Dózsa György és a kúriák

Dózsa György és a kúriák

Sokszor jártam már Erdélyben, de minden utam során találok egy-két újabb gyöngyszemet, amelyért úgy érzem, érdemes volt megtenni a több száz kilométert. Ilyen volt legutóbb Kovászna megyében, a Bodoki-hegység peremén található Dálnok. A legtöbb turistát a festői környezet mellett Dózsa György emléke és a műemlék református templom vonzza.

A településre nem lehet csak úgy betévedni, hiszen le kell fordulni a Sepsiszentgyörgyre vezető főútról. Mi sem véletlenül találtuk meg ezt az ősi székely falut — ahogyan a világhálón emlegetik —, ahonnan többek között Dózsa György származik. Itt tartotta meg ugyanis nemrégiben a budapesti Képmás magazin a szakmai találkozóját. Az összejövetel különlegességét nem csak a helyszín adta meg, hanem az is, hogy a gyönyörűen felújított Gál-kúriában volt a szállásunk.

Dálnok első pillantásra nem túl takaros, de a környezet, a szinte érintetlennek tűnő természet sok mindenért kárpótolja a látogatót. Mindenképpen tenni kell egy sétát a hegyoldalban, valamint a lejtős, apró kővel felszórt utcákon, rá kell csodálkozni a látnivalókra, majd következhet egy hideg sör — kocsma híján — a bolt előtt. Az utóbbi azért fontos, mert a nedűt kortyolgatva szóba elegyedhetünk a helybeliekkel, akik ugyanezzel a tevékenységgel vannak elfoglalva. Pontosabban nem is nekünk kell megszólítanunk őket, hiszen alig várják, hogy beszélgethessenek. Itt még él az a szép szokás, amely egykor a mi falvainkra is jellemző volt, hogy kivétel nélkül mindenki barátságosan köszönti a bóklászó idegent.

A honnan jöttünk, kik vagyunk, először járunk-e ezen a vidéken jellegű bevezető kérdések után máris félretehetjük a Wikipédiáról szerzett ismereteinket, mert sokkal érdekesebb információkhoz jutunk a falu lakosságáról, az angol vadászokról — akik nemrégiben lőttek egy kapitális, több ezer eurót érő medvét — és az ottani életről. Ha netán a pálinkafőzőt is felkeressük vásárlási szándékkal, nagyon ügyeljünk rá, hogy visszataláljunk a szállásunkra. Mert olyan nincs, hogy az üzletet gyorsan lebonyolítjuk az udvarban, be kell menni, le kell ülni, és kötelezően végig kell kóstolni a kínálatot.

Dálnokot a falurombolás idején megszűnésre ítélték, népessége nagyon megfogyatkozott, jelenleg mintegy ezer lakosa van. Leghíresebb szülöttje Dózsa György, az 1514. évi parasztháború vezére. A település főterén található monumentális, egész alakos szobrát 1976-ban állították fel, feltételezett szülőházának helyét emléktáblák és a kaszás-kardos kerítés jelzi.

A református templom a román korból származik, a XV. században átépítették gótikus stílusúra, a mai alakját viszont a XVIII. században nyerte el. Kaputornya és erődítései elpusztultak, a harangtornya a XX. században készült el. Az 1977-ben végzett renoválásakor vakolatra festett, kétsoros rovásírásos szövegtöredéket találtak, melynek megfejtése még nem végleges.

A templom előtt álló nagy székely kaput a csernátoni Haszmann testvérek faragták. Átellenben van a helybeli általános iskola épülete, mely egyike volt azoknak, amelyeket a magyar állam építtetett a honfoglalás ezredik évfordulóján, 1896-ban.

Dálnok kicsi ugyan, de több udvarházzal is dicsekedhet: a Lázár-Beczásy 1753-ban, a Gál-Borbáth 1844-ben épült.

A rendkívül igényesen felújított Gál-kúriát, melyben a Barabás Miklós erdélyi festőművészről elnevezett központ működik, 2014 szeptemberében adták át rendeltetésének. Az intézményt a Kolozsváron bejegyzett Közösségért Alapítvány hozta létre, mely hivatalos partnerével, a Mol Romániával a tehetséges fiatal művészeket és sportolókat, valamint az őket felfedező „mentorokat” támogatja, egyúttal a beteg gyerekek gyógyulását segítő élmény- és művészetterápiás programokat is finanszírozza.


Az alábbi képre kattintva olvassa el a szerző adatlapját is:
Tóth Lívia

Hozzászólások

Kapcsolódó cikkek

„Mikor mentem a faluból kifelé...”
Barangoló
Baranyai ősz
Barangoló
Facebook

Támogatóink