk a szakember megfizetésére.
Ihász Mária szerint nincsenek megfelelő szavak arra, hogy elmondja, hogyan érzi magát, ezért inkább az elmúlt hónapok küzdelméről beszélt.
- A jelen lévő 26 személy közül 14-en jártak hozzám magyar nyelvtanfolyamra, később pedig csatlakoztak hozzájuk a hozzátartozóik is, akik tudnak ugyan magyarul, de nehezen fejezik ki magukat. Ekkor már csak beszélgettünk, különféle kérdésekre tanulták a választ, de az alapoktól, vagyis az ábécével kellett kezdenünk. Egyidejűleg próbálták elsajátítani az írást, az olvasást és a beszédet. Több generáció volt jelen, nehezen nyíltak meg. Munkámat a belgrádi nagykövetség a nyelvkönyvekről való gondoskodással segítette. Természetesen folytatjuk az órákat, hogy alaposabb tudásra tegyenek szert, s hogy magasabb szintre jussanak. Valóban nem lehet szavakba foglalni, hogy mi történt ma Bácson! Ötven év után először énekeltük a magyar himnuszt. Valami megkezdődött, jó érezni az anyaország gondoskodását, azt, hogy nem feledkezett meg rólunk sem.

Hozzászólások
Hozzászólások
0
Hozzászólás küldése
1000 karakter áll rendelkezésére
A megjegyzésekben kifejtett vélemények a hozzászólások szerzőinek magánvéleményei, és nem tükrözik az internetes portál véleményét. A megjegyzéseket moderáljuk és jóváhagyjuk az általános szerződési feltételeknek megfelelően.
Támogatóink
Az oldal sütiket használ, hogy személyre szabjuk a tartalmakat és reklámokat, hogy működjenek a közösségi média funkciók, valamint hogy elemezzük a weboldal forgalmát. Bővebben a "Beállítások" gombra kattintva olvashat.
Az oldal sütiket használ, hogy személyre szabja az oldalon megjelenő tartalmat és reklámokat..