Az V. Vajdasági Szabadegyetemen az előadásokat körülbelül 90 fiatal hallgatta végig. A részvevők között voltak olyanok, akik Magyarországon tanulnak, és olyanok is, akik valamelyik hazai egyetemen képezik magukat. Hárman a Felvidékről érkeztek.
Fontos a kapcsolatok ápolása
Zupkó Tamás, Tóth András és Dohányos Róbert a Magyar Ifjúsági Közösség vezetőségi tagjai. Egy olyan ernyőszervezetéi, amely egyesíti a felvidéki ifjúsági egyesületeket.
- 1998-ban alakult a Magyar Ifjúsági Közösség, helyi ifjúsági klubok kezdeményezésére. Úgy éreztük, szükség van egy nagyobb országos ernyőszervezetre. Tulajdonképpen az egész Felvidéken - Pozsonytól Királyhelmecig - vannak alapszervezeteink. Tudomásom szerint mintegy 40 alapszervezetünk összesen 3000 tagot számlál. Több nemzetközi szervezetben is vállalunk szerepet, például az Európai Néppárt mellett működő Európai Diákszervezetben. Alapító tagjai vagyunk a Magyar Ifjúsági Konferenciának - mondta Zupkó Tamás, a szervezet elnöke.
Szlovákiában két ifjúsági szervezet működik: a Fidelitas és a MIK. A Magyar Ifjúsági Közösség magmaradt a civil szférában, vagyis nem kötődik szorosan a Magyar Koalíció Pártjához. A szervezet nem határolódik el az MKP-től, tagjai vállalhatnak aktív szerepet a pártban és a párt most alakuló ifjúsági szervezetében is. A MIK tevékenységei közé tartozik az alapszervezetek munkájának a segítése, a különféle megmozdulások (táncversenyek, sportbajnokságok)támogatása:
- Ezenkívül van négy nagyobb, országos táborunk is. Létezik Szlovákiai Magyar Nyári Szabadegyetem, ami 9. alkalommal kerül megrendezésre augusztus 24-e és 27-e között, de van egy 6. alkalommal megtartandó Palóc Ifjúsági Tábor is, és van egy nyári táborunk, amelyet a Tokaj-felvidéken, Hatfán rendezünk. Ez a tábor kiemelt jelentőségű, hiszen Szlovákia keleti részén nagy a munkanélküliség, jelentős a fiatalok elvándorlása. Próbálunk a kulturális élet terén valamit változtatni, és ezzel itthon tartani a fiatalokat - halottam Zupkó Tamástól.
A negyedik nagyobb tábort télen a Magas-Tátrában szervezik meg, február vége felé. Ez egy sítábor, ahol napközben sportolnak, este pedig előadásokat hallgathatnak a részvevők. A felvidéki ifjúsági szervezet fontosnak látja a kapcsolattartást és -építést más határon túli magyar szervezetekkel. A Magyar Ifjúsági Konferencia tulajdonképpen ebből a célból jött létre, itt ugyanis a határon túli ifjúsági szervezetek találkoznak minden évben kétszer. Zupkó Tamás azt is elmondta, hogy azok után, hogy Szlovákia bekerült az EU-ba, felelősséget éreznek a többi határon túli régió ifjúsági szervezetei iránt.
Szlovákia EU-tagsága az ifjúsági szervezetek számára annyiban jelent más helyzetet, hogy ezáltal megvalósíthatóvá váltak azok a programok, amelyek eddig elérhetetlenek voltak.
Az új helyzet sokakat meglepett
Szlovákiában 2006 júniusában parlamenti választásokat tartottak. A szélsőbaloldali és populista SMER (Smer - sociálna demokracia) kapta a legtöbb parlamenti helyet, de az előző kormány is (SDKÚ-SMK-KDH) 65 helyet szerzett, ami óriási siker e kormány számára, amely fontos lépéseket tett mind a nemzetközi politika (EU-, NATO-csatlakozás stb.), mind pedig a fent említett gazdasági reformok terén. Emellett két nem elfogadott párt is bekerült a parlamentbe - a HZDS (15 hellyel) és a nacionalista SNS (Ján Slota-féle Slovenská národná strana 20 hellyel). A június 17-i parlamenti választásokon az MKP 269 111 szavazattal 11,68%-os eredményt ért el, azaz 20 parlamenti mandátumot szerzett.
Dohányos Róbert, a Szlovák Köztársaság Kulturális Minisztériuma Kisebbségi Kultúrák Főosztályának vezetője egyelőre derűlátó az új helyzettel kapcsolatban.
- Abban látok némi problémát, hogy a magyarországi kormányzat nem mutat semmilyen érdeklődést a határon túli magyarság problematikája iránt. Azok a magyar-magyar kapcsolatrendszerek, amelyek a rendszerváltás után nyögvenyelősen felépültek, lassacskán kezdenek elsorvadni. Az elmúlt két magyarországi választás után fokozatosan leépülnek ezek a bizonyos kapcsolatok - mondta Dohányos Róbert.
A 2005. évi, december 5-ei magyarországi népszavazás a szlovákiai magyarságban is maradandó ,,emlékek-et hagyott. Mindenki egy picit elgondolkodott a saját önazonosságán, azon, hogy mit jelent magyarnak lenni, mit jelent a magyar kultúrkörhöz tartozni. A határon túliak átértékelték a Magyarországhoz való viszonyukat.
- Egy fogalom értelmét vesztette, a Felvidéken egyre kevésbé használjuk az anyaország elnevezést. Magyarország egy olyan ország lett, ahol olyan emberek élnek, akik ugyanazt a nyelvet beszélik anyanyelvi szinten, mint mi. Úgy érzem, hogy az erős érzelmi kötődés, ami megvolt sok emberben Magyarország iránt, december 5-e után meglazult - magyarázta Dohányos Róbert.
,,Brutális magyarosítás zajlik Szlovákiában' - vélekedett Ján Slota, a Szlovák Nemzeti Párt (SNS) magyarellenes kijelentései miatt többször is bírált elnöke. Dohányos Róbert elmondta, hogy soha nem szerencsés, ha egy nacionalista párt bekerül a kormányba, de minden kormányzatnak meg kell adni az esélyt.
- Várakozó álláspontra helyezkedtünk. Egy biztos: az új kormány megalakulásával a magyarok számára egy konszolidált időszak véget ért. Volt egy időszak, amikor úgy gondoltuk: az, hogy ki milyen nemzetiségű, nem lesz már téma. Úgy látszik, hogy ezek a dolgok újra felszínre kerülnek. Újra téma, hogy ki a jó és ki a rossz szlovák. Egy kicsit most zavarban vagyunk ettől, nem számoltunk azzal, hogy létezik még ilyen forgatókönyv - vallotta Dohányos Róbert.
A MKP nyolc éven keresztül a kormány tagja volt, eredményeik között szerepel a komáromi Selye János Egyetem létrehozása, és amíg kormányban voltak, mindvégig arra törekedtek, hogy békét teremtsenek. A választások után kialakult helyzet sokakban aggályokat keltett azzal kapcsolatban, hogy az eddig elért demokratikus változások tovább folytathatóak.