Szeged, 2001. szeptember 11-e: a Márton Áron Szakkollégium magnyitója

A magyarországi Márton Áron Szakkollégiumot 1991-ben alapították, azzal az elsődleges céllal, hogy elhelyezést biztosítson a határon túli magyar hallgatóknak. Márton Áron erdélyi katolikus püspök volt, jóllehet a diákszálló nem egyházi intézmény. A fiatal pap mindenütt segédkezett a nevelésben és az iskolai életben, már Kolozsvárott is, ahol egyetemi lelkész, majd plébános volt, s hogy úgy mondjuk, a nevelés és az iskolakérdések szellemi irányítójává vált. Püspökként tisztában volt a nevelés és az iskolák fontosságával, tudta, hogy Trianon óta Erdélyben a templom és az iskola nem csupán pedagógiai vagy vallási kérdés, hanem az erdélyi magyarság megmaradásának kulcsa.
A kollégium szerepe az évek során számos aspektusban módosult, a 15 éves múltra visszatekintő intézménynek immár Debrecenben, Pécsett és Szegeden is van diákszállója. 1999-ben a Márton Áron Szakkollégium nevet vette fel és a hallgatóknak lehetőségük volt szakkollégiumi órákat is látogatni, amelyeken karrierfejlesztést, idegen nyelvet, magyar történelmet és még számos olyan előadást hallgathatnak, amelyek hozzájárulnak az általános műveltség fejlesztéséhez és a könnyebb érvényesüléshez a nagyvilágban a diploma megszerzése után. A képzésben minden ösztöndíjas diák részesül, az első két évfolyamon tanulók a Közép-Európa-tanulmányokon belül meghirdetett közismereti órák közül választhatnak. Ezek a tárgyak az egyetem által is elismert oktatási egységek, amelyek felvehetők az egyetemi leckekönyvbe is. A harmad- és negyedévesek angol nyelvi órák közül választhatnak, a végzősök jövőjének tervezését pedig a Karriertervezés, illetve Karriermenedzsment című kurzus segíti.
2001-ben jött létre az a politikai akarat, melynek értelmében vidéken is létrejöhettek a Márton Áron Szakkollégium diákszállói.
A szegedi diákotthon 2001. szeptember 11-én nyitotta meg kapuit a határon túli hallgatók előtt. A kollégiumba az épület megnyitásának ötödik évfordulójára szervezett ünnepség másnapján érkeztünk. Az időzítés véletlenszerű volt, többen még az előző napi mulatság fáradalmait pihenték ki, de ennek ellenére az intézmény igazgatója, Kanyári József készségesen fogadott bennünket. A MÁSZ szegedi igazgatója elmondta, hogy az első évben 147 lakója volt az épületnek, mára ez a szám 165 főre növekedett.
- A diákok nemcsak laknak az épületben, hanem tanulnak is, úgynevezett szakkollégiumi órákra járnak, ahol egy csomó olyan dolgot tanulnak, amit fel tudnak majd használni, ha hazatérnek szülőhazájukba. A diákoknak több mint 90 százaléka a Vajdaságból érkezett. Ebben az évben 38 elsőst kaptunk, közülük egy a Kárpátaljáról, a többiek a Vajdaságból érkeztek - fogalmazott Kanyári József.
A MÁSZ szegedi diákszállója egyébként a legszebb kollégiumok közé tartozik, hiszen jól felszereltnek, modernnek és újszerűnek számít. Az épületben 1988-ig kubai vendégmunkásnők dolgoztak, majd hajléktalanok költöztek be. 2001 áprilisában, amikor megvásárolta a MÁSZ az épületet, nagyon leromlott állapotban volt, 107 nap alatt sikerült helyrehozniuk. Jelenleg 51 diákszoba, 3 tanulószoba, tévészoba, kábeltelevízióval ellátott társalgó, számítógépterem, kondicionáló terem és két konyha áll a diákok rendelkezésére. A diákok szobái mérettől függően 3, illetve 4 ágyasak, és kívánság szerint az internet-összeköttetést is be lehet vezetni. A szobákhoz hűtőgépek is tartoznak. A tanévben a látogatók, hozzátartozók kollégiumunk 3 vendégszobáját tudják igénybe venni. Ezek mindegyike 2 ágyas, WC-vel, zuhanyzóval, hűtőgéppel van felszerelve. Hallgatói Iroda is működik az épületben, amely naprakészen tájékoztat és segít az ösztöndíjazás, tartózkodási engedély, egészségbiztosítás ügyintézésében, valamint az itt tanuló diákoknak a szülőföldre történő visszatérése érdekében határon túli szakmai gyakorlatokról, állásajánlatokról és diplomahonosításról közvetít információkat.
Az épületben családias a hangulat a viszonylag alacsony létszám folytán is, és a hallgatók mindegyike tulajdonképpen ugyanabban a cipőben jár: sorstársak abból a szempontból, hogy a határon túlról érkeztek és nagyjából ugyanazokkal a gondokkal kell megküzdeniük. Néhány nappal korábban felröppentek olyan hírek, hogy a Márton Áron Szakkollégiumot a magyar kormány beolvasztja a Balassi Bálint Intézetbe.
- Sajnos ez így van. Megjelent a nyáron a hivatalos közlönyben, hogy a kollégium 2007. január 1-jéig be lesz olvasztva a Balassi Bálint Kulturális Magyar Intézetbe. Hogy ennek milyen következményei lesznek? Konkrét választ nem tudok adni erre a kérdésre. Nem tudom, hogy személyi feltételekben hogy érint bennünket, egyáltalán, hogy mi fog változni. Én abban bízom, hogy azt, amit felépítettünk 1991, majd 2001 óta, nem fogják lerombolni. Ez minden kormánynak megfelel, hiszen jól működik, a MÁSZ egy nagyon jól prosperáló szervezet, és az sem mellékes, hogy a hallgatók állami szerződéssel tartózkodnak és tanulnak Magyarországon. Ez a szerződés kötelezi mindkét felet, és én nagyon bízok benne, hogy tartani fogja magát a magyar kormány ehhez a szerződéshez, hiszen milyen állam az, ahol szerződéseket tetszés szerint meg lehet változtatni. Magyarországon több mint 1000 határon túli tanul állami ösztöndíjjal. Ezer ember, ezer család, ezer élet, és úgy gondolom, hogy ezzel nem szabad játszani - mondta Kanyári József, majd hozzátette, hogy optimista a jövővel kapcsolatban, elképzelhetetlennek tartja, hogy vezető politikusok fejében megfordulhasson a kollégium megszüntetésének gondolata.
A Márton Áron Szakkollégium névlegesen valóban meg fog szűnni, de hogy ennek milyen gyakorlati következményei lesznek, arra egyelőre senki nem tudja a választ. Legalábbis a MÁSZ vezetői közül nem.