Egy kis francia hangulat

Egy kis francia hangulat

Nagyon furcsa délutánban volt része annak, aki május 17-én betévedt a Klein House-ba, Cédric Gras és Nina Yargekov könyvbemutatójára. A Moliére-napokon ugyanis több francia mondat töltötte be a teret, mint magyar vagy szerb. S ez remekül illett a borospoharakon csillogó napfényhez is.

Nem hagyományos könyvbemutatón vettünk részt, hiszen bevezető helyett a két szerző első körben egymást mutatta be. Cédric Ninát talán egy picit rövidebben. Cédric a Francia Intézet ösztöndíjasa, egy igazi világutazó, aki több expedíción is részt vett már élete során, s utazásait az utóbbi időben könyveiben örökíti meg. Szibériában, Omszkban, majd Vlagyivosztokban töltött el több időt, ott meg is alapította a helyi francia szövetséget. Ugyanezt megtette még Donyeckben és Harkovban is. Első regénye tavaly jelent meg Antracit címen. Cédric egy kérdésre válaszolva elmondta, egészen más most utaznia, amikor tudatában van annak, hogy élményeiből könyv is készülhet.


A szerző felvétele

Az est másik vendége, Nina Yargekov magyar származású regényíró, szociológus. Ő legújabb regényét, a Kettős állampolgárság címűt hozta magával, melyben nem kevés utalás található saját életére, hiszen egy lányról szól, aki identitását keresi, fejtegeti. Azon töpreng, van-e olyan, hogy kettős nemzeti öntudat és identitás, vagy az ember kötelezően jobban kötődik az egyikhez. A regényben szereplő, különböző nemzetiségű szülőktől származó lány amnéziában szenvedve egy repülőn találja magát két útlevéllel, és a Liszt Ferenc repülőtéren leszállva kezdi kutatni, ki is ő valójában. Noha egyértelműen Magyarországra került, érdekes, hogy mégis egy kitalált országként emlegetik, melynek saját nyelve van, méghozzá a számok nyelve. Az emberek számológépet használva írnak, eléggé önteltek, az országnak sok tudósa van, és lakosai rettentően büszkék. Ide kellene beilleszkednie a főszereplő lánynak, illetve megtalálnia gyökereit, identitását. A vaskos kötetet az Arhipelag adta ki Katarina Trajković fordításában. Nina Yargekov 2016-ban megkapta érte a neves Flore-díjat.

A két szerző egymás könyvéből olvasott fel részleteket — a közönség pedig magyar és szerb nyelven követhette az egészet papírról. Ennek is megvolt a maga bája, hiszen miközben a gyönyörű francia nyelvet hallgattuk, magyar és szerb nyelven olvastuk a történet egy apró szegmensét. Mintha felirattal hallgattuk volna a rádiót. Nina pedig az est végén magyarul is felolvasott egy részletet. Mint elmondta, második alkalommal tette ezt meg, s így egészen máshogy hangzik a szöveg, mint francia nyelven, melyen ír. Más a hangulata, s ő maga is egy picit más emberré válik, ha az egyik, és megint mássá, ha a másik nyelvet használja. A magyar nyelvet sajátította el előbb — gyermekkorában, illetve otthon is főleg ezt a nyelvet beszélte —, ezért a magyar sokkal intimebb számára. A franciára inkább a külvilággal való kommunikáció eszközeként tekint.

A Moliére-napokat a Grand Tour 2017 — Utazás Frankofóniában projektum keretében rendezték meg öt kontinensen az ott működő francia kulturális hálózat és a Frankofónia Nemzetközi Szervezet segítségével.

Hozzászólások

Kapcsolódó cikkek

Tuvalu, avagy a süllyedés poétikája
Irodalom
Olvasunk?
Irodalom
Facebook

Támogatóink