A pancsovai napóra egy lakóház homlokzatán

''A néhai Magyarország Délvidékén Zomborban állt az első és egyetlen fali napóra, ami jelenleg inkább rom, mint műemlék. A Szentháromság-templom rendházának falára 1852-ben került fel (...) a napóra és falfestmény, ami mára a város egyik -- méltatlanul elhanyagolt -- nevezetessége. (...) Csakhogy mára a felirat már csonka, a napóra nem idegenforgalmi látványosság, hanem a város szégyene. A legnépszerűbb világhálós közösségi oldalak egyikén polgári kezdeményezés indult a napóra felújítására.”
Dicséretes ez a kezdeményezés, de sajnos, némi pontatlanság is belopta magát ebbe, a nemrégiben megjelent újsághírbe. Nevezetesen, hogy a zombori sem az első, sem az egyetlen fali napóra a néhai Magyarország Délvidékén! Esetleg ''csak” az utolsó, amit közös összefogással feltétlenül meg kell(ene) mentenünk. A XVIII. és a XIX. században ugyanis több, napjainkra teljesen elszlávosodott vajdasági városkában is ''szerződtették” azt a bizonyos napsugarat. Nemcsak, az örökkévalóság felé tartó idő múlásának méréséhez, hanem a mindnyájuk számára élhetőbb jövőt remélő polgári mindennapokhoz is.
A bánsági Nagykikindán például már 1769-ben felépült az az ortodox Szent Miklós-templom (crkva Svetog Nikole), amelynek bejárati homlokzata fölött (www.vojvodinacafe.rs/forum/kulturna-bastina/crkve-u-vojvodini-xviii-i-xix-veka-8734/) napóra emlékeztetett az emberi lét mulandóságára. A pancsovai városatyák ugyancsak a fentebb említett századok mezsgyevonalán hagyták jóvá az ún. napórás sarokház építését a Temes-parti kisváros hajdani német districtjében. Mindössze karnyújtásnyira a folyótól, Weifert György sörgyári épületkomplexumától. Egyébként -- és ez újabb kori fényképekkel is bizonyítható -- mindkét időmérő szerencsésen átélte a századok viharát. Ráadásul a velük egy napon emlegetett objektumok is túl vannak már a kényes restauráláson!
Napórás barangolásunkból természetesen a Szerémség sem hagyható ki. Pontosabban Zimony (Zemun) városa, melynek a Cigánydombnak is nevezett Gardos városrészében 1896-ban avatták fel a turulmadaras őrtornyot. A zimonyi óvárosban keresendő, barokk beütésű klasszicista stílusban alkotott, mindmáig kultúrritkaságnak számító napórás házat 1828-ban, azaz a millenniumi ünnep előtt hatvannyolc esztendővel építették fel. A feljegyzések szerint ebben az épületben halt meg Jovan Subotić (1817--1886) szerb költő és politikus, a Letopis Matice Srpske elhivatott szerkesztője. Hogy milyen állapotban lehet ma az épület s falán a napóra, arra e sorok szerzője még a világháló segítségével sem tudott választ kapni.