A Magyar Nemzeti Tanács a Népesedési akcióterv keretében létrehozta a Családbarát Önkormányzat díjat, melyet minden évben anyák napján fognak átadni ünnepélyes keretek között, kivéve az idei évet, amikor augusztus 31-én került sor az átadásra. Az elismerést évente egy község, város érdemelheti ki az MNT által kinevezésre kerülő bizottságtól, amely felméri, hogy melyik önkormányzat járult hozzá a leginkább az akciótervben megfogalmazott célok megvalósításához. Sorozatunkban a családbarát intézkedéseket bevezető önkormányzatokat mutatjuk be.
TEMERIN
A 2003 és 2012 közötti időszakban a természetes népszaporulat állandó negatív tendenciát mutatott Temerinben, és az elvándorlás a helyi magyar közösség esetében is évtizedek óta tart. E jelenség megváltoztatásának reményében alkották meg a temerini népesedéspolitikai akciótervet a jelenleg érvényben lévő családtámogatási intézkedések mellett.
Temerin község a Szociális Központon keresztül anyagilag támogatja a harmadik és a negyedik gyermek születését, nincs azonban családtámogatási jogszabálya, ezért Temerin község önkormányzata 2014-től az MNT népesedéspolitikai akciótervében meghatározott jogszabálytervezeteket és ajánlásokat figyelembe véve új elemekkel egészítette ki a tervet. A családtámogatásra az idén mintegy 4 millió dinárt irányoztak elő a Szociális Központnak.
A Kókai Imre Általános Iskolában a nagycsaládban született tanulók ingyen uzsonnázhatnak, sőt az iskolai kirándulásokért sem kell fizetniük a harmadik és a negyedik gyermekeknek.
Az MNT által javasolt intézkedések szerint Temerin népesedéspolitikai akciótervében szó esik a családbarát munkahelyek megteremtéséről is, melynek értelmében az anyaságot támogató intézkedések mellett elengedhetetlen az „egyenlő munkáért egyenlő bért” elvének következetes betartása és a rugalmas munkavégzés lehetőségének bővítése. A kisgyermekes anyák foglalkoztatása az önkormányzati közigazgatásban, a közvállalatokban és a közintézményekben, illetve az önkormányzat által alapított és társalapítású intézményekben külön munkahelyek létrehozásával valósul meg. A kiskorú gyermekeket nevelő édesanyákat napi 5-6 órás munkaidővel foglalkoztatnák, ezért a munkáért azonban teljes bért kapnának. A részmunkaidős foglalkoztatás mellett a távmunka lehetősége is felmerül, ha ezt a munka természete lehetővé teszi.
Az akciótervben részletes leírás olvasható az önkormányzati nagycsaládos kártya bevezetéséről is. A nagycsaládos kártya tulajdonosa ingyenesen vagy kedvezménnyel válthatna belépőjegyet az önkormányzati és az önkormányzat által alapított intézmények rendezvényeire, valamint az önkormányzati vállalatok szolgáltatásait is kedvezménnyel vehetné igénybe.
A nagycsaládosokat kedvezményre jogosítaná fel egyebek közt a városi tömegközlekedés díjának megfizetésekor, bérletvásárlás esetén, a sportlétesítmények igénybevételekor, a városi alapítású művelődési intézmények rendezvényein való részvétel esetén, valamint az iskoláskor előtti intézmények szolgáltatási díjának megállapításakor.
ZENTA
A 2011. évi népszámlálási adatok ismeretében bizton állítható, hogy Zenta község korfája, természetes szaporulata rendkívül kedvezőtlenül alakul. A legutóbbi népszámlálás óta eltelt kilenc esztendő alatt 2252 fővel (9,11%) csökkent a lélekszám, vagyis a községben 23 316 lakos él 9383 háztartást alkotva. Ha nagyon következetesek akarunk lenni, akkor nyilván azt is le kell írnunk, hogy a három évvel ezelőtti kimutatás sem fedi már teljesen a valóságot.
Az adatok települések szerint a következőképpen alakulnak (zárójelben a 2002. évi állapot): Bogaras 483 (742), Felsőhegy 1482 (1889), Kevi 612 (887), Zenta 15 873 (20 302), Tornyos 1348 (1766). A fogyás fő oka a születésszám drasztikus csökkenése, amelyhez jelentősen hozzájárult az elvándorlás. Ha ez a tendencia tovább folytatódik, a község polgárainak száma az elkövetkező ötven évben megfeleződik.
Egyre több az egyedül élő vagy idős személyből álló háztartás. Bogarason, Felsőhegyen és Zentán egy kicsivel több mint 42 év a lakosság átlagéletkora, Tornyoson 40, Keviben pedig 45.
Zenta község területén 2011-ben több mint 10 000, tizenöt évnél idősebb nő élt. 23 százalékuk még nem szült, szintén 23 százalékuknak egy, 42 százalékuknak két, 9 százalékuknak három, a többinek pedig négy, öt vagy több gyermeke van. Összegezve ez annyit tesz, hogy az utódok száma átlagosan 1,91. A kimutatások alapján évente 130—160 házasságot kötnek, és átlagosan hatvanat bontanak fel.
A riasztó számok tavaly arra késztették a zentai községi képviselő-testületet, hogy népesedéspolitikai cselekvési akciótervet fogadjon el a 2014 és 2017 közötti időszakra. A stratégia elsődleges célja, hogy a több gyermek vállalása ne tegye lehetetlenné a képzett nők munkavállalását, illetve hogy a nagycsalád ne járjon gazdasági hátránnyal. Számos külföldi példa igazolja, hogy a rugalmas munkaidő, a részfoglalkoztatás, a többgyermekes anyák számára nyújtott kedvezmények serkenthetik a gyermekvállalási kedvet, növelhetik a születendő gyermekek számát. A kisgyermekes családanyák számára fenntartott különleges munkahelyeket és a kedvezmények rendszerét elsősorban az önkormányzatban, valamint a hozzá kötődő intézményekben, közvállalatokban kellene megvalósítani.
Az akciótervben megfogalmazott intézkedések között szerepel a nagycsaládos kártya, amelynek a tulajdonosa ingyenesen vagy kedvezményesen válthatna belépőjegyet az önkormányzati, illetve az önkormányzat által alapított intézmények rendezvényeire, valamint legalább 30-50%-os kedvezménnyel vehetné igénybe az önkormányzati vállalatok szolgáltatásait. Vonatkozna ez az uszodára, a jégpályára, a színházi előadásokra, a hangversenyekre, a kommunális díjakra, a helyi adókra stb.
A stratégiai célok elérését segítené, ha serkentenék a legalább három kisgyermeket nevelő édesanyák alkalmazását a számukra megfelelő munkakörülmények és –helyek megteremtésével. Az édesanyákat napi 5-6 órás munkaidővel foglalkoztatnák, de teljes bért kapnának. A részmunkaidő mellett a távmunkát is lehetővé kellene tenni, ha ezt a végzett tevékenység megengedi. Ennek a programnak a keretében a közigazgatásban, a közvállalatokban és a közintézményekben minden tizedik munkahelyet fokozatosan családbaráttá kellene változtatni. A folyamat kezdetén a már foglalkoztatott, három vagy többgyermekes nők munkahelyét lehetne a fentiek alapján átalakítani.
A zentai önkormányzat új díjat is létrehozna, amelyet évente egy-egy példamutató nagycsaládnak ítélne oda, és ünnepélyes keretek között adna át az anyák nemzetközi napján.
Ezek az elképzelések még megvalósulásra várnak, de lássuk, hogy az önkormányzat milyen döntések érvényesítésével igyekszik segíteni a családokat.
Zenta község területén minden újszülött gyermek családja 20 000 dináros anyagi támogatást kap, a község első újszülöttje pedig emellett külön anyagi juttatásban is részesül.
Mivel a Szerbiai Alkotmánybíróság 2012. évi döntése értelmében a tartomány nem fedezheti a harmadik és a negyedik gyermek óvodai tartózkodásának költségeit, ezt a kiadást levették a családok válláról, és a községi büdzséből fizetik. Az önkormányzat a havi buszbérlet díjának harminc százalékával járul hozzá azoknak a naponta ingázó középiskolásoknak a tanulmányaihoz, akik más forrásból nem kapnak támogatást vagy ösztöndíjat, az általános iskolások utaztatását viszont a törvény alapján is kötelesek fedezni. Ezt az utasszállító vállalattal kötött szerződéssel, esetenként pedig iskolakombi vásárlásával és működtetésével oldják meg. A főiskolai és az egyetemi hallgatók minden évben ösztöndíjra pályázhatnak.
A zentai Lakásügyi Kommunális Közvállalat árjegyzéke értelmében a nagycsaládosok (kettőnél több gyermekes családok) bizonyos esetekben csökkentett szolgáltatási díjakat fizetnek.
A felsoroltakon kívül a községben létezik egy gyermekjóléti akcióterv is, amely a 2012 és 2016 közötti időszakot öleli fel.
