home 2024. március 28., Gedeon napja
Online előfizetés
Egy gyermekkori ízvilág felidézése
Gyurkovics Virág
2014.07.09.
LXIX. évf. 28. szám
Egy gyermekkori ízvilág felidézése

Az igényes borfogyasztás, a tradicionális eljárások és a tudomány vívmányainak háromszögében találkoznak azok a borok, amelyek Dujmovics László szerint a jövő borkészítési eljárását vetítik előre. A Dujmovics család temerini szőlőültetvényének szívében, a Vindulo pincészetben jártunk.

Dujmovics László fogorvos. Szereti a jó borokat, de a boltokban kapható, gyenge minőségű lőrékkel sosem volt megelégedve, mivel azok sokszor köszönő viszonyban sincsenek a szőlővel, amelyet a palackokon feltüntetnek. A borkészítéshez azért fogott hozzá, mert egy, a gyermekkorában megismert ízvilágra vágyott. Temerin környékén — noha kötött fekete földje miatt nem éppen szőlőtermő vidék, mégis — szinte minden ház körül volt szőlős, és valamennyiben bort is készítettek. A Dujmovics családban mindkét nagypapa borász volt. A szüret néhány napja ünnepnek számított. Mindenki részt vett benne, segített felgurítani, kimosni, kikénezni a hordókat, valamint szüretelni, darálni, préselni a szőlőt. Azok a borok primitív technológiával, de a szakmai követelmények betartásával készültek. Dujmovics László emlékeiben tehát egészen más kép él a borról, ezt próbálta felidézni.

A kezdetek

Miután 1978-ban befejezte az egyetemet, és munkába állt, Dujmovics László az első fogorvosi fizetéséből vett egy Tomos 4-es csónakmotort a horgászáshoz, meg néhányszáz kiló szőlőt, hogy végre saját bort készítsen. Az első persze olyan volt, amilyen — nem a legjobb, de mind elfogyott. Aztán a család tagjai elkezdtek érdeklődni a borkészítés tudománya iránt, gyarapították a tudásukat szakkönyvek, brosúrák, idősebb borászok által, mivel a nagypapákat már nem kérdezhették meg.

Dujmovicsék sokáig vásárolták a szőlőt, összejárták az akkori Jugoszláviát, Mostartól kezdve a horvátországi Baranyán át a Bánságig, hogy megtalálják a legjobb szőlőtermést. Rá kellett azonban jönniük, hogy a szőlész a legjobb termését saját maga számára tartja meg, vagy éppen azt adja el, amelyiknek a termelésében valami hiba történt. Ezt megállapítva határozták el, hogy saját szőlőt telepítenek.

A szőlőtermelést az anyai nagymama birtokán, mintegy hét hektáron kezdték el. Ezenkívül van egy hektárnyi föld Temerin déli lejtőjén — az egyik legjobb területen —, amelyre mindig is kísérleti szőlőterületként tekintettek. Olyan új fajtákat, nemesítéseket telepítettek ide, amelyeket egyelőre még csak kísérleti jelleggel termesztenek, de sokat várnak tőlük, hiszen a borászat tevékenysége is ezen a koncepción alapul, de erre még visszatérünk.

A fogorvosból lett borász ’98-ban Dél-Magyarországon is vásárolt egy hektárnyi kékfrankos szőlőt — amelyet azóta már eladott —, ennek köszönhetően nagyon sokat tanult a hajósi borászoktól mind a szőlőművelés, mind a borkészítés terén. Olyannyira felvértezte magát tudással, hogy volt egy év, amikor a helyi szőlőtermelőket maga mögé parancsolva négy arany- és egy ezüstéremmel abszolút bajnok lett Hajóson a borászok között. Mára odáig fejlődött a pincészet, hogy borai bármelyik nemzetközi borversenyen megállják a helyüket.

A pincészet

A Vindulo borászat hosszú évek tapasztalataira építette fel koncepcióját. Dujmovics László merész kezdeményezőként már a kezdetekkor nagy bizalmat vetett a hibridek telepítésébe. Szerbiában náluk van a legtöbb új, nemesített fajta. Óriási kísérleti munkába vágtak, amikor klónokat kezdtek telepíteni, de — úgy véli — lassan bebizonyosodik, hogy igazuk volt, és jó úton járnak: az általuk előnyben részesített organikus borkészítés a jövőben csak egyre nagyobb hangsúlyt fog kapni. Ezért is tartanak fenn egy egyhektáros kísérleti szőlőst, ahová tizenkilenc különböző fajtát telepítettek azért, hogy nyolc év elteltével megállapítsák, melyik maradjon, melyiket érdemes tovább szaporítani, vagy hogy esetleg másikat telepítsenek-e.

A hibridek abban különböznek a meghonosodott vagy a világfajtáktól, hogy az új nemesítéseket nem kell permetezni, olyan tulajdonságokkal bírnak ugyanis, amelyeknek köszönhetően sokkal ellenállóbbak a gombabetegségekkel szemben, nagyobb a termőképességük, egyúttal megőrzik sajátos ízvilágukat, és minőségi bort adnak. A pannónia, a bácska, a kozmopolita, a morava, a petka, a petra olyan szőlőfajták, amelyek már augusztusban nagy mennyiségű cukrot gyűjtenek, így korán szüretelhetőek.

A borokon nagyon érződik, hogy gazdag földről származnak, véli Dujmovics. Szerinte ezért is mondják a boraira, hogy van tartásuk, szinte harapni lehet őket. A talajnak köszönhetően a szőlő rengeteg mikroelemet szívhat fel, éppen emiatt az itt termett szőlőnek, illetve az itt készített bornak roppant magas az extrakttartalma. Az ültetvényen a jég a legnagyobb ellenség, ez ugyanis nemcsak az az évi termésben okoz kárt, hanem — ha a fürtökön kívül a vesszőket is sérülés éri, akkor — a következő évre is kihat.

Akár egy szimfonikus zenekar

A Vindulo pincészet hét hektáron hétfajta bort készít. Az Olaszrizling és a Mirna Bačka (a chardonnay és a bácska cuvée-je) a mindennapok könnyű borfogyasztására, az Eureka (a pannónia szőlőfajtából) a karakteresebb fehérborok kedvelőinek, a RosAnna (kékfrankos rozé) a légies borok kategóriájában, a Frankovka (kékfrankos) a könnyű vörösborok szerelmeseinek, a Three Star (a cabernet sauvignon, a cabernet franc és a merlot cuvée-je) három világfajta házasításának eredménye, testesebb vörösbor, amely fahordós ászkolásra is alkalmas, így felismerhető benne a tölgyfahordók kölcsönözte érettebb íz- és illatvilág, végül az Édes Éva (a petra és a kozmopolita házasításából) igazi desszertbor, amely édes, fűszeres aromákkal készül.

Sokan talán nem is sejtik, de a bor rendkívül érzékeny, szinte minden rezdülésre reagál. Már az is megérződik rajta, ha áthelyezik a pince egyik feléből a másikba. Dujmovics László szerint a bor tulajdonképpen élőlény, van egy fejlődési diagramja, amely eléri a lehetséges csúcsot, a jó borász feladata pedig, hogy a bort ezen a csúcson tartsa azért, hogy nedű ne veszítsen a lendületéből, a kialakult harmóniából, amelyben a látvány, az illat- és az ízvilág is összhangot alkot, akár egy jó szimfonikus zenekar. Ehhez folyamatosan kóstolgatni kell a bort, figyelni a fejlődését, hogy az esetleges gondokat azonnal orvosolni lehessen a különféle házasításokkal, szükség szerint kénezéssel, szűréssel és hasonlókkal.

A Vindulo pincészet borainak az a legnagyobb hátránya, hogy nincs belőlük több, hiszen nagyobb mennyiségre mutatkozik igény, mint amennyit készíteni tudnak belőle. Dujmovicsék tervei között szerepel a bővítés, de továbbra is a természethű eljárás, az organikus borkészítés az elsődleges szempont, a borok ugyanis elsősorban a család számára készülnek. És hogy kell-e ennél nagyobb garancia a Vindulo pincészet borainak minőségére, arról alkalomadtán győződjön meg a kedves olvasó.                

 

Hozzászólások
Hozzászólások
0
Hozzászólás küldése
1000 karakter áll rendelkezésére
A megjegyzésekben kifejtett vélemények a hozzászólások szerzőinek magánvéleményei, és nem tükrözik az internetes portál véleményét. A megjegyzéseket moderáljuk és jóváhagyjuk az általános szerződési feltételeknek megfelelően.
Támogatóink
Az oldal sütiket használ, hogy személyre szabjuk a tartalmakat és reklámokat, hogy működjenek a közösségi média funkciók, valamint hogy elemezzük a weboldal forgalmát. Bővebben a "Beállítások" gombra kattintva olvashat.
Az oldal sütiket használ, hogy személyre szabja az oldalon megjelenő tartalmat és reklámokat..