Az udvarnoki egyesület tagjai - csoportkép a fellépés után - A szerző fotója

Amikor másfél évvel ezelőtt Udvarnokon jártam, még arról beszélgettünk, hogy művelődési egyesületet szeretnének alapítani. Hogy ebben a nemes szándékukban meddig jutottak, azt volt alkalmam megtapasztalni a hétvégén, azon az ünnepi eseményen, amelyet a januárban alakult Szűcs Imre - Udvarnoki Magyar Oktatást és Művelődést Fejlesztő Társulás szervezett a Magyar Nemzeti Tanács és a bácsfeketehegyi Feketics Művelődési Egyesület támogatásával a templombúcsú alkalmából. A megható pillanatokat sem nélkülöző tartalmas programmal a lelkes kezdeményezők bebizonyították, hogy erős akarattal és kitartó munkával még a beolvadás nyomasztó folyamata is megállítható. Esetleg vissza is fordítható. Igaz, a rendezvénynek kezdetben nem mindenki örült, de végül úgy tűnt, sikerült lecsillapítani a kedélyeket, hiszen a helyi közösség elnöke nemcsak a műsort nézte végig, hanem az azt követő mulatságon is jelen volt.
- Ez az első bemutatkozásunk és nagyon büszke vagyok a gyerekekre. Igaz, sokat kellett küzdeni és harcolni, de ha az ember nem adja fel, akkor minden megvalósítható. Nem győzöm elégszer megköszönni a segítséget Pál Károlynak és a bácsfeketehegyi testvéregyesületünknek. Sajnos, a helybeli általános iskolában az idén sincsenek magyar elsősök, pedig lett volna öt kisdiák, csak éppen a szüleik nem akarták őket magyar osztályba íratni. A faluban most már csak kisebb gyerekek vannak, akik néhány év múlva indulnak iskolába, a jövőben értük dolgozunk. Részben ezért működtetjük az egyesületet is, sikerült telket vásárolnunk, és remélhetőleg lesz saját székházunk is. A következő tervünk az, hogy decemberben Szűcs Imre-emléknapot tartunk, addigra megjelenik a falu szülöttjének és egyben a névadónknak a válogatott gyermekverseit tartalmazó kötete - foglalta össze a történéseket Marcseta Jaszmina, a társulás és a VMSZ helyi szervezetének elnöke.
A törzsudvarnoki Szent Rozália-templom ezúttal megtelt az ünneplő helybeliekkel és a vendégekkel. Msgr. Bogdán József plébános úr bensőséges hangulatú szentmisét celebrált, prédikációjának vezérgondolata az egymásért élés volt, békében, szeretetben és alázatban. Közreműködött a tamásfalvi vegyes kórus és Gúth Emília, az udvarnoki általános iskola tanulója, aki a magyar himnuszt énekelte el. Ez volt az egyik olyan felemelő pillanat, amely minden bizonnyal reményt ébresztett a jelenlevők szívében. A szentmisét követő felvonulásban a lukácsfalvi Fehér tó Hagyományápoló és Környezetvédő Egyesület kancsikásai léptek fel Ladvánszky István vezetésével. A méltóságteljes menet tagjai többek között a Kossuth Lajos azt üzente... kezdetű dalt énekelték... Ilyesmi még nem volt a település történetében. Legalábbis az elmúlt ötven évben.
A kultúrotthonban megtartott műsorban - amelynek volt szerb nyelven előadott része is - vendégként fellépett egy kis muzslyai szavaló, Nyerges Adrián, továbbá Fodor Henrietta és Fekete Márkó, a szentesi Szilver táncegyesület versenytáncosai, a tordai Petőfi Sándor Művelődési Egyesület nagy tánccsoportja, a tamásfalvi Széchenyi István Magyar Művelődési Egyesület vegyes kórusa, valamint a nyolcéves bácsfeketehegyi Török Emese, aki népdalokat énekelt. Csíkos Dániel, a tordai Petőfi Sándor Művelődési Egyesület tagja és a Vajdasági Magyar Versmondó Egyesület tehetséges szavalója nemcsak a színpadon bűvölte el a közönséget - Vörösmarty Mihály Szózat és Bogdán József Anyám, Magyarország című versét adta elő - hanem az udvarnoki gyerekeknek is sokat segített a felkészülésben. Az egyesület néptánccsoportja többször is színre lépett, de a legnagyobb sikert azzal a dél-alföldi koreográfiával aratták, amelyet a bácsfeketehegyi nagykunsági alkotótáborban Sotity-Tóth Tilda irányításával tanultak. Gúth Natália és Gúth Emília, akik a nyáron részt vettek a Vajdasági Magyar Versmondók Egyesületének Szép szó táborában, magabiztosan és szépen mondták el a kiválasztott költeményeket, sőt Emília népdaléneklési tudását is megcsillogtatta. A felsorolásból nem maradhat ki Talpai Tímea neve sem, s az is említést érdemel, hogy a nagysikerű est végén a fellépők közösen adták elő a Honfoglalás című dalt.
Pál Károly, a VMSZ ügyvezető alelnöke összegzésként elmondta: meggyőződése, hogy az egyesület jó úton halad, de Udvarnokon még harcolniuk kell az őket megillető helyért, mert az ottaniak egy része nincs hozzászokva, hogy a magyaroknak van saját életük is.
- A lakosok döntő többsége érzi, hogy ez nincs senkinek a kárára, hiszen az egyesületben sem csak magyar gyerekek vannak, hanem vegyes házasságból származók is. Remélem, Udvarnok lesz a példa arra, hogy mindent újra lehet kezdeni és van visszatérés a rossz útról. Sajnos, nagyon sok ilyen település van a Vajdaságban, éppen ezért jó lenne, ha a tömbmagyarságban minél több szervezet, közösség felvállalná, hogy pártfogolja ezeket a szórványban működő vagy alakulófélben lévő egyesületeket.