Csókoltatom Helgát

Csókoltatom Helgát

Azt beszélték meg, hogy a Tottenham Square egyik kevésbé zajos vendéglőjében találkoznak. Leon Malta pontos volt, de Chris Darwin a jelek szerint még izgatottabban várta a randevút, mert nyolc óra előtt tíz perccel megrendelte a sörét. Leon Malta pedig nyolc órakor lépett a vendéglőbe.

Néhány esztendő múlott el attól a naptól, amikor legutóbb találkoztak, és Leon Malta ugyancsak megizzadt, amíg végre megtalálta Darwint. Malta óvatos volt, mert nem szívesen találkozott azokkal, akikkel a múltban összeszűrte a levet. Leon Maltát egykor Wesley Nevadának hívták.

Ez a Wesley Nevada — most ugye Leon Malta — a börtönből szabadulva azonnal megváltoztatta a nevét. A rácsok mögött ezerszer is elátkozta azt a pillanatot, amikor bedőlt a nagy mesének. Miért is parolázott le Chris Darwinnal? Igen ám, de Darwinnak irtó jó dumája volt, és mindenkit levett vele a lábáról. Nem tesz semmit, gondolta. Ha az ember élettapasztalatot akar szerezni, akkor fizessen... jó vastagon. Lassan-lassan megokosodott. Malta végül megfogta az isten lábát. Vagyon szerzett. És tulajdonképpen ebben a pillanatban ő diktálja az angol divatot. Ismert filmcsillagok járnak a szalonjába. Vásárolhatott magának egy gyönyörű házat is... Nem nősült meg, mert egyetlen gondolata a pénz volt. Az az átkozott pénz. Éppen a pénz szaga bolondította meg akkor, amikor Darwin előadta pokoli tervét. Dúsgazdag hölgyek ékszereire vadásztak. A rosszul sikerült akció után lefülelték őket, de mindössze öt évet sóztak a nyakukba. Most... ez a levél. Malta majdnem hanyatt vágódott a meglepetéstől, amikor megkapta a zsaroló üzenetét.

Chris Darwin viszont nem volt szerencselovag. A börtönből szabadulva nőül vette Helgát. A nő rajongott az uráért. A boldogsághoz más nem is szükségeltetik, gondolta Darwin. Nem értette, hogy miért vonzódik annyira hozzá a nő. Darwinnak ugyanis önmagáról ne volt valami fényes véleménye. A múltról nem beszélt, s mindent megtett annak érdekében, hogy viselt dolgairól senkinek se járjon el a szája. Attól tartott, hogy Helga egyszerűen hátat fordít neki, ha kiderül mindaz, amiről olyan mélyen hallgatott. Valamikor nagyon népszerű volt az alvilágban. Nem akarta elveszíteni Helgát. Inkább úgy döntött, hogy felhagy a régi foglalkozással. Darwin rettegett az igazságtól.

Meglepődött, amikor volt cinkosa felhívta telefonon. Sebtében megbeszélték a találkát. Darwin természetesen nem szívesen állt kötélnek, mert attól tartott, hogy a haverja belekeveri valami szennyes ügybe. A telefonbeszélgetésnek Malta vetett véget.

— Vevő érkezett, Chris — mondta. — A viszontlátásra nyolckor, és csókoltatom Helgát!

Darwin sokáig bámult a semmibe. Végül elhatározta magában, hogy elmegy a Tottenham Square vendéglőjébe a találkára.

*

— Szóval az a gazember Mills mindent tud — mondta Darwin, miután meghallgatta a barátját. — Valaki köpött?

— Nem tudom, és ez most nem is lényeges — vonta meg a vállát Malta. — Mills tudja az igazi nevemet, tehát ha tudja, hogy én vagyok Wesley Nevada, végem. Ha nem fizetek, megsemmisíthet. Ha pedig a markába nyomom a pénzt, akkor akár ítéletnapig zsarolhat engem. Egy szép napon koldusbotra jutok. Mindkét változat tragédia volna számomra.

Malta megragadta Darwin vállát.

— Meg akarsz szabadulni tőle, Leon? — kérdezte. — Ebben legyek a segítségedre?

— El akarom hallgattatni. Egyszer és mindenkorra!

— Miért nem adod fel a hekusoknak? Te leülted a magadét, tiszta sor, nemdebár?

— Gondoltam erre is. Mills nem ülne tétlenül. Mindenfelé elhíresztelné, hogy közönséges betörő voltam. Gondold csak el — divatboltot vezetek, előkelő emberekkel találkozom esténként. Ha kiderül az igazság, becsapják előttem az ajtókat.

— Nem vagyok gyilkos.

— Nem te ölöd meg! Segíts, utána...

— Nem szívesen keveredem az ügybe.

— Nem szívesen keveredsz az ügybe? Nem vagyok túlságosan boldog, hogy Helga nevét említem meg előtted. Az összekötő azt mondja, hogy nagyon szereted. Az az érzésem, hogy nem tehetek másként, ha...

Darwin arca görcsbe rándult a fájdalomtól. Ekkor Malta megkönnyebbült, mert kiderült, hogy jól számított. Helga semmiről sem tud, és Darwin mindenre kapható, hiszen nem akarja elveszíteni fiatal nejét.

— Ha nem segítek, akkor mindent elmondasz neki — vonta le a következtetést Darwin, és megforgatta ujjai közt a poharat.

— Mills holnap este látogat meg — csapott le gyorsan Malta. — A port beleszórom az italába. Ezzel azt a hájtömeget átsegítem a másvilágra. Egy százhúsz kilós hulla, öcsém. Segítesz nekem, bedobjuk a gépkocsi csomagtartójába, majd elsüllyesztjük a folyóba...

*

Mills éppen arra gondolt, hogy minden megy, mint a karikacsapás. Az is igaz, hogy biztos volt a sikerben. Malta azonnal begyulladt. Ezért a meghívását is elfogadta. Miért ne igyon meg vele egy whiskyt? Nem sejtette, hogy ezúttal is előre ivott a medve bőrére. Mills álmosnak és fáradtnak érezte magát, és elnyúlt a heverőn. Álmában halt meg.

Malta előrángatta Mills zsebéből a 30 000 fontot. Néhány pillanattal ezelőtt adta a pénzt a zsarolónak. Egész testében remegett, amikor átadta neki a hatalmas összeget. A legrosszabb változat is megfordult az agyában. Mills nem elégedett meg ennyivel. Élete végéig sakkban tartotta volna.

Az órájára nézett. Darwin még nem érkezett meg, de emiatt nem esett gondba. Jól tudta, hogy Darwin nem hagyhatja cserben. Nincs hozzá bátorsága. Helga volt az ütőkártyája. Végre megcsörrent a csengő. Malta az ajtóhoz rohant. Nemsokára már egymás mellett álltak. Darwin Mills holttestére mutatott.

— Sikerült — szögezte le Darwin.

— Nem tehettem másként...

— Mennyit követelt?

— 30 000 fontot...

— Sok pénz — mondta Darwin. Ezután körülnézett a fényűzően berendezett szobában. Rembrandt és Adam néhány festményét fedezte fel a falakon. A vadonatúj bútor egy vagyonba kerülhetett. Sejtelme sem volt arról, hogy Malta ilyen gazdag.

Malta egy lépést tett a hulla felé.

— Várj — mondta Darwin nyugodtan.

— Nem várhatunk! A hulla nem maradhat a szobában!

— A zsarolás manapság divat. Ha azt akarod, hogy ne járjon el a szám, akkor azonnal a tenyerembe csúsztatsz 30 000 fontot...

Malta hamuszürke arccal bámult a társára.

— Nem teheted — nyögte. — Mi lesz, ha Helga megtudja, hogy te egy közönséges betö...

Darwin leintette a beszélőt.

— Helga négy évvel ezelőtt meghalt.


November 8-ától mindennap este 7.00-kor egy bűnügyi novellát közültünk.
Csak a Hét Nap online-kiadásában. 77 napon át.
A mai a 77.!

Ha elmulasztotta, olvassa el az eddigieket is:

1. Ed Diamont: Mindenét elvette
2. 
Mel Chase: Megásta a sírját
3. 
William Webb: A szerelem vak
4. 
David Cruise: Maga az ördög
5. Chris Pollack: Számított a támogatására
6. 
Elmer Morrion: Dolores
7. 
Gedeon Donella: Nincs okosabb dolga
8. 
Earl Gardner: Viselkedjen természetesen!
9. 
Olcsó koporsó — nagy boldogság!
10. 
Edward Mortimer: Ne aggódj, szívem!
11. 
Glenn Campbell: Madridot látni, és...
12. 
Lars Gamble: Gyermekfilmet nézett
13. 
Chris Norman: Gratulálok, uram!
14. 
Sohasem dohányoztam
15. 
Vincent Donaldson: Marisa megcsalt
16. 
Greg Lassiter: Nem tart sokáig
17. 
George Mulholland: Humphrey Bogart szellemében
18. 
Lester Young: Légy óvatos!
19. Wesley Snipes: Színészi adottságokkal
20. William Webb: Szédülékenység
21. Gérard Chabrol: Mi szeretünk téged!
22. Elmer Grant: Gyakran gondol arra, hogy a világot a levegőbe repíti?
23. Vincent Lovano: Megmondom őszintén
24. Chris Pollack: Most megcsókolhatsz!
25. Elmer Grant: A becsületes zsebmetsző
26. George Mulholland: Hát önre nem ügyel senki?
27. Chris Pollack: Tehetségtelen, mint a főtt tök
28. Lester Young: Öt százdolláros
29. Burt Wiseman: Jó napot, George!
30. Ed Grant: Eltemették, megsiratták...
31. Leonard Wayne: Más mint a többi
32. Elmer Greenwood: Az az ember visszatért
33. Carl Lorimar: Nem ügyelt az apróságokra
34. Mark Minghella: Na és a detektívek?
35. Larry Sisner: Nyugodt lesz az álma
36. Larry Sisner: Égnek állt a haja 
37. Edgar LeRoy: Nincs mitől tartani
38. Carl Eastman: Én nem tettem semmit
39. Carl Wiseman: Megmentette az életét
40. Mark Gibson: Harminckilenc áldozat?
41. Carl Lorimar: Miatta szenvedett
42. Larry Sisner: Végre történik valami
43. Victor Mitchum: A macskaköves utca titka
44. William Webb: Elgondolkodtató eset
45. Larry Sisner: Az ördög vigye el!
46. Edmond Toole: Megtaláltalak, emlékezz!
47. Lionel West: A maga hűséges FANTOM-ja!
48. Dustin Sandler: Nincs tovább
49. Wesley Montana: Ha akarod, megteszem
50.
Eric Mortimer: Szerette Chaplint
51. Earl Gardner: A vadkan lelépett
52. Louis Damone: A barna paróka
53. William Webb: Te babonás vagy?
54. Leonard Lasker: Az élet szép, ugye
55. William Webb: Vérbeli művész munkája
56. Malcolm Dobbs: Kényes holmi
57. William Webb: Egyedül és magatehetetlenül
58. Leonard Wood: Ma megteszi
59. Wesley Montana: A nyolcadik áldozat
60. Harry G. Hanally: Most meglakolsz!
61. Burt Wiseman: Dinnye vagy futball?
62. Mark Minghella: Ég veled, öreg barátom!
63. Malcolm Dobbs: A gondolati áramkör fizikai alapjai
64. Daniel Craig: Ne határozzon azonnal, gondolkozzon...
65. Lionel West: Megértjük egymást
66. Burt Wiseman: Odanézz!
67. Chris Pollack: Elisa körmei
68. William Webb: Nem szabad elsietni
69. Matt Shelby: Az utolsó napon
70. Larry Sisner: Mániákus gyilkos
71. Leonard Wood: Élve vagy halva
72. David Cruise: Csupa öröm az élet
73. Lester Young: Véleményem szerint...
74. Leonard Shelby: Talpig úriember
75. Leonard Shelby: Mint a galambok
76. Ernest Wallace: Dögkeselyű

Címkék: hetnapkrimi

Hozzászólások

Kapcsolódó cikkek

Dögkeselyű
Szabadpolc
  • Ernest Wallace
  • 2015.01.22.
  • LXX. évfolyam 3. szám
Mint a galambok
Szabadpolc
  • Leonard Shelby
  • 2015.01.21.
  • LXX. évfolyam 3. szám
Facebook

Támogatóink