Az idei esztendő világpolitikai szempontból két szóval írható le legjobban: terrorizmus és migráció. A két dolog valójában összefügg egymással, részben az egyikből következik a másik.
Valójában minden Párizsban kezdődött, és ott is ért véget. Közvetlenül az új esztendő beköszönte után két álarcos támadó tizenkét emberrel végzett a francia fővárosban, a Charlie Hebdo nevű szatirikus lap szerkesztőségében. A támadásra azért került sor, mert a lap rendszeresen jelentetett meg karikatúrákat az iszlám világról és Mohamedről is. A támadókat két nap rendőrségi üldözés után Dammartin-en-Goële iparterületén végezték ki. Mindeközben Szíriában kegyetlen polgárháború szedte áldozatait, és késztetett menekülésre milliókat. Olyannyira, hogy júniusra a 10 milliót is elérte a szíriai menekültek száma a nagyvilágban. Hozzájuk százezrek csatlakoztak különféle országokból, főként Afganisztánból, illetve Irakból, és Európa felé vették az irányt. A hazájukat elhagyó személyek többsége Törökországban zsúfolódott össze, majd részben szárazföldön, részben a tengeren keresztül valósággal megrohamozták Európát. Görögország államcsődjével és a folyamatos előre hozott választásaival foglalkozott, ezáltal nem volt akadály a menekülteknek. Szerbián át előbb Magyarország, majd Horvátország felé vezetett a hazájukat elhagyók útja. A nyár elején a röszkei határátkelőt valójában megtámadták, mert Magyarország kerítéssel próbálta megvédeni a határát, mely egyúttal a schengeni határ is. Az európai politika és a közbeszéd 2015-ben teljes mértékben a menekültválságról szólt. Az Európai Unió politikusai, élükön Angela Merkel német kancellárral általában megkésett és elhibázott megoldásokat javasoltak a menekültkérdés kezelésére. Európa nyugati része egyébként is évtizedek óta küzd a másod- és a harmadgenerációs bevándorlók beilleszkedésével, illetve ennek hiányával, mely súlyos gondokat okozott. Elég csak a párizsi vérengzésre gondolni. November 13-án három fegyveres rontott be a Bataclan nevű koncertterembe, és az Allah akbar felkiáltás után vaktában lövöldözni kezdett, majd túszul ejtette az ott tartózkodókat. A vérontásban csaknem száz ember vesztette életét. Ezenkívül jó néhányan meghaltak még a francia főváros több pontján bekövetkezett lövöldözésekben. A tragikus események után az év egy klíma-csúcstalálkozóval ért véget, szintén Párizsban. Bizalomra adhat okot, hogy a világ országainak sikerült egy, az eddigieknél vélhetően hosszabb életű klímamegállapodást kötniük.