Egy évtizede a gazdák szolgálatában

Egy évtizede a gazdák szolgálatában

Novemberben ünnepelte újjáalakulásának tizedik évfordulóját a magyarkanizsai Gazdakör.

A rövid ismertetővel, beszámolóval fűszerezett ünnepségen felelevenítették a korábbi Gazdakör emlékét, visszatekintettek az újjáalakulás óta eltelt egy évtizedre, az alapító tagok pedig köszönőlevélben részesültek.

A megjelenteket, többek között Fejsztámer Róbertet, Magyarkanizsa polgármesterét, Szalkai Nemes Valériát, a Vajdasági Agráregyesületek Szövetsége közgyűlésének elnökét, ifj. Bimbó Mihály önálló mezőgazdasági szakmunkatársat, Lackó Róbertet, Magyarkanizsa helyi közössége tanácsának elnökét, Bognár Rudolfot, a Földműves Szövetkezet igazgatóját, Nagy Miklóst, a Vajdasági Agráregyesületek Szövetségének elnökét és Kis Miroslavot, a Szerbiai Földművesek Társulásának elnökét Bata Erzsébet, a magyarkanizsai Gazdakör elnöke köszöntötte.


A Gazdakörnek nyolcvan tagja van

Az egyesület az alapító tagok elődjei, szülei, nagyszülei által 1894-ben alapított korábbi Gazdakör tiszteletére alakult újra 2008-ban. Egy korabeli dokumentum szerint „a Gazdakör a Starakanjižai és a környékbeli gazdák régi, nagy múltú egyesülete. A kör 1894-ben alakult, jelenlegi helysége a kör impozáns épületében van, ahova 1907-ben költözött. Két nagyteremmel, egy színpaddal, kétezer kötetből álló könyvtárral rendelkezik. A kör több alkalommal gazdatanfolyamokat, tanulmányi kirándulásokat, mintagazdaság látogatásokat szervezett, szakelőadókat látott vendégül. A tagok amatőr színjátszással is foglalkoztak, tehát a földművelés mellett gazdag művelődési életet éltek. A tehetős gazdák jelentős anyagi eszközökkel járultak hozzá a Gazdakör működéséhez. A tagok részt vettek a vajdasági gazdakörök közös gazdasági akcióiban, a kör hatékony tényezője és védelmezője volt a gazdatársadalom érdekeinek úgy a gazdaság, mind a kultúra terén. 1939-ben nagyszabású gazdakonferenciát szervezett, melyen a vajdasági politikai és gazdasági elit képviselői megvitatták a magyar gazdakörök problémáit, kérdéseit”.

A régi Gazdakör működése óta a mezőgazdaság és a gazdálkodási feltételek, körülmények jelentős változásokon mentek át.

— Jelenlegi egyesületünk a tagjaink tevékenységének fejlesztését segíti a jövedelmek növelése, a munkafeltételek javítása, valamint a jogi, a gazdasági és a szociális védelem terén. Minden kezdet nehéz, így mi is nehézkesen indultunk újra. A bejegyzés után elsőként a működési lehetőségeket és a tagság érdekeit mértük fel. Tíz évvel ezelőtt tizenhárom alapító taggal indultunk, jelenleg nyolcvan tagot számlálunk, aki körülbelül 1000 hektár termőföldön főként búzát, kukoricát és napraforgót termel. Az utóbbi években nagyobb szerepet kap az olajrepce, viszont a cukorrépa termelése egyre inkább háttérbe szorul. Egyre nagyobb gondot okoz a termények értékesítési árának csökkenése, valamint a befektetett anyagok árának növekedése. Az áraránytalanságok következtében a jószágtenyésztés is alaposan megcsappant, tejtermeléssel már csak néhány gazdaság foglalkozik. Ennek előmozdítása érdekében a hízómarha-húsmarha tenyésztést próbáljuk népszerűsíteni. Követjük a napi történéseket, változásokat, hiszen a mezőgazdaságban szinte naponta változnak az előírások, melyekhez alkalmazkodnunk kell. Fiatal gazdálkodóinkat megpróbáljuk itthon, ezen a földön tartani, hiszen őseink birtoka, mely egy tőke, itt van, és ezt tovább kell fejlesztenünk. Téli előadásokat, tanfolyamokat szerveztünk, és egy iskolát is indítottunk, melyben a jelentkezők hároméves képzés keretében a vegyszeres növénykezelés fortélyait sajátíthatják el. A környezetkímélő módon való növénykezelés, valamint az új permetezőgépek szakszerű használata is fontos szerepet kap a képzés során. A könnyebb értékesítés érdekében piackutatást is végzünk. A Prosperitati Alapítványnak köszönhetően a fiatal gazdálkodók kapcsolható eszközöket és erőgépeket vásárolhatnak, így kevesebb üzemanyag felhasználásával, kisebb befektetéssel, rövidebb idő alatt nagyobb hatékonysággal tudják megművelni földjeiket — mondta Bata Erzsébet.


Bata Erzsébet, a Gazdakör elnöke a köszöntőjét mondja

Az egyesület minden évben vállalja a környezetvédelmi és karbantartási munkálatok megszervezését, a parlagfűirtást, a nyári utak karbantartását, a fásítást és a hulladékgyűjtést. Magyarkanizsa Község Agráruniója szervezésében a gazdák kiállításokra, bemutatókra mehetnek más mezőgazdasági civil szervezetek tagságával együtt. 2018 áprilisában a Prosperitati Alapítvány segítségével vásárolt mezőgazdasági kapcsolható eszközöket mutatták be a vásártéren, az idén nyáron pedig a szerbiai termelők legnagyobb ügyességi versenyét tartották meg.

— Az ágazat nagyon nehéz helyzetben van, mivel a gazdaság stabilitásának hiányában a beruházások bizonytalanok. Mérlegeljük a beruházások megvalósulásának esélyét a bankok, illetve az illetékes minisztérium által felkínált feltételek alapján. Rendszeresen pályázunk a község által a civil szervezeteknek szánt anyagi támogatásra, mely költségvetésünkben jelentős tételt tesz ki. Tagjai vagyunk Magyarkanizsa Község Agráruniójának, a Vajdasági Agráregyesületek Szövetségének és a Szerbiai Földművesek Társulásának is. A szövetség és a társulás által szervezett tanulmányi utak, nemzeti agrárkamarák és minisztériumi megbeszélések fejleményeiről tagságunkat folyamatosan tájékoztatjuk. Termelőink fejlődéséhez nagymértékben hozzájárul a magyar állam által nyújtott segítség, mely egyúttal gazdálkodóink itthon maradását is ösztönzi. Külön hangsúlyt helyezünk a fiatal gazdák szakmai továbbképzésére, így az anyagi támogatás elnyerésén kívül tudásukat is növelhetik. A községi falugazdász-irodában fiatal, szakképzett falugazdászaink a lehető legnagyobb segítséget nyújtják a bejegyezett gazdaságok számára az aktuális mezőgazdasági pályázatok és az egyéb ügyek megoldása terén. További programjaink között szaktanácsadások, szemináriumok, szakmai találkozók, bel- és külföldi kiállítások szerepelnek az európai uniós csatlakozási feltételek megvalósítása céljából — emelte ki Bata.


Az egybegyűlteket Fejsztámer Róbert, Magyarkanizsa polgármestere is köszöntötte

Az ünneplő közösségnek Fejsztámer Róbert, Magyarkanizsa község polgármestere is gratulált, és ígéretet tett arra, hogy a jövőben is támogatja a Gazdakört. Nagy Miklós, a Vajdasági Agráregyesületek Szövetségének elnöke az itteni gazdák rátermettségét emelte ki, hiszen amíg a magyarországi termelők 250 eurós uniós támogatást kapnak hektáronként, addig a szerbiai gazdáknak 35 euró jár, ebből kell feltalálniuk magukat.

A hozzászólások során Bata elmondta, hogy a mezőgazdasági miniszter szerint 2019. január 1-jétől a hízóbikákra 15 000 dinár lesz a támogatás. Az írországi látogatás alkalmával az ottani gazdák, a tejtermelők és a hízómarha-tenyésztők is az összefogás fontosságát emelték ki.

— Csakis összefogva értékesíthető a nagy mennyiségben előállított tej és hús. Az 5 millió lakosú Írország 25 millió embernek termel élelmet, így az ország gazdaságában hatalmas szerepe van a kivitelnek. Követnünk kell az írországi példát, és szövetkeznünk kell terményeink értékesítése érdekében. A fiataloknak az összefogás fontosságát próbálom sugallni. Sokkal szorosabban kell szövetkeznünk ahhoz, hogy mindez a gazdaságunk anyagi helyzetén is meglátszódjon. Húskivitelre lenne lehetősége az országnak, hiszen Kína és Törökország részéről is igény mutatkozik a szerbiai húsra. A jószágtenyésztés azonban hanyatlik, így az igényelt mennyiséget nem tudjuk garantálni. A másik fontos tényező a minőség, melyre ugyancsak nagy hangsúlyt kell helyeznünk — mondta Bata.

Az alapító tagok elismerésben részesültek, így a jubileumi ünnepség során Sátai István, Dukai Zsoldos Magdolna, Sándor József, Sándor Mária, Losonc Géza, Molnár Rózsa, Dukai László, Bohata József és Balog Bata Johanna vehetett át köszönőlevelet az elmúlt egy évtizedben kifejtett munkájáért.

Hozzászólások

Kapcsolódó cikkek

Facebook

Támogatóink