Égi macsók

Égi macsók

Az idén tölti be harmincegyedik életévét a filmtörténet egyik legnépszerűbb akciófilmje, mely nemcsak a későbbi nézői igényekre, de a ’80-as évek populáris kultúrájára is intenzíven hatott. De mitől vált Tony Scott 1986-ban megjelent Top Gunja megkerülhetetlen kultklasszikussá?

Tom Cruise fénysebességgel robbant be a köztudatba a filmnek köszönhetően, a Kenny Loggins által előadott főcímzene, a Danger Zone pedig ma is a macsó kúlság definíciója. Számtalan érdekes tény fűződik az alkotáshoz, melyek közül néhány ma már a feledés homályába vész — köztük egy súlyos tragédia is. Jómagam csak hároméves voltam, amikor bemutatták a Top Gunt, de azok világlátását, akik akkor voltak tizenévesek, Goose, Iceman, Maverick, Viper és Charlie jó hosszú időre meghatározta. A bomberdzsekiktől a Ray-Ban napszemüvegekig a rajongók mindent megvettek. Ez utóbbi különösen népszerű lett: az aviátor-szemüvegeknek, melyek egyébként már ötven éve léteztek, a film hatására negyven százalékkal megnőtt a forgalmuk. Nem győztek eleget gyártani belőlük.

Kezdjük talán azzal, hogy a Top Gun egy létező repülőiskola az Egyesült Államokban, méghozzá a kaliforniai San Diego közelében. 1969 márciusában alapította a haditengerészet azzal a céllal, hogy a fejlettebb rakéták és repülők irányításához-vezetéséhez ütőképes legénységet képezzenek ki. Lehet, hogy csupán városi legenda, de a diákoknak mindmáig öt dollár büntetést kell fizetniük, ha idéznek a filmből a kiképzés során. Miután Amerika-szerte fiatalok tízezrei látták Tony Scott filmjét, 500 (!) százalékkal megnőtt azoknak a száma, akik vadászpilótának jelentkeztek a haditengerészetnél.

A Top Gun 1986-ban jelent meg, és azonnal a legtöbb pénzt hozó mozi lett: 176 millió dollárt kasszíroztak vele, csak az USA-ban. Ennek ellenére a kritikusok szétszedték: a közös nevező az volt, hogy a levegőben játszódó jelenetek kitűnőek, viszont mindaz, ami a földön történik, felejthető, unalmas és kiszámítható. És valóban: a Top Gun pont a látványos, vadászrepülős jelenetektől lett egyedi, melyekben azért szép számmal működtek közre statiszták, a színészeknek viszont előbb-utóbb szintén fel kellett menniük a levegőbe. Val Kilmer volt az egyetlen, aki erre nem volt hajlandó. Mindenki más bevállalta: az ifjú Anthony Edwards (a Vészhelyzet című kórházsorozat Green doktora) volt az egyetlen, aki nem dobta ki a taccsot odafenn. És persze egyedüliként Tom Cruise-zal készültek olyan, a végleges filmbe is bekerült jelenetek, amelyekben ő maga repül az F—14-essel. Annyira azért nem vihették túlzásba a légi jeleneteket, hiszen óránként 10 000 dollárba került a vadászrepülősdi, ami — az 1984. évi árakat figyelembe véve — igencsak költséges úri huncutság volt, még egy hollywoodi szuperprodukció számára is.

Ha már Tom Cruise-nál tartunk: szerepét majdnem Matthew Modine kapta meg. A film készítői valósággal üldözték Modine-t, ő azonban nem volt hajlandó elfogadni a szerepet, méghozzá politikai nézetei miatt. Helyette Stanley Kubrick Acéllövedékében vállalt főszerepet, ez a film pedig enyhén szólva nem túl vonzó színben tünteti fel a katonásdit és a háborút. Modine-t később, egy 2005-ben sugárzott rádióműsorban megkérdezték, bánja-e, hogy elszalasztotta a lehetőséget. Azt válaszolta, hogy Kubrick filmje mestermű lett, Tony Scott Top Gunja viszont örökre egy kilencvenperces zenés videóklip marad. Cruise-t bezzeg nem kellett annyira győzködni ’86-ban: beültették egy F—14-esbe, elvitték egy körre, majd miután kiszállt a repülőből, hangosan ezt üvöltötte: „Naná, hogy elvállalom!” Mivel Cruise nem egy nyakigláb fiatalember, a rendező számára különösen kellemetlen kérdés volt, hogyan mutassa őt együtt a film női mellékszereplőjével, Kelly McGillisszel. Amikor a kelleténél közelebb kellett állniuk egymáshoz, Cruise-t cowboycsizma viselésére kötelezték, miközben McGillis mezítláb tipegett mellette.

A mókás dolgokon kívül egy tragikus esemény is beárnyékolta a Top Gunt: Art Scholl, az ismert kaszkadőrpilóta a forgatás alatt egy különleges trükkel próbálkozott, olyannal, amilyet a kész filmben is láthatunk. Éppen nyílegyenesen süvített az ég felé, amikor hirtelen elveszítette az irányítást, és tűzgolyóként belezuhant a tengerbe. Sosem találták meg a gép roncsait, illetve a férfi holttestét sem. Az eset azért is furcsa, mert Scholl egy különleges, átépített géppel repült, melynek irányítása a kisujjában volt. Mindmáig nincs rá magyarázat, hogy mi történhetett. A Top Gunt a kaszkadőrpilóta emlékének ajánlották.

Hozzászólások

Kapcsolódó cikkek

Álmodnak-e az androidok elektronikus bárányokkal?
Film
  • Brasnyó Zoltán
  • 2017.05.26.
  • LXXII. évfolyam 20. szám
Európai filmtabletták
Film
  • Brasnyó Zoltán
  • 2017.05.19.
  • LXXII. évfolyam 19. szám
Facebook

Támogatóink